Pázmáneum

A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban Bécsben alapított papnevelő intézet neve. Az intézet a külföldi magyar papság részére az elitképzés színhelye volt, amelyet az alapító Pázmány Péter jelölt meg alapító levelében. Az első alapító okmányt 1619. január 1-jén állította ki Pázmány Péter. Az esztergomi káptalannak adta az 1618-ban vásárolt házat Bécsben. A növendékek nem csak magyarok lehettek, hanem szlávok, németek és horvátok is. 1623. szeptember 20-án született meg egy újabb alapítólevél, ebben Pázmány bíboros a bécsi jezsuitákra bízta a szemináriumot.

Pázmáneum
Alapítva	1623
Alapító	Pázmány Péter
Hely	Ausztria, Bécs
Típus	egyetem
Elhelyezkedése
Pázmáneum Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 13′ 21″, k. h. 16° 21′ 24″48.222444444444, 16.35675
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmáneum témájú médiaállományokat.

Fekvése

Bécsben, a 9. kerületi Boltzmanngassén álló palota, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége mellett.

Alapítása

A Pázmáneum épülete Bécsben 1900 körül, az alapító és a kápolna rokokó főoltára képeslapon 1930 körül

Nem sokkal azután, hogy Pázmány Péter 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, Bécsben is létrehozott egy ilyen intézményt, közel 200 000 forintnyi költséggel. II. József 1784-ben az épületet siketnémák intézetévé alakíttatta, és a papnövendékeket átköltöztette a pozsonyi várba. Az épületet I. Ferenc magyar király 1803-ban visszaadta eredeti rendeltetésének.

Épülete

Az ősi kollégiumi épület eladásának gondolata már 1882-ben felmerült. A Postgasse 11. szám alatti kollégium főépületét 1900-ban eladták. A Waissenhausgassén lévő telken Czigler Győző budapesti építész terve alapján 1899 nyarán kezdődött el az új, négyemeletes klasszicista stílusú egyetemi épület építkezése és 1900. október 1-jén nyílhatott meg az új kollégium. Bécs város magisztrátusa 1913-ban új utcanevet adott, így a Waissenhausgasse helyett Boltzmanngasséra változott a házszám érintetlenül hagyása mellett. A kápolna restaurálását 1979-ben kezdték el. A falfestményeket kenyérrel tisztították meg, és ahol szükséges volt, kifestették.

Mindszenty József menedéke

Mindszenty József bíboros 1974-ben

Miután 1971-ben Mindszenty József elhagyta az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületét, Bécsbe ment, ahol október 23-ától a Pázmáneumban lelt menedékre. A kápolna az épület III. emeltén helyezkedik el. Az intézmény kápolnájában Mindszenty József bíboros gyermekeket is keresztelt és egy alkalommal 1973-ban esküvőt is tartott. A bíboros 1975. május 6-án hunyt el, habár Bécsben szándékozott sírjának a helyét megjelölni, az utolsó napon mégis Mariazellt választotta. A rendszerváltáskor rehabilitálták Magyarországon. Végakaratában így rendelkezett: „Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába”. 1991. május 4-én végakarata szerint, az esztergomi bazilika altemplomában temették el.

Ismert tanárai

• Berchtholdt Ferenc (1730–1793) besztercebányai püspök
• Bossányi András (1673–1730) bölcsész, jezsuita tanár
• Dankó József Károly (1829–1895) címzetes püspök, egyháztörténész
• Dobner István (1694–1746) filozófiai és jogi doktor, jezsuita pap, gyorsíró
• Durguth József (1790–1872) bölcseleti és teológiai doktor, esztergomi kanonok
• Gianone Egon (1910–1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora
• Jaszlinszky András (1715–1783) Jézus-társasági áldozópap, rozsnyói kanonok
• Koller József (1703–1766) jezsuita szerzetes, apostoli gyóntat
• Kondé Miklós (1730–1802) nagyváradi római katolikus püspök
• Lepold Antal (1880–1971) művészettörténész, prelátus, éneklőkanonok, a MTA tagja
• Lollok József (1824–1890 után) esztergomi prépost-kanonok, majd lazarista szerzetes
• Lollok Lénárd (1848–1923) protonotárius kanonok, pápai prelátus, barsi főesperes, tipissai prépost
• Magyary Gyula (1901–1988) pap, egyházjogász, egyetemi tanár, a Máltai Lovagrend tagja
• Mészáros Imre esztergomi kanonok, egyháztörténész
• Németi Ferenc (1693–1748) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár
• Palsovics Antal pozsonyi kanonok
• Salbeck Ferenc (1703–1770) Jézus-társasági áldozópap, tanár
• Szegedi János (1699–1770) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita áldozópap és tanár, egyetemi jogtanár
• Szentiványi Márton (1633–1705) jezsuita hittudós, polihisztor, egyetemi tanár, író
• Széchényi Miklós (1868–1923) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos
• Szörény Sándor (1664–1719) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita pap és tanár
• Tattay István (1622–1676) Jézus-társasági áldozópap és tanár
• Tolvay Imre (1694–1775) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár
• Ürményi Péter (1768–1839) fölszentelt püspök
• Váncsay János (1743 körül – 1806) bölcseleti magister, püspök, esztergomi prépost-kanonok

