Lucian Mureșan
Lucian Mureșan (Felsőfernezely, 1931. május 23. –) román görögkatolikus pap, a Fogaras-Gyulafehérvári görögkatolikus főegyházmegye nagyérseke, a román görögkatolikus egyház elöljárója. Bíboros, római címtemploma a Szent Atanáz-templom . 2012. október 24-én a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.[1]
Lucian Mureșan | |||
Született |
1931. május 23. (92 éves) Felsőfernezely | ||
Állampolgársága | román | ||
Nemzetisége | román | ||
Foglalkozása | katolikus pap | ||
Tisztsége |
| ||
Kitüntetései | Officer of the Order of the Star of Romania | ||
fogaras-gyulafehérvári nagyérsek | |||
Vallása | román görögkatolikus egyház | ||
Pappá szentelés | 1964. december 19. | ||
Püspökké szentelés |
1990. május 27. Nagybánya | ||
Szentelők |
| ||
Hivatal | máramarosi püspök | ||
Hivatali idő | 1990–1994 | ||
Elődje | Ioan Dragomir (segédpüspök) | ||
Utódja | Ioan Șișeștean | ||
Hivatal | fogaras-gyulafehérvári érsek, 2005-től nagyérsek | ||
Hivatali idő | 1994– | ||
Elődje | Alexandru Todea | ||
Utódja | hivatalban | ||
Szentelt püspökök | |||
Társszentelt püspökök | |||
| |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályafutása szerkesztés
Származása és tanulmányai szerkesztés
Görögkatolikus családba, Petru és Maria Mureșan (született Breban) tizenkét gyermeke közül tizedikként született. Az elemi iskola hat osztályát szülőfalujában végezte 1938 és 1944 között. 1944-től 1948-ig Nagybányán járt gimnáziumba, de miután az 1948-as tanügyi reform megszüntette az iskolákban a hittanoktatást, és ugyanebben az évben a román görögkatolikus egyházat betiltották, – látva, hogy nem tudja megvalósítani tervét, a papi hivatást – kilépett a gimnáziumból. 1948 és 1951 között ugyanitt elvégzett egy faipari szakiskolát, és végül ezzel párhuzamosan látogatás nélküli tagozaton elvégezte a líceumot is.
1951–1954 között a kötelező katonai szolgálatát töltötte, és a kistoronyi repülőtiszti iskolába járt. Az iskola elvégzése után Craiovára helyezték a sugárhajtóműves repülőgép-zászlóaljhoz. Amikor a román hadsereg kommunista vezetése tudomást szerzett arról, hogy Lucian Mureșan a görögkatolikus egyházhoz tartozik, nemkívánatosnak minősítették, és áthelyezték egy munkaalakulathoz, amely a békási vízerőmű építésén dolgozott, majd 1954-ben leszerelték.
A görögkatolikus egyház betiltása miatt nem volt módja szabályos módon görögkatolikus pappá válnia. 1954-től, miközben arra a lehetőségre várt, hogy teológiai tanulmányokat végezzen, különböző adminisztratív munkahelyeken dolgozott.
Iuliu Hossu püspök javaslatára Márton Áron püspök 1955-ben, közvetlenül a börtönből szabadulása után öt görögkatolikus ifjút fogadott be a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézetbe, egyet-egyet mindegyik görögkatolikus egyházmegyéből. Az első két év után csak ketten maradtak, majd az 1958/59-es tanévben, amikor a negyedik évfolyamra járt, a kultuszminisztérium tudomást szerzett a létezésükről, és közbenjárt a gyulafehérvári főegyházmegyénél az eltávolításuk érdekében. Márton Áron nem volt hajlandó kiutasítani őket, de a kommunista hatóságok nyomására elhagyták a teológiai intézetet. Lucian Mureșan számára ez egyben a Securitate általi megfigyelés kezdetét jelentette. Egy éven át nem tudott semmilyen munkakörben elhelyezkedni, még csillésnek sem vették fel a bányába. Egy év múlva segédmunkásként vették fel egy felsőfernezelyi kőfejtőbe, ahol tíz évig dolgozott, később pedig a máramarosi Út- és Hídépítő Igazgatósághoz. Ennél a vállalatnál dolgozott 1990. júniusi nyugdíjazásáig.
Minden üldözés ellenére Lucian Mureșan folytatta teológiai tanulmányait, és vizsgáit illegalitásban tette le a megszüntetett teológiai akadémiák még szabadlábon levő professzorainál. A záróvizsgát is titokban tette le, és várta a felszentelést. Miután a még életben levő görögkatolikus püspökök kiszabadultak a börtönből, Ioan Dragomir máramarosi segédpüspök szentelte pappá 1964. december 19-én.
