Főmenü megnyitása

Borsodszirák község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Borsodszirák
Nagyboldogasszony r. k. templom
Nagyboldogasszony r. k. templom
Borsodszirák címere
Borsodszirák címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Tóth Attila[1]
Irányítószám 3796
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség1145 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség104,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borsodszirák (Magyarország)
Borsodszirák
Borsodszirák
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 15′ 39″, k. h. 20° 46′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 39″, k. h. 20° 46′ 05″
Borsodszirák (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Borsodszirák
Borsodszirák
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Borsodszirák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodszirák témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Edelénytől 5 kilométerre, Miskolctól 15 kilométerre északra fekszik. A környező kisebb települések közül Ziliz 2, Boldva 5 kilométerre található.

TörténeteSzerkesztés

A település neve a 9. századi székely-fehér hun (kony) uralkodó Vat keresztény nevéből származik Sirák. A települést 1261-ben említik először, Zyrakh néven. Neve feltehetőleg személynévből származik. 1907-től hívják Borsodsziráknak.

A terület az őskortól lakott. A 13. században a falu az egri püspökség birtoka. 1804-től az egri érsekségből kiváló kassai püspökséghez került. A település története szorosan összefonódik az egyházéval.

Az 1896-os Ezredévi Kiállításon Borsod vármegyét a mezőkövesdi mellett a sziráki népviselet is képviselte.

1945-ben az egyházi birtokokat felosztották, Szirákon megalakult a Bartók Béla Termelőszövetkezet (1960). Ez az ország egyik legjobban menő termelőszövetkezete lett, sokszínű gazdasági tevékenységet fejtett ki. Az 1990-es években a helyi termelőszövetkezetből sikeres vállalkozások alakultak ki.

Borsodszirák kultúrtörténeti érdekessége a belga származású Denijs Dille professzor, francia nyelv és irodalomtanár 1954-ben tett felfedezése, mely szerint Bartók Béla dédszülei innen Borsodszirákról kerültek a Bánságba, ükapja (Bartók Gregorius) Bartók Gergely 1771-ben itt kötött házasságot Gondoss Máriával, fiuk Bartók János, Bartók Béla dédapja innen költözött a Bánságba. Bartók Béla őseinek síremléke itt áll a borsodsziráki temetőben. A híres zeneszerző emlékét ma emlékpark őrzi a településen.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Orosz József (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Tóth Attila[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

NépcsoportokSzerkesztés

A településen a lakosságnak 73%-át magyar, a 27%-át cigány nemzetiségű[4] emberek alkotják.

LátnivalókSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Takács István (1997). Borsodszirák helytörténete. [Szakdolgozat.] Eger : Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. 179 p.
  • Laki-Lukács László (szerk.) (2006). Borsodszirák : fejezetek a település művelődés- és helytörténetéből. [Összeállította, szerkesztette, az archiv fotókat, textileket összegyűjtötte Laki-Lukács László] ; [fotók Lukács Boldizsár]. Borsodszirák : Borsodszirák Község Önkormányzata. 99 p., LVI t. o.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Borsodszirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Borsodszirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információkSzerkesztés