Wikipédia

Szováta

város Romániában, Maros megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 5.

Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros.

Szováta (Sovata, Sowata)
A szovátai Medve-tó
A szovátai Medve-tó
Szováta címere
Szováta címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rangváros
KözségközpontSzováta
Beosztott falvak
PolgármesterFülöp László Zsolt
Irányítószám545500
Körzethívószám0x65[1]
SIRUTA-kód114854
Népesség
Népesség8278 fő (2021. dec. 1.)[3] +/-
Magyar lakosság8035 (83%, 2021)[4]
Község népessége9703 fő (2021. dec. 1.)[2]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 35′ 46″, k. h. 25° 04′ 28″46.596111°N 25.074444°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 46″, k. h. 25° 04′ 28″46.596111°N 25.074444°E
Szováta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szováta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város.

Nevének eredete

szerkesztés

A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik.

Története

szerkesztés

A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet.

1850-ben 1123 lakosából, 1036 magyar, 68 román, 18 roma volt.

1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.

2011-ben 9516 lakosából 8455 magyar, 775 román, 67 cigány, 4 német. A beosztott falvakkal együtt lakossága 10 385 fő.[5]

 
Szováta-fürdő, Medve-tó

Látnivalók

szerkesztés
 
Szováta térképe - Ferenc József Tudományegyetem
  • A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta és 1875 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.
  • A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák őriztek.
  • A tó melletti római katolikus kápolna 1934-ben, a görögkatolikus kápolna 1932-ben épült. Ortodox temploma 1929-ből való.
  • A város római katolikus temploma 1878-ban, a református templom 1938-ban, az ortodox templom 1991-ben épült.
  • A Tyukász-dombi római katolikus kápolna a 19. század végén épült.
  • Szovátai Unitárius templom
  • A Boldogasszony Iskolanővérek Mariánum Háza, az épületben működik a Kodály Zoltán Népfőiskola és az Erdélyi Tündérkert Alapítvány is.[6]
  • A Szovátai Kilátótornyot 2016-ban nyitották meg a nagyközönség számára. A toronyból szép kilátás nyílik a városra. A látogatás látogatási program szerint történik.

Képgaléria

szerkesztés
  •  
    Medve-tó
  •  
    Szováta egyik szép épülete (volt román királyi nyáripalota, jelenleg az ügyvédi kamara tulajdona)
  •  
    Szováta villa
  •  
    Székelykapu a Bernády-villa előtt
  •  
    Szovátafürdő, ortodox templom
  •  
    Medve-tó ősszel
  •  
    A Szováta melletti Tivoli erdő ősszel
  •  
    A Boldogasszony Iskolanővérek új missziós háza, 2016
  •  

Testvértelepülései

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  6. ↑ Mariánum – Tündérkert közösségi ház Szovátán
  7. ↑ Artportál: Sánta Csaba - szobrász (magyar nyelven). [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 11.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
Szászrégen (35 km) Maroshévíz (46 km) Gyergyószentmiklós (43 km)
Nyárádszereda (21 km)

 
   Szováta   
 

Balánbánya (57 km)
Erdőszentgyörgy (24 km) Székelykeresztúr (34 km) Székelyudvarhely (36 km)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szováta&oldid=27424508”