Felszentelése után titokban elkezdte a pásztori szolgálatot. Elsősorban a fiatalokkal foglalkozott, különös tekintettel a papnak készülőkre.[2]
Püspöki pályafutása szerkesztés
Ioan Dragomir püspök 1985. április 25-én bekövetkezett halála után másfél évig ideiglenes jelleggel töltötte be az ordináriusi tisztséget, majd 1986. augusztusban Alexandru Todea, a román görögkatolikus egyház metropolitája a székeskáptalannal történt tanácskozást követően a Máramarosi egyházmegye ordináriusává nevezte ki.
Az 1989-es romániai forradalom és a román görögkatolikus egyház újbóli törvényessé válása után, 1990. március 3-án II. János Pál pápa máramarosi püspökké nevezte ki. Lucian Mureșan az egyházmegyének időrendben a harmadik püspöke Alexandru Rusu – aki a szamosújvári börtönben hunyt el 1963-ban – és Ioan Dragomir – aki csak segédpüspök volt – után. Május 27-én szentelték püspökké Nagybányán egy szabadtéri főpapi liturgia keretén belül, több mint 20 000 hívő részvételével. A felszentelő püspök Alexandru Todea metropolita volt, II. János Pál pápa megbízottja, Guido del Mestri érsek és Ioan Ploscaru lugosi püspök segédletével.[2] A szertartást nem lehetett a nagybányai görögkatolikus székesegyházban megtartani, mert abban az időben egy ortodox plébánia foglalta el.
Mureșan püspök tevékenysége eredményeképpen Nagybányán egyetemi rangú teológiai intézet nyílt, amely az 1990/91-es tanévet 70 nappali tagozatos és 20 látogatás nélküli tagozatos diákkal kezdte el. Ugyanitt, a Hitoktatói Kar hároméves kurzusain 89 fiatal kezdte el tanulmányait.[2]
Miután Alexandru Todea bíboros visszavonult a Fogaras-Gyulafehérvári főegyházmegye vezetésétől, 1994. július 4-én Lucian Mureșant nevezték ki a helyére érsek-metropolitának. A beiktatására a balázsfalvi görögkatolikus érseki székesegyházban került sor augusztus 27-én. 1998-tól 2001-ig, majd 2004-től újra a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.2003-ban II. János Pál pápa a Keleti Egyházak Kongregációja tagjává nevezte ki.[2] 2005. december 16-án XVI. Benedek pápa nagyérseki egyháznak nyilvánította a román görögkatolikus egyházat,[3] ezzel párhuzamosan Mureșan érsek a katolikus egyház négy nagyérsekének egyike lett.
Elindította a balázsfalvi Szentháromság-székesegyház 1994-ben befejezett felújítását. 1995 és 1998 között egyháztartományi zsinatot hívott össze. Nevéhez fűződik a hét görögkatolikus vértanú püspök boldoggá avatási eljárásának elindítása.[2]
2012. február 18-án XVI. Benedek pápa bíborossá emelte,[4] és római címtemplomává a Szent Atanáz-templomot jelölte ki.[5]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Filosoful Mihai Şora şi cardinalul Lucian Mureşan, aleşi membri de onoare ai Academiei Române. www.romaniaculturala.ro. România Culturală (2012. október 24.) (Hozzáférés: 2015. május 11.) arch
- ↑ a b c d e PF Lucian Mureşan (román nyelven). Román görögkatolikus egyház, 2018. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
- ↑ Despre bisericile arhiepiscopale majore. In: Codul canoanelor Bisericilor orientale, 151-154. www.intratext.com (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ Iuliana Enache: Papa Benedict al XVI-lea numește 22 de noi cardinali, între care PF Lucian Mureșan. www.gandul.info (2012. február 18.) (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ Consistory: New cardinals and their churches. www.news.va. Vatican Radio (2012. február 18.) (Hozzáférés: 2015. május 11.) arch
Források szerkesztés
- Lucian Cardinal Mureşan. www.catholic-hierarchy.org (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- Lucian Mureșan va fi numit cardinal de către Papa Benedict al XVI-lea. Este al treilea cardinal din istoria României. România liberă, (2012. január 6.) arch Hozzáférés: 2015. május 11.
További információk szerkesztés
- Lucian Cardinal Mureşan, Catholic-Hierarchy (angol)
- Az az érzésem támadt, hogy egy szent előtt állok. Lucian Mureşan bíborossal, görögkatolikus nagyérsek-metropolitával, a Romániai katolikus Püspöki Konferencia elnökével Fodor György beszélget. Keresztény Szó, XXIV. évf. 2. sz. (2013. február)
- Dobrater Lucian: Preafericitul Părinte Lucian Mureșan, intervievat în ajunul consistoriului în care a fost creat cardinal: „Am avut o singură dorință toată viața, să fiu preot al lui Cristos” [Interjú bíborossá való kinevezése előtt]. Jurnalul Național, (2012. február 19.) arch Hozzáférés: 2015. május 11.
- Dorin Țimonea: De la târnăcop la Vatican [A csákánytól a Vatikánig]. Adevărul, (2012. január 8.) Hozzáférés: 2015. május 11.