Főmenü megnyitása

Frisnyák Sándor (Szikszó, 1934. május 14. –) magyar pedagógus, egyetemi tanár, geográfus.

Frisnyák Sándor
Született 1934. május 14. (85 éves)
Szikszó
Nemzetisége magyar
Házastársa Barczaházi Éva (1959-1980)
Gyermekei Frisnyák Zsuzsa
Foglalkozása geográfus, pedagógus, egyetemi tanár
Iskolái
Kitüntetései

ÉleteSzerkesztés

Frisnyák Sándor 1934. május 14-én született Szikszón Frisnyák Sándor és Kocsis Margit gyermekeként.

1952 és 1955 között az Egri Tanárképző Főiskola, 1963 és 1966 között pedig az ELTE TTK hallgatója volt.

1955 és 1957 között Mályiban általános iskolai pedagógus volt. 1957 és 1963 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei titkár-helyettese és folyóirat-szerkesztője volt. 1958 és 1963 között a Borsodi Földrajzi Évkönyv szerkesztője volt. 1960 és 1963 között a Borsodi Szemle szerkesztőjeként is dolgozott. 1963 és 1966 között Szegeden főiskolai adjunktus volt. 1966 és 1968 között Miskolcon gimnáziumi oktatóként dolgozott. 1968 óta a Nyíregyházi Főiskola földrajz szakos tanszékvezetője, 1968 és 1998 között főiskolai tanára, 1998 és 2004 között egyetemi tanár, 1972 és 1987 között főigazgató-helyettes volt, 2005 óta emeritus professzor. 1969 és 1987 között a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeinek szerkesztője volt. 1995 és 1998 között a Beregszászi Magyar Főiskola és a Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE) professzora és tudományos tanácsadója volt. 1997-ben habilitált.

Kutatási területe a mezőgazdaság földrajza, valamint a történeti földrajz.

MagánéleteSzerkesztés

1959 és 1980 között Barczaházi Éva volt a felesége. Két gyermekük született; Frisnyák Zsuzsa (1960) közlekedéstörténész és Frisnyák Sándor (1963).

MűveiSzerkesztés

  • Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv I.-II. (1975)
  • Magyarország földrajza (1977)
  • Zempléni-hegység (1978)
  • Kazincbarcika földrajza (1979)
  • Budapest és a megyék földrajza (1984)
  • Történeti földrajz (1985)
  • Szabolcs-Szatmár megye régi térképeken (1989)
  • Általános gazdaságföldrajz (1990)
  • Magyarország történeti földrajza (1990)
  • Rátka - Egy német falu Tokaj-Hegyalján (1991)
  • Tállya (1994)
  • Tájak és tevékenységi formák (földrajzi tanulmányok, 1995)
  • A Kárpát-medence történeti földrajza (1996)
  • A Felvidék történeti földrajza (1998)
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajza (Boros Lászlóval, 1999)
  • Az Alföld történeti földrajza I.-II. (2000)
  • Europas mitte um 1000 (társszerző, 2000)
  • A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza (2002)
  • Szerencs és környéke (Gál Andrással, 2002)
  • Udvarhelyi Kendoff Károly életműve (2003)
  • Szerencs és a Zempléni-hegység (Gál Andrással, 2003)
  • A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza (Tóth Józseffel, 2003)
  • A kultúrtáj kialakulása a Kárpát-medencében (2004)
  • Szerencs, Tokaj-Hegyalja kapuja (Gál Andrással, 2005)
  • Szerencs monográfiája (Gál Andrással, 2005)
  • Szerencs, Dél-Zemplén központja (Gál Andrással, 2007)
  • Peja Győző-emlékkönyv (Gál Andrással, 2007)
  • A Hernád-völgy történeti földrajza (2007)

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés