Ranolder János

(1806-1875) katolikus püspök

Ranolder János (Pécs, 1806. május 16.Csopak, 1875. szeptember 12.) veszprémi püspök, egyetemi tanár.

Ranolder János
Veszprém püspöke

Született1806. május 16.
Pécs
Elhunyt1875. szeptember 21. (69 évesen)
Csopak
Felekezetrómai katolikus egyház
Püspökségi ideje
1849. október 27. – 1875. szeptember 12.
Előző püspök
Következő püspök
Zichy Domonkos
Kovács Zsigmond
Ranolder János a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Ranolder János témájú médiaállományokat.
Ranolder János portréja a Vasárnapi Ujság 1857. évi 41. számában

Életpályája

szerkesztés

Pécsett született köztiszteletben álló polgári család sarjaként. Édesapja Ranolder Ferenc kesztyűkészítő, édesanyja Hubáts Cecília, testvérbátyja Ranolder Károly a későbbi dárdai, majd beremendi plé­bános volt. Iskoláit szülővárosában kezdte a pécsi Ciszterciek Gimnáziumában, ahol kitűnő tanulmányi eredménnyel végzett, majd tanulmányait Pesten folytatta a papi szemináriumban a hittudományi karon.

 
Ranolder János

1829. május 17-én pappá szentelték, ezután először a pécsi püspökségen dolgozott. Később további tudományos képzésre Bécsbe az Agustineumba küldték, ahol teológiai doktorátust szerzett 1830-ban. Ezután visszakerülvén Pécsre, az ottani papi szemináriumban tanított a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanáraként 1831. január 6-ától 1840-ig. 1834-től püspöki segédkönyvtárosként is dolgozott, 1834 és 1835-ben között a Szentírás magyarra történő fordításában segédkezett Szepessy püspök mellett. Kiemelkedő képességei, ismeretei révén 1840-től már a pesti egyetemen adott elő. A görög, a latin és a héber nyelv elsajátítása után több élő európai nyelvet is megtanult. Egyházi szakírói tevékenységet is kifejtett. Műveket publikált Hermeneuticae Bibliae generalis valamint A katolikus anyaszentegyház szertartásai címmel. Tanulmányúton járta be Európa nevesebb helyeit: megfordult Itáliában, Angliában, Svájcban és Németországban. Tapasztalatairól a Religio című folyóiratban számolt be.

Az egyházi ranglétrán nagy léptekkel haladt előre, előbb pécsi kanonok, majd a papnevelde kormányzója, és 1849-ben, negyvenhárom évesen megkapta a veszprémi püspöki kinevezést. 1850. május 19-én foglalta el püspöki székét.

1861-ben 50 holdas csopaki birtokán három hónap alatt hatalmas kastélyt és a kastély mellett lévő pince mellé vincellér és présházat építtetett.[1] Szabadidejében – főként élete végén – legszívesebben oda visszahúzódva töltötte napjait. Felismerte, hogy Magyarországon és a Dunántúl egyes részein nagy jövője van a bortermelésnek, ezért Csopakon, Badacsonyban a Somló hegyen és a Hegyalján szőlőket telepíttetett, modern alapokra helyezve ezzel a fajtanemesítést. A szőlőtermesztés népszerűsítése érdekében szőlőoltványokat ajándékozott a földműveseknek, a csopaki bor nemzetközi hírnevének megalapítása az ő nevéhez fűződik.

Hitben, szerénységben leélt élete során jövedelmének nagy részét, mintegy négymillió forintot – az akkori időkben hihetetlenül nagy összeget – fordított szerteágazó karitatív tevékenységére. Alapítványokat hozott létre a pécsi szegény betegek gyógyítására, a veszprémi egyházmegye rászoruló papjainak, apácáinak és iskoláinak támogatására, és Veszprémben kórházat építtetett.

Ranolder-intézetek

szerkesztés

Tevékenységének talán legmaradandóbb emlékei az általa alapított hét leányiskola, amelyeket Ranolder-intézeteknek neveztek. Egyházmegyéje minden jelentős városában katolikus leányiskolát akart alapítani. Ez végül csak öt helyen valósult meg. Nagykanizsán a város 1868-ban nem fogadta el a püspök ajánlatát, mert „mint kétségtelenül felekezetességi nevelő intézet, a városi közönség rokonszenvével sem találkoznék”.[2] Viszont élete egyik utolsó nagylelkű gesztusaként százezer forintot adományozott Budapest székesfőváros részére egy katolikus leánynevelő intézet létrehozására. Az intézetek közül hatot a grazi irgalmas (vincés) nővérekre, egyet pedig az angolkisasszonyokra bízott.

  1. Veszprém (1854), irgalmas nővérek, 1991-től Padányi Biró Márton Római Katolikus Iskola.
  2. Veszprém (1860), angolkisasszonyok, 2000-től Szilágyi Erzsébet Keresztény Iskola.
  3. Pápa (1864), irgalmas nővérek, 1948. évi államosítása után épületében állami általános iskolák, óvoda, leánykollégium működnek, így 1956-tól a IV. számú ének-zene tagozatos általános iskola, később Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola, 2003-tól pedig a rendházi részben a Pápai Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola.
  4. Kaposvár (1872), irgalmas nővérek, épületében 1991 óta a Nagyboldogasszony Római Katolikus Iskola működik.
  5. Tapolca (1873), irgalmas nővérek, 1993 óta épületében a Szent Erzsébet Óvoda működik.
  6. Budapest-Ferencváros (1875), irgalmas nővérek, az 1948-as államosítás óta épületében állami lánygimnázium és tanítóképző működött, 1956 óta pedig a Leövey Klára Gimnázium.[3]
  7. Keszthely (1882), irgalmas nővérek, 2004-től Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola.

Emlékezete

szerkesztés

Csopakon minden év szeptemberében a Ranolder Emléknapon megemlékeznek életéről és áldásos tevékenységéről.[4] Emlékére Veszprém város Önkormányzata Ranolder-díjat alapított (Ranolder-emlékérem és díszoklevél), az oktatás és nevelés területén kiemelkedő személyek munkájának elismerésére.

Budapesten, a Ferencvárosban az ő nevét viselte 1879 és 1954 között a Balázs Béla utca.[5]

  • Ranolder János: Kemenes költeményei, Werfer Károly kiadása[6]

Kitüntetései

szerkesztés
  • Ferenc József „Pro litteris et artibus” nagy aranyérme, 1854

Róla írták

szerkesztés
  • Takács Lajos: Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága 1806–1875. A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 14., kiadta a Veszprémi Egyházmegye Érseki Levéltára, 1987[7]
  • Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben (p. 269) – K.: Dr Óvári Ferenc, Veszprém, 1932
  1. Csopak-Ranolder-Jásdi pince. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)[halott link]
  2. Barbarits Lajos, Nagykanizsa monográfiája, Nagykanizsa, 1929, 280.
  3. Leövey Klára Gimnázium. [2010. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  4. Ranolder Jánosra emlékezve. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  5. Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, 2003. 89., 417. old.
  6. Ranolder, János: Kemenes költeményei. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  7. Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága 1806-1875

További információk

szerkesztés


Előde:
Zichy Domonkos
Veszprémi püspök
1849–1875
Utóda:
Kovács Zsigmond