Főmenü megnyitása

Szováta

város Romániában, Maros megyében

Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros.

Szováta (Sovata, Sowata)
A szovátai Medve-tó
A szovátai Medve-tó
Szováta címere
Szováta címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang város
Községközpont Szováta
Beosztott falvak Illyésmező, Kopac, Szakadát
Polgármester Fülöp László Zsolt
Irányítószám 545500
Körzethívószám 0x65[1]
SIRUTA-kód 114854
Népesség
Népesség9516 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság8329 (2011)[3]
Község népessége10 385 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szováta (Románia)
Szováta
Szováta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 35′ 46″, k. h. 25° 04′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 46″, k. h. 25° 04′ 28″
Szováta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szováta témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város.

Nevének eredeteSzerkesztés

A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik.

TörténeteSzerkesztés

A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet.

1850-ben 1123 lakosából, 1036 magyar, 68 román, 18 roma volt.

1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.

2011-ben 9516 lakosából 8455 magyar, 775 román, 67 cigány, 4 német. A beosztott falvakkal együtt lakossága 10 385 fő.[4]

 
Szováta-fürdő, Medve-tó

LátnivalókSzerkesztés

 
Szováta térképe - Ferenc József Tudományegyetem
  • A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta és 1875 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.
  • A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák őriztek.
  • A tó melletti római katolikus kápolna 1934-ben, a görögkatolikus kápolna 1932-ben épült. Ortodox temploma 1929-ből való.
  • A város római katolikus temploma 1878-ban, a református templom 1938-ban, az ortodox templom 1991-ben épült.
  • A Tyukász-dombi római katolikus kápolna a 19. század végén épült.
  • Szovátai Unitárius templom
  • A Boldogasszony Iskolanővérek Mariánum Háza, az épületben működik a Kodály Zoltán Népfőiskola és az Erdélyi Tündérkert Alapítvány is.[5]
  • A Szovátai Kilátótornyot 2016-ban nyitották meg a nagyközönség számára. A toronyból szép kilátás nyílik a városra. A látogatás látogatási program szerint történik.

KépgalériaSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  4. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  5. Mariánum – Tündérkert közösségi ház Szovátán
  6. Artportál: Sánta Csaba - szobrász (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 11.)

További információkSzerkesztés