Ismert diákjai

• Almásy József (1898–1944) római katolikus pap
• Andrássy István (1802–1890) kanonok
• Ádám György (1912–1978) katolikus pap, a nyugaton élő papok főlelkésze, a Burg Kastl-i magyar gimnázium alapítója volt, később pápai prelátus
• Jozef Ignác Bajza (1755–1836) kanonok, szlovák író
• Bangha Béla (1880–1940) jezsuita szerzetes, teológus, író, Magyarország „sajtóapostola”
• Báthy László (1861–1933) kanonok
• Becskereky István (?-1742) plébános
• Beke Antal (kanonok) (1838–1913) római katolikus pap, Fogarasy Mihály erdélyi püspök titkára, az erdélyi püspöki szentszék jegyzője és ülnöke
• Bende Imre (1824–1911) katolikus pap, besztercebányai, majd nyitrai püspök
• Berényi Zsigmond (1694–1748) pécsi püspök, Baranya-megyei főispán
• Bocsárdi Imre (17. század) diák (egyetlen megjelent munkája: Divinus Prometheus seu Spiritus sanctus. Bécs, 1672)
• Boga Alajos (1886–1954) tanár, kanonok
• Bogisich Mihály (1839–1919) magyar zenetörténész, főpap, az MTA levelező tagja és a Szent István Akadémia tagja
• Boltizár József (1821–1905) magyar római katolikus pap, esztergomi segédpüspök
• Bonnaz Sándor (1812–1889) csanádi püspök
• Böhm Károly (1853–1932) amerikai magyar katolikus pap, plébános, misszionárius, az „amerikai magyar katolikusok apostola”
• Bubics Zsigmond (1821–1907) kassai püspök, művészettörténész, történész, az MTA tagja
• Cziriel Antal (1813–1873) teológus, gimnáziumi igazgató
• Csáky Imre (1672–1732) bíboros, kalocsai érsek, költő
• Császka György (1826–1904) szepesi püspök, kalocsai érsek
• Cselka Nándor (1834–1897) pozsonyi, majd esztergomi kanonok, fölszentelt püspök
• Csepregi Imre János (1876–1954) pápai kamarás és prelátus, eleki és makói plébános, szentszéki bíró
• Daneczi György (1655–1685) jezsuita szerzetes
• Daniss Zsigmond (1817–1863) pap, költő
• Degen Jenő (1832–1877) plébános, egyházi író
• Dolny István László (1637–1707) püspök
• Dornis Gáspár György (1818–1873) ciszterci szerzetes, pap és gimnáziumi tanár
• Dulánszky Nándor (1829–1896) székesfehérvári, majd pécsi püspök
• Esterházy Imre Gábor (1689–1763) megyés püspök
• Fellegi Viktor (1840–1904) magyar királyi közigazgatási ítélőbíró, pénzügyminisztériumi osztálytanácsos
• Fischer-Colbrie Ágoston (1863–1925) kassai püspök
• Gianone Egon (1910–1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora
• Grősz József (1887–1961) pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek
• Gubasóczy János (?–1686) főpap
• Hamar Ernő (1828–1849) teológushallgató, 48-as főhadnagy
• Hamvas Endre (1890–1970) csanádi püspök, kalocsai érsek
• Hanuy Ferenc (1867–1953) egyetemi tanár, kanonok
• Haskó Jakab (1622–1695) nyitrai püspök
• Haugg Leó (1846–1910) plébános
• Haulik György (1786–1869) teológus, bíbornok és zágrábi érsek, báni helytartó
• Hász István (1884–1973) tábori püspök
• Héderváry János (1620–1662) püspök
• Hirschler József (1874–1936) katolikus plébános, kanonok, pápai prelátus, művészeti író
• Huszár Elemér (1872–1960) pap, egyházi író
• Ihász Gábor (1805–1880) magyar ciszterci szerzetes, pap, főgimnáziumi tanár, nyelvész
• Illyés András (1639–1712) egyházi író, erdélyi katolikus püspök
• Illyés István (1650–1711) nagyprépost, apát, kanonok és címzetes szendrői (szamandriai) püspök
• Ipolyi Arnold (1823–1886) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja
• Jantausch Pál (1870–1947) püspök, nagyszombati apostoli kormányzó
• Jehlicska Ferenc (1879–1939) teológiai tanár és szakíró
• Jurkovich Emil (1857–1936) tankerületi főigazgató
• Kereszty Géza Viktor (1855–1926) tanár, pozsonyi kanonok
• Kis János (1821–1894) teológiai tanár, plébános
• Samuel Micu Klein (1745–1806) román történész, nyelvész, teológus, filozófus
• Kmoskó Mihály (1876–1931) orientalista, klasszika-filológus, vallástörténész, az MTA levelező (1922) tagja
• Koron Imre (1762–1800) párkányi plébános
• Kovács Ferenc (1837–1899) apát-plébános, pápai prelátus, hittanár, néprajzi író, címzetes apát
• Kovács Zsigmond (1820–1887) veszprémi és pécsi püspök, a magyar királyné kancellárja
• Kölkedy Mihály (17. század – 18. század) pap, főesperes, egyházi író
• König Mór (1822–1886) teológiai doktor és apátkanonok
• Kraffszky József (1857–1923) esperes, kisdednevelési író
• Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsek
• Laubhaimer Ferenc (1833–1888) teológiai doktor, pécsi apát-kanonok
• Lönhart Ferenc (1819–1897) erdélyi katolikus püspök
• Madarász István (1884–1948) kassai püspök
• Magyar Imre (1791–1871) mezőgazdász, tanár, földbirtokos, városi képviselő
• Magyary Pál (1857–1937) magyar történész, műfordító, egyházi író
• Máriássy Gábor (1807–1871) katolikus püspök
• Mártonffy György (1663–1721) erdélyi katolikus püspök
• Meszlényi Gyula (1832–1905) szatmári püspök
• Mészáros Ferenc (1794–1864) líceumi tanár
• Mihalovics Ede (1866–1917) teológiai tanár
• Miskolczy János (1811–1871) nyitrai apát-kanonok, császári és királyi tanácsos
• Misz Rudolf Antal (1871–1954) alesperes, iskolafelügyelő, címzetes apát
• Mitterpacher Lajos (1734–1814) egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője
• Nagy Pál (1750–1819) apát és prépost-kanonok
• Nemecskay István (1792–1884) kanonok, prépost
• Németh György esztergomi kanonok, választott püspök
• Nyirő József (1889–1953) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró
• Okolicsányi János (1676–1736) váradi megyéspüspök
• Óriás Nándor (1886–1992) magyar ügyvéd, egyetemi tanár, Pécs díszpolgára
• Orosz Alajos (1859–1911) teológiai doktor, főgimnáziumi tanár
• Párvy Sándor (1848–1919) megyés püspök, a Szepesmegyei Történelmi Társulat elnöke
• Róbert Pobožný (1890–1972) katolikus pap, rozsnyói apostoli adminisztrátor
• Pongrácz Gáspár (?–1766) esztergomi kanonok
• Porubszky Géza Viktor (1887–1971) plébános, országgyűlési képviselő
• Póka György (1916–1987) római katolikus pap, szombathelyi segédpüspök
• Rabcsek András (1712–1792) teológiai doktor, szepesi kanonok
• Rajczy János (? – 1825) esperes, Bars vármegye táblabírája
• Romhányi János (1865–1918) Nyitra vármegyei levéltáros
• Rózsafy Mátyás (1828–1893) magyar újságíró, az 1848-49-es magyar szabadságharc és az amerikai polgárháború katonája
• Sbüll Ferenc (1825–1864) magyarországi szlovén katolikus pap és költő
• Schirgl Endre (1811–1872) prépost-kanonok
• Schnausz György kurtakeszi alesperes
• Schopper György (1819–1895) rozsnyói püspök
• Schönherr Gyula (1864–1908) történész, levéltáros, az MTA tagja
• Schwarz-Eggenhofer Artúr (1890–1969) „ad nutum Sanctae Sedis” apostoli adminisztrátor (kormányzó)
• Somogy Lipót Márton (1748–1822) szombathelyi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, egyházi író
• Somogyi Antal (1892–1971) pap, művészettörténész, teológus
• Spátay Gábor (1660 körül – 1722) kanonok, püspök
• Steiner Fülöp (1839–1900) székesfehérvári püspök
• Steixner Antal (1902–1987) várpalotai plébános
• Sujánszky Antal választott püspök, esztergomi kanonok, író, költő, szerkesztő, a katolikus vallásos költészet művelője
• Szegedi Ferenc Lénárd (1614–1675) teológus, katolikus püspök
• Szele Gábor (1824–1908) egri segédpüspök
• Szentgyörgyi Ferenc (1616–1663) római katolikus püspök
• Szentiványi Róbert (1880–1961) pap, egyházi író, könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár
• Széchényi György (1603/1605/1606–1695) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök, kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, egyházi író
• Sztankovits János (1781–1848) győri püspök, udvari tanácsos, a vecsei praedialis szék főispánja
• Jozef Tiso (1887–1947) szlovák pap és politikus, az első Szlovák Köztársaság elnöke
• Tót Imre (1786–1865) esztegomi segédpüspök
• Tóth János (1856–1907) tanár, a kis szeminárium kormányzója, címzetes kanonok
• Vépi Benedek (?–1676) A Pázmáneum elvégzése után 1649-ben pápai plébános 1661-ben pozsonyi, majd 1662-ben esztergomi kanonok
• Varga Mihály (1834–1906) prépost-kanonok
• Vilt József Ignác (1738–1813) győri püspök
• Wolkenberg Alajos (1871–1937) hittudós, egyetemi tanár, legitimista politikus
• Zalka János (1820–1901) győri püspök
• Zádori János (1831–1887) kanonok, a Magyar Sion illetve az Uj Magyar Sion című folyóiratok szerkesztője
• Zichy Ferenc (1701-1783) győri püspök

Források

• Beke Margit: Fejezetek az új- és legújabbkori elitképzéshez. A katolikus egyház szerepe a modern magyar értelmiségi elit nevelésében a bécsi Pázmáneumban (2011), real-d.mtak.hu
• Beke Margit: A Pázmáneum, mint épített örökség a XIX–XX. században, centrart.hu
• Fazekas István: A Pázmáneum története az alapítástól a jozefinizmus koráig (1623–1784). In: A bécsi Pázmáneum; szerk. Zombori István. Budapest, METEM, 2002
• Mössmer József: A háromszázéves Pázmáneum. In: Vigília III (1936)
• Beke Margit: A katolikus egyház oktatási és nevelési intézményei 1948-ig. In: Magyar Katolikus Almanach II.
• Fazekas István: A bécsi Pázmáneum magyarországi hallgatói, 1623–1918 (1951) – Matricula collegii Pazmaniani Viennensis, 1623–1918 (1951) Bp., ELTE Levéltára, 2003 (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 8.)
• A bécsi Pázmáneum; szerkesztette: Zombori István, METEM, Budapest, 2002
• Fraknói Vilmos: A bécsi Pázmány-Intézet megalapitása háromszázados évfordulója alkalmából, Budapest, 1923
• Galla Ferenc 1935: A Pázmáneum alapítása és a Szentszék. Budapest

További információk

• 1935. évi XIX. törvénycikk a szellemi együttműködés tárgyában Bécsben 1935. évi március hó 4. napján kelt magyar-osztrák egyezmény becikkelyezéséről Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1000ev.hu
• Ujváry Gábor: A tudós Magyarország Bécsben Magyar tudományos intézetek a császárvárosban, 1920–1945, madach.gondola.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Hetyey Sámuel
• Czigler Győző