Sajószentpéter

Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Sajószentpéter
Református nagytemplom
Sajószentpéter címere Sajószentpéter zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Kazincbarcikai
Jogállás	város
Polgármester	File Tamás (független)
Irányítószám	3770
Körzethívószám	48
Testvértelepülései	Lista Dobsina Gobiór község Kobiór
Népesség
Teljes népesség	11 251 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	329,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″48.216944444444, 20.718333333333
Sajószentpéter Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajószentpéter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószentpéter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egyéb belterületi településrésze Dusnokpuszta.

Fekvése

Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától

A közvetlenül határos települések: észak felől Edelény, északkelet felől Borsodszirák és Ziliz, kelet felől Boldva, délkelet felől Sajóecseg, dél felől Sajóbábony, délnyugat felől Sajókápolna, nyugat felől Alacska, északnyugat felől pedig Berente és Múcsony.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Miskolc térségétől a bánrévei országhatárig vezető 26-os főút, illetve az abból északi irányban, Edelény-Szendrő-Tornanádaska felé kiágazó 27-es főút. Délnyugati szomszédaival a 2517-es út, Alacskával pedig a 25 129-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van a határai között. Miskolc felől az első Sajószentpéter-Piactér megállóhely, mely a belterület északkeleti széle közelében helyezkedik el, majd Sajószentpéter vasútállomás következik, mely a városközpont északi részén található; mindkettő közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.

Története

Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá.

A 17.–18. században több nemes család is birtokolta, többek közt a Rákócziak, Losonczyak. A 19. századtól az ipar vál a gazdaság meghatározó ágazatává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült.

A második világháború idején a faluban női munkatábor üzemelt. Vezetője Szórád Ferenc korábbi szegedi operaénekes volt. Szórádot 1945-ben 12 év fegyházra ítélte a népbíróság.

A 20. század végén a bányákat és az üveggyárat (1999-ben) is bezárták, a munkanélküliség komoly problémává vált.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Samu István (nem ismert)
• 1994–1998: Samu István (SZDSZ)
• 1998–2002: Samu István (független)
• 2002–2006: Samu István (független)
• 2006–2010: Dr. Faragó Péter (MSZP)
• 2010–2014: Dr. Faragó Péter (MSZP)
• 2014–2019: Dr. Faragó Péter (MSZP-DK)
• 2019–2024: Dr. Faragó Péter (MSZP-DK)
• 2024– : File Tamás (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	12 034	11 850	11 679	10 983	11 209	11 274	11 251
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,9% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 20,5%, görögkatolikus 4,7%, felekezeten kívüli 18,5% (24,8% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 85,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,2% ruszinnak, 0,1% románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,9% volt római katolikus, 14,2% református, 4,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 12,1% felekezeten kívüli (50,8% nem válaszolt).

Látnivalók

A római katolikus templom

Sajószentpéter madártávlatból

Sajószentpéter, református templom légi felvételen

Sajószentpéter, temető légi fotón

A város ősi településmagja a mai Kálvin tér. Fontosabb épületei:

• A tér legszebb és legjelentősebb épülete a 14. században épült, eredetileg gótikus stílusú, jelenleg reneszánsz és barokkjegyeket is hordozó református templom (Kálvin tér 13.).
• A tér nyugati csücskében (Kálvin tér 43.) áll Lévay József (1825–1918) költő, műfordító, borsodi alispán szülőháza. Az egykori lakóház ma emlékhely. 1927 szeptember 12-én leplezték le a házon ma is látható emléktáblát. Ennek felirata: „Ebben a házban született 1825. november 18-án Lévay József halhatatlan emlékezetű nagy költőnk, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Borsod Vármegye aranytollú főjegyzője és alispánja. Emlékének hálás kegyelettel Sajószentpéter.” Az emlékház hétfőtől péntekig 7–15 óra között tekinthető meg, illetve hétvégén előzetes egyeztetéssel. A látogatás ingyenes.
• Közvetlenül a költő szülőháza mellett áll az egykori kovácsműhely. Ez az utca felé nyitott előterével, két kőoszlopra támaszkodó csehsüvegboltozatával a 18. századi népi építészet szép emléke. A házban ma a helyi Paál László Képzőművész Kör működik.
• A Gedeon család kúriáját (Kálvin tér 2.) feltehetően az 1749-ben nemességet kapott Gedeon Kelemen építtette 1770 körül, késő barokk stílusban. Ma (2011-ben) a Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Iskolának ad otthont.
• Polgármesteri hivatal (Kálvin tér 4.).

Egyéb látnivalók:

• Tájház
• Római katolikus templom (Kossuth u. 22.)
• Görögkatolikus templom (Vörösmarty u. 12.)
• Szabadtéri bányászmúzeum
• Kilátó
• Lévay József Emlékház
• Pipiske Tanösvény
• Glass Park
• Sajószentpéteri tavak
• Szőlőművelés és borkészítés kiállítás

Híres szülöttei

• Dr. Csiba László díszpolgár, egykori körzeti orvos
• Prof. Dr. Csiba László díszpolgár, az MTA levelező tagja, neurológus professzor, tanszékvezető, Debreceni Egyetem
• Dr. Csiba Gábor főorvos, a B.A.Z. Megyei Kórház főigazgatója, Semmelweis-díjas orvos
• Prof. Dr. Balogh Ferenc urológus professzor, tanszékvezető (1974-1986), Semmelweis Egyetem
• Demeter István római katolikus plébános, pro urbe díjas, festőművész
• Tóth Lóránt Zilahy György-díjas fafaragó, Népi Iparművész, Népművészet Ifjú Mestere
• Barczi Pál Munkácsy-díjas grafikus- és festőművész
• Borsodi József, születési nevén Klein József, rabbi.
• Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikus és festő
• Gaskó István közgazdász
• Grespik László jogász és politikus
• Kopcsik Lajos cukrász Oscar-díjas és Venesz-díjas, Guinness-rekorder
• Kvaszta Lajos labdarúgó
• Koszta János labdarúgó
• Lévay József politikus, költő, az MTA tagja
• Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas színművész
• Szegedi Csaba operaénekes
• Tolnay Lajos üzletember, a MAL Zrt. elnöke
• Urbán László közgazdász, országgyűlési képviselő
• Varga István üzletember, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Bajnai-kormányban.
• Szenczy Sándor baptista lelkész
• Szász Kitti freestyle football világbajnok
• Itt született és halt meg Fülep Gábor, Tiszáninneni református püspök

Testvérvárosok

Sajószentpéter légi felvételen

• Dobsina, Szlovákia (2000)
• Kobiór, Lengyelország (1997)
• Šternberk, Csehország

Források

• Sajószentpéter honlapja
• O Pont - Sajószentpéter
• Linkgyűjtemény Sajószentpéterről
• Önkormányzati Választások Sajószentpéterben

Kapcsolódó szócikkek

• Lévay József Városi Könyvtár