Csopak

Csopak község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1945-ös megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Csopak
A csopaki strand bejárata
Csopak címere Csopak zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Balatonfüredi
Jogállás	község
Polgármester	Ambrus Tibor (független)
Irányítószám	8229
Körzethívószám	87
Testvértelepülései	Lista Szováta Myślenice Ortovero
Népesség
Teljes népesség	2143 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	72,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″46.978288888889, 17.918769444444
Csopak Pozíció Veszprém vármegye térképén
Csopak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csopak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, a Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál, Balatonfüred (pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között.

Vasúton a tó északi partján végigvezető Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon közelíthető meg, ahol megállóhellyel rendelkezik.

Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a 8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. Áthalad a településen a balatoni „Római út” is, ami ezen a szakaszon a 7221-es számozást viseli.

Története

Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. Ebből a korból származik a falun áthúzódó római út is. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt. [Nem tévesztendő össze az Aszófő melletti Kövesd településsel, amely a török hódoltság idején elpusztult.]

A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredetűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.

A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg.

A három falu lakossága a legkorábbi időktől kezdve két fő foglalkozást űzött: egyrészt szőlőtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is őröltek Csopakon.) A mai Csopak területéről hat egykori malom létezése ismert, a legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is működőképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.

A török időkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségből és Szeben vármegyéből származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szőlőket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már „tipikus csopaki” fajtaként számontartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.

Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék, savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár. Sajnos már savanyúvíz nem, de frissítő víz az arra látogatóknak mindig rendelkezésre áll.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szabó János (független)
• 1994–1998: Dr. Balogh Emil (FKgP-Vállalkozók Egyesülete-Fidesz)
• 1998–2002: Dr. Balogh Emil (FKgP-CSVÉE-MDF-MDNP)
• 2002–2003: Dr. Balogh Emil (független)
• 2003–2006: Ambrus Tibor (független)
• 2006–2010: Ambrus Tibor (független)
• 2010–2014: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)
• 2014–2019: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)
• 2019–2024: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)
• 2024– : Ambrus Tibor (független)

A településen 2003. június 29-én időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző polgármester személye tekintetében összeférhetetlenségi körülmény merült fel, ami miatt megszűnt a tisztsége.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1741	1774	1759	2002	2086	2142	2143
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 5,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,3%, református 15,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 12% (25,8% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak és szlováknak, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 14,4% református, 1,4% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 10% felekezeten kívüli (39,8% nem válaszolt).

Sportélete és kulturális élete

• Horgászat

A község strandjának keleti szélén fémszerkezetes, új építésű, széles stég található, melyet kizárólag horgászatra lehet használni, csónakkikötés egy közeli stégnél lehetséges. A horgászstég a Csopak-Paloznaki Horgászegyesület felügyelete alá tartozik, horgászjegyet a Kossuth utcai horgászboltban - a vasútállomástól felfelé 100 méter - lehet vásárolni.

• Futás

A községben rendezi meg évente a Csopaki Futást a Viking Sport Egyesület. A futás mindig a Csopaki Napok rendezvénysorozathoz kapcsolódik, ezért bőven akad program a verseny előtt-után. A Csopaki Futáson 5 és 10 kilométeres távok közül lehet választani. Mindegyik hangulatos csopaki utcákon és biztonságos kerékpárutakon kanyarog. A pályacsúcsot a 10 kilométeres versenyen Soós Dániel, a Budapesti Honvéd válogatott atlétája tartotta 2008-ig 30.03-cel, amikor is az előző években már győztes VEDAC-os Búcsú Dénes 29:41-re emelte e tétet. A versenyen részt vett már Kovács Ida maratonifutó-olimpikon, a VEDAC atlétája is. A verseny közben a legkisebbeket gyerekverseny várja a versenyközpont melletti réten. Az ország több futóklubja szervez edzőtáborokat Csopakon, az edzésekhez ideális változatos terepviszonyok és a kiszolgáló létesítmények magas színvonala miatt.

• Labdarúgás

A Csopak FC felújított focipályán játssza a hazai mérkőzéseit a magyar bajnokságban. A pálya sokszor volt helyszíne nemzetközi tornáknak is.^[forrás?]

• Csopaki Művésztelep

A Csopaki Művésztelep kulturális misszió egy Művészdinasztia vezetésével. A 10 nap nyári alkotómunkát egy kiállítás koronázza meg minden évben a Csopak Galériában.

Nevezetességei

• Árpád-kori Szent István-templom romja ("Csonkatorony")
• 14. századi Szent Miklós-templom romja (kövesdi templom)
• Római katolikus templom (modern, 1985; benne tűzzománc oltárkép és keresztút)
• Református templom
• Ranolder-kastély
• Budai-villa
• Angolkisasszonyok nyaralója
• Vízimalom (malomipar-történeti kiállítás)
• Szent József Gyógyforrás
• Díszkút (a strand bejáratánál)
• Csákány-hegyi kilátó
• Nosztori-völgy: turistautak

Híres emberek

• Akik itt születtek vagy huzamos ideig itt éltek
  • Balassa Benő (1919–2008) tanár, iskolaigazgató, helytörténész
  • Bencze László (1907-1992) festő és grafikus 1967-1992 között felváltva élt és alkotott Csopakon és Budapesten.
  • Kerényi Imre (1943–2018) Kossuth-díjas rendező, a Madách Színház volt igazgatója.
• Itt volt villája Hankóczy Jenőnek (1879-1939), a lisztminőség-kutatás nemzetközileg elismert szakemberének, akinek sírja is a településen található.

Csopak az irodalomban

• Csopak ihlette Pécsvárady László költő Csodás Csopak - Egykor volt Csopak című verseskötetét és a benne szereplő versek többségét (megjelent Csopakon, 2006-ban).
• Csopak ihlette Király Imre költő Ugarszántás című verseskötetét és verseinek egy részét (megjelent Csopakon, 2001-ben);
• Csopak az egyik helyszíne Boksay György Párbaj a Balaton jegén című könyvének (megjelent Tihanyban, 2001-ben).

Kisbolygó

2024 szeptembere óta nevét viseli az 589718 Csopak kisbolygó, amelyet Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán fedezett fel Piszkéstetőn 2010-ben.

Képek

• 
  A vasútállomáson kiállított 375-ös gőzmozdony
• 
  Díszkút a strand bejáratával szemben
• 
  Csopak légifotója
• 
  Csopak légifotója
• 
  Csopaki Művésztelep alkotóközpontja
• 
  A csopaki római katolikus templom
• 
  Hagyományos stílusú, szépen felújított parasztház a központ közelében
• 
  A balatonkövesdi Szent Miklós templom romja az utca felől
• 
  A Szent Miklós templom romjai
• 
  Útszéli kereszt a Paloznakra vezető út mentén
• 
  A Szent József-forrás
• 
  A csopaki Nádas-kút, az erre járóknak kikészített kis ivókancsókkal
• 
  Csopaki településrészlet a tó felől nézve

Testvértelepülései

• Szováta, Románia
• Myslenice, Lengyelország
• Ortovero, Olaszország

További információ

• Csopak hivatalos oldala
• Csopakról a geocaching.hu-n
• Csopaki Futásról Archiválva 2020. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kirándulás a bor történelmi falujában, a Balatonnál - CSOPAK Kisfilm az ÁTUTAZÓ videócsatornán