Román görögkatolikus egyház

A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát. 1697-től 1853. november 26-áig az Esztergomi főegyházmegyének volt alárendelve.

Román görögkatolikus egyház

(Biserica Română Unită cu Roma, Greco-Catolică)
A balázsfalvai görögkatolikus érseki székesegyház
A balázsfalvai görögkatolikus érseki székesegyház

Vallás keresztény
Felekezet keleti katolikus
Eredet konstantinápolyi ortodox egyház
Lelkészi vezető Lucian Mureșan
Tisztsége érsek
Szertartás bizánci
Tagság 115 457 (2021. évi népszámlálás)[1]
470 268 + 6000 az Amerikai Egyesült Államokban (katolikus egyház, 2021)[2]
Nyelv román, magyar
Rómához csatlakozott 1697
Ország Románia
Székhely Balázsfalva, Románia

A Román görögkatolikus egyház
weboldala

Történelem szerkesztés

Az unió szerkesztés

A román görögkatolikus egyház 16971700 között jött létre, amikor román ortodox egyház közép- és északnyugat-erdélyi része (az érsek, valamint az esperesek és papok többsége) csatlakozott a római katolikus egyházhoz (unióra lépett vele). Először 1697-ig érsekségként, 1698-tól 1853-ig püspökségként, majd újra érsekségként működött, 1717-ig gyulafehérvári, 1717–1737-ig fogarasi, 1737-től pedig balázsfalvi székhellyel. Területi püspökségei csak később jöttek létre: 1777-ben Nagyváradon, 1853-ban Szamosújvárott és Lugoson, 1930-ban pedig Nagybányán. A Szamosújvári egyházmegye székhelye 1932-ben Kolozsvárra került, azóta Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegye néven ismert.[3]

A görögkatolikus egyház betiltása szerkesztés

A trianoni békeszerződés és Erdély Romániával való egyesülése után a román ortodox egyházzal való, addig kiegyensúlyozott viszony fokozatosan megromlott. Ebben jelentős szerepe volt Nicolae Bălan ortodox érseknek, aki már 1920-as érsekké választásakor felvetette, és azt követően folyamatosan képviselte a két egyház egyesítésének gondolatát.[3]

Erre a második világháború és a kommunista hatalomátvétel után nyílt lehetőség, az 1948-ban megválasztott Iustinian Marina pátriárka támogatásával. 1946-ban a kormányzat megakadályozta, hogy a zsinat által metropolitává választott Alexandru Rusu elfoglalja székét. 1948 májusában és júniusában Bălan érsek és Marina pátriárka is több felhívást tett közzé a görögkatolikusok ortodox vallásra való visszatérésére. Ezt követően az államhatalom módszeresen megkezdte a görögkatolikus egyház ellehetetlenítését: a Vatikánnal kötött konkordátumot 1948 júliusában felmondták, majd a tanügyi reformra és az új vallási rendre vonatkozó augusztusi törvényrendelettel szűkítették az egyház mozgásterét. Miután Ioan Suciu fogaras-gyulafehérvári apostoli adminisztrátort szeptember 3-án elmozdították, szeptember 17-én egy kormányrendelet ötről kettőre csökkentette a görögkatolikus püspökök számát, és egy másik aznapi rendelettel eltávolították hivatalukból Valeriu Traian Frențiu, Alexandru Rusu és Ioan Bălan püspököket. A romániai katolikus egyház és Gerald Patrick O'Hara apostoli nuncius tiltakozása ellenére október 1-jén kolozsváron 36 görögkatolikus pap részvételével gyűlést tartottak, mely „határozatot hozott” az áttérésről, amit a román ortodox egyház zsinata október 3-án sietve jóváhagyott, és október 21-én Gyulafehérváron ünnepséget rendeztek a görögkatolikus egyház megszüntetésének megünneplésére.[3] 1948 decemberében végül a román görögkatolikus egyházat betiltották, templomait a román ortodox egyháznak adták, és a püspököket is megpróbálták rábírni az áttérésre.[4]

Az egyház innentől kezdve illegalitásban működött. 1948. október 28-án mind a hat püspökét letartóztatták, és Dragoslavelébe(wd), majd a Căldărușani kolostorba(wd) hurcolták.[5] Itt szentelték titokban püspökké a velük raboskodó Tit Liviu Chinezut.[6] Vasile Afteniét innen Bukarestbe vitték, ahol a Securitate egy kihallgatása során meghalt.[4] A többieket 1950-ben Máramarosszigetre vitték, ahol számos más román és magyar értelmiségivel és egyházi vezetővel együtt politikai fogolyként tartották őket fogva a máramarosszigeti börtönben. Chinezu, Frențiu és Suciu ott is hunyt el a megpróbáltatások következtében 1952 és 1955 között. Bălant, Iuliu Hossut és Rusut 1955-ben kiengedték, és ortodox kolostorokban jelöltek ki számukra kényszerlakhelyet, de utóbbit egy évvel később újra bebörtönözték, és a szamosújvári börtönben hunyt el a megpróbáltatások következtében.[4]

Újjászervezés a rendszerváltás után szerkesztés

1989 decemberében egy rendelet újra engedélyezte a görögkatolikus egyház működését.[3] Újraszervezték, de tulajdonuk nagy részét máig sem kapták vissza. A román kommunista rendszer áldozatai közé tartozó hét görögkatolikus vértanú püspök boldoggá avatását 1994-ben kezdeményezte a román görögkatolikus egyház. Ferenc pápa 2019. március 19-én jóváhagyta boldoggá avatási dekrétumukat, és romániai látogatása alkalmával, 2019. június 2-án a balázsfalvi Szabadság mezején avatta őket boldoggá.[4]

 
a román görögkatolikus egyház térképe

Szervezet szerkesztés

Egyházmegyék szerkesztés

Statisztikák szerkesztés

1930-ban a népszámlálás adatai alapján Erdély lakosainak 31,1%-a görögkatolikus vallású volt (az ortodox lakosság aránya ekkor még csak 27,8%). A Körös-vidéken és Máramarosban 25,2%, a Bánságban 3,6% volt a görögkatolikusok aránya.[7]

A 2011-es népszámlálás során mintegy 151 000 görögkatolikust jegyeztek fel, mindazonáltal a görögkatolikus egyház saját becslése szerint a számuk 488 000 -re tehető.[8] A 2021-es népszámlálás adatai alapján Romániában 115 457-en vallották magukat görögkatolikusnak, amelyből 95 061 román nemzetiségű, 12 772 magyar, 5122 roma, 885 ukrán, 396 német).[9]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Recensămantul populatiei si locuintelor 2021 / Rezultate definitive: Caracteristici etno-culturale demografice / 2.4 Populaţia rezidentă după religie. www.recensamantromania.ro (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  2. Romanian Catholic Church. www.catholic-hierarchy.org (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  3. a b c d Codruţa Maria Ştirban, Marcel Ştirban, ford. Venczel Enikő (2001. 07–08). „1948. Előkészítő mozzanatok. Püspökök megfigyelés alatt”. Provincia 2 (8–9. (15.)). (Hozzáférés: 2019. április 28.)  
  4. a b c d Ferenc pápa Balázsfalván avatja boldoggá a hét román görögkatolikus vértanú püspököt (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2019. március 25. (Hozzáférés: 2019. április 27.)
  5. PS Valeriu Traian Frenţiu (román nyelven). Román görögkatolikus egyház, 2018. [2018. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 27.)
  6. Episcopul Tit Liviu Chinezu (román nyelven). Román görögkatolikus egyház, 2018. (Hozzáférés: 2019. április 27.)
  7. Recensământul general al populației României din 29 decemvrie 1930, vol. II: Neam, limbă maternă, religie, Imprimeria Națională, București 1938, pag. XXVII.
  8. O. D.: Raport: Libertatea religioasă, la fel de ameninţată şi în 2022. www.bursa.ro (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  9. Recensamantul popoulatiei si locuintelor / Rezultate definitive: Caracteristici etno-culturale demografice / 2.5 Populaţia rezidentă după etnie şi religie. www.recensamantromania.ro (Hozzáférés: 2023. július 17.)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés