Pázmáneum

bécsi papnevelő intézet

A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban Bécsben alapított papnevelő intézet neve. Az intézet a külföldi magyar papság részére az elitképzés színhelye volt, amelyet az alapító Pázmány Péter jelölt meg alapító levelében. Az első alapító okmányt 1619. január 1-jén állította ki Pázmány Péter. Az esztergomi káptalannak adta az 1618-ban vásárolt házat Bécsben. A növendékek nem csak magyarok lehettek, hanem szlávok, németek és horvátok is. 1623. szeptember 20-án született meg egy újabb alapítólevél, ebben Pázmány bíboros a bécsi jezsuitákra bízta a szemináriumot.

Pázmáneum

Wien 09 Collegium Pazmanianum a.jpg
Alapítva 1623
Alapító Pázmány Péter
Hely Ausztria, Bécs
Típus egyetem
Cím Boltzmanngasse 14
Elhelyezkedése
Pázmáneum (Ausztria)
Pázmáneum
Pázmáneum
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 13′ 21″, k. h. 16° 21′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 21″, k. h. 16° 21′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmáneum témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Bécsben, a 9. kerületi Boltzmanngassén álló palota, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége mellett.

AlapításaSzerkesztés

 
A Pázmáneum épülete Bécsben 1900 körül, az alapító és a kápolna rokokó főoltára[1] képeslapon 1930 körül

Nem sokkal azután, hogy Pázmány Péter 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, Bécsben is létrehozott egy ilyen intézményt, közel 200 000 forintnyi költséggel. II. József 1784-ben az épületet siketnémák intézetévé alakíttatta, és a papnövendékeket átköltöztette a pozsonyi várba. Az épületet I. Ferenc magyar király 1803-ban visszaadta eredeti rendeltetésének.

ÉpületeSzerkesztés

Az ősi kollégiumi épület eladásának gondolata már 1882-ben felmerült. A Postgasse 11. szám alatti kollégium főépületét 1900-ban eladták. A Waissenhausgassén lévő telken Czigler Győző budapesti építész terve alapján 1899 nyarán kezdődött el az új, négyemeletes klasszicista stílusú egyetemi épület építkezése és 1900. október 1-jén nyílhatott meg az új kollégium. Bécs város magisztrátusa 1913-ban új utcanevet adott, így a Waissenhausgasse helyett Boltzmanngasséra változott a házszám érintetlenül hagyása mellett. A kápolna restaurálását 1979-ben kezdték el. A falfestményeket kenyérrel tisztították meg, és ahol szükséges volt, kifestették.

Mindszenty József menedékeSzerkesztés

 
Mindszenty József bíboros 1974-ben

Miután 1971-ben Mindszenty József elhagyta az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületét, Bécsbe ment, ahol október 23-ától a Pázmáneumban lelt menedékre. A kápolna az épület III. emeltén helyezkedik el. Az intézmény kápolnájában Mindszenty József bíboros gyermekeket is keresztelt és egy alkalommal 1973-ban esküvőt is tartott. A bíboros 1975. május 6-án hunyt el, habár Bécsben szándékozott sírjának a helyét megjelölni, az utolsó napon mégis Mariazellt választotta. A rendszerváltáskor rehabilitálták Magyarországon. Végakaratