Főmenü megnyitása

Kovács Zsigmond (püspök)

magyar teológus, kancellár, veszprémi és pécsi püspök

Kovács Zsigmond (Bánokszentgyörgy, 1820. október 21.Veszprém, 1887. június 28.)[1] teológiai doktor, veszprémi és pécsi püspök, a magyar királyné kancellárja.[2]

Kovács Zsigmond
Kovács Zsigmond 1877-29.JPG
Született 1820. október 21.
Bánokszentgyörgy
Elhunyt 1887. június 28. (66 évesen)
Veszprém
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • teológus
  • katolikus pap
Tisztség
  • kancellár
  • megyéspüspök
  • katolikus püspök (1869. augusztus 13. – )
Iskolái Pázmáneum (1837–1841)
veszprémi püspök
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1844. január 13.
Püspökké szentelés 1869. augusztus 13.
Szentelők

Hivatal pécsi püspök
Hivatali idő 1869–1877
Elődje Girk György
Utódja Dulánszky Nándor

Hivatal veszprémi püspök
Hivatali idő 1877–1887
Elődje Ranolder János
Utódja Hornig Károly
Társszentelt püspökök
Szabó Imre1869. november 21.
Kubinszky Mihály1876. április 30.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Zsigmond témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Bánokszentgyörgyön született, ahol atyja Kovács Antal gazdatiszt volt az Eszterházy hercegi uradalmában.[1] Fivérei: Kovács Kálmán (1830-1889), miniszteri tanácsos, földbirtokos,[3] Spelletich Magdolna (1853-1914) férje;[4] ifjabb Kovács Antal (1824-1862),[5] akinek a neje, bessenyői és velikei Skublics Terézia (1827-1911);[6] és Kovács Károly (1818-1875), a zalaegerszegi takarékpénztár elnöke,[7] voltak. A püspök sógornőjének, Kovács Antalné Skublics Teréziának a nővére, bessenyői és velikei Skublics Laura (1826-1865) volt, aki morganatikus házasságot kötött Habsburg–Lotaringiai Ernő főherceggel.

A gimnázium öt osztályát Nagykanizsán, a VI.-et Varasdon végezte, hogy a horvát nyelvben is jártasságot szerezzen. A bölcseleti tanfolyamot Pécsen hallgatta 1835-36-ban; innét a veszprémi papnevelőbe vétetett fel; 1837-től 1841-ig itt és a bécsi Pázmáneumban végezte hittani tanulmányait, melyeknek tökéletesítése céljából a presbitériumba is küldték, ahonnét teológiai oklevéllel tért vissza.

1844-ben áldozópappá szentelték,[1] és Csehibe ment segédlelkésznek; de még abban az évben tanulmányi felügyelő lett a pesti központi papnevelőben; továbbá mint helyettes tanár az egyetem hittani karában 1850-ig működött. Püspöke Ranolder János szentszéki jegyzőnek és titkárnak hívta maga mellé.[1] 1851-ben szentszéki ülnök, 1854-ben a püspöki iroda igazgatója és oldalkanonok, 1857-ben pápai főesperes, 1858-ban a Szent Péterről címzett bodrog-monostori apát, 1866-ban sümegi főesperes, 1867-ben a királyi tábla praelátusa lett; ezért lakását Pestre tette át, hogy mint az országos törvényszék bírája működhessék.

1869. január 26-án a király pécsi püspökké nevezte ki,[1] és székét augusztus 25-én foglalta el. 1870-ben a vatikáni zsinatban ő is részt vett és az ellenzékhez tartozott. Pécsi püspöksége idejében nyolc év alatt jótékonyságának áldozatai 200 ezer forintra rúgtak; többek közt ő szervezte és emelte a pécsi tanítóképzőt és joglíceumot saját költségén. Pécs városa tiszteletbeli polgárának választotta. Legfényesebb sikert aratta egyházi beszédeivel; papjait az irodalmi foglalkozásra buzdította (Brüsztle, Haragó, Szeredy sat.); és pénzzel is segítette őket. 1877. május 6-án a veszprémi püspöki székbe helyeztetett át. 1874-ben a királyi valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki és 1885-ben a Vaskorona-rend első osztályú jelvényét adományozta neki. Az idegbajban szenvedő püspök ritkán hagyta el rezidenciáját; azonban jótékony adakozásait itt is folytatta: Munkácsy Mihálynak Krisztus Pilátus előtt c. képének megvásárlására 1000 forintot írt alá; Szoldatits Ferenc művész hazánkfiát több ízben elhozatta Rómából és számára műtermet rendezett be nyaralójában.

A Religiónak szorgalmas munkatársa volt.

Arcképe: kőnyomat Elischertől.

MunkáiSzerkesztés

  • Korkérdések. 1. füzet. A pápa világi fejedelemsége. Pest, 1850.
  • Főpásztori körlevél. A bőjtnek idejére a vallásos nevelésről. Pécs, 1874.
  • Főpásztori körlevél, melyben egyházmegy papsága- és hiveitől bucsút veszen. U. ott, 1877.
  • Egyházi beszéd püspöki székének elfoglalásakor. Bpest, 1877.
  • Főpásztori körlevél, melyben a korunk hitetlenségéből származott bajokról értekezik. Veszprém, 1879.
  • Főpásztori körlevél, mely által a szent atyának egyetemes jubileumát hirdető apostoli irata a lelkészkedő papsággal közöltetik és a teendők iránt utasíttatik. U. ott, 1879.
  • Főpásztori körlevél, mely a bűn titkát fejtegeti. U. ott, 1880.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés