Wikipédia

Borsodszirák

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Borsodszirák község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Borsodszirák
Műemlék római katolikus templom
Műemlék római katolikus templom
Borsodszirák címere
Borsodszirák címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Tóth Attila (független)[1]
Irányítószám 3796
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség1121 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség104,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borsodszirák (Magyarország)
Borsodszirák
Borsodszirák
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 15′ 39″, k. h. 20° 46′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 39″, k. h. 20° 46′ 05″
Borsodszirák (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Borsodszirák
Borsodszirák
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Borsodszirák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodszirák témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

Edelénytől 5 kilométerre délre, a megyeszékhely Miskolctól 15 kilométerre északra fekszik. A környező kisebb települések közül Ziliz 2, Boldva 5 kilométerre található.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton a 2617-es úton érhető el, Edelény vagy Boldva érintésével. A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között; Borsodszirák megállóhely a faluközpont déli részén helyezkedik el, közvetlenül a 2617-es út vasúti keresztezése mellett.

TörténeteSzerkesztés

A település neve a 9. századi székely-fehér hun (kony) uralkodó Vat keresztény nevéből származik Sirák. A települést 1261-ben említik először, Zyrakh néven. Neve feltehetőleg személynévből származik. 1907-től hívják Borsodsziráknak.

A terület az őskortól lakott. A 13. században a falu az egri püspökség birtoka. 1804-től az egri érsekségből kiváló kassai püspökséghez került. A település története szorosan összefonódik az egyházéval.

Az 1896-os Ezredévi Kiállításon Borsod vármegyét a mezőkövesdi mellett a sziráki népviselet is képviselte.

1945-ben az egyházi birtokokat felosztották, Szirákon megalakult a Bartók Béla Termelőszövetkezet (1960). Ez az ország egyik legjobban menő termelőszövetkezete lett, sokszínű gazdasági tevékenységet fejtett ki. Az 1990-es években a helyi termelőszövetkezetből sikeres vállalkozások alakultak ki.

Borsodszirák kultúrtörténeti érdekessége a belga származású Denijs Dille professzor, francia nyelv és irodalomtanár 1954-ben tett felfedezése, mely szerint Bartók Béla dédszülei innen Borsodszirákról kerültek a Bánságba, ükapja (Bartók Gregorius) Bartók Gergely 1771-ben itt kötött házasságot Gondoss Máriával, fiuk Bartók János, Bartók Béla dédapja innen költözött a Bánságba. Bartók Béla őseinek síremléke itt áll a borsodsziráki temetőben. A híres zeneszerző emlékét ma emlékpark őrzi a településen.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Orosz József (független)[3]
  • 1994-1998: Orosz József (független)[4]
  • 1998-2002: Orosz József (független)[5]
  • 2002-2006: Tóth Attila (független)[6]
  • 2006-2010: Tóth Attila (független)[7]
  • 2010-2014: Tóth Attila (független)[8]
  • 2014-2019: Tóth Attila (független)[9]
  • 2019-től: Tóth Attila (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosságnak 73%-át magyar, a 27%-át cigány nemzetiségű[10] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 19,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 8%, görögkatolikus 3,7%, felekezeten kívüli 4,9% (12% nem válaszolt).[11]

LátnivalókSzerkesztés

  • Bartók-síremlék (műemlék)

IrodalomSzerkesztés

  • Takács István (1997). Borsodszirák helytörténete. [Szakdolgozat.] Eger : Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. 179 p.
  • Laki-Lukács László (szerk.) (2006). Borsodszirák : fejezetek a település művelődés- és helytörténetéből. [Összeállította, szerkesztette, az archiv fotókat, textileket összegyűjtötte Laki-Lukács László] ; [fotók Lukács Boldizsár]. Borsodszirák : Borsodszirák Község Önkormányzata. 99 p., LVI t. o.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Borsodszirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ Borsodszirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Borsodszirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Borsodszirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  6. ↑ Borsodszirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. ↑ Borsodszirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. ↑ Borsodszirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  9. ↑ Borsodszirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. ↑ Borsodszirák Helységnévtár

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borsodszirák&oldid=25797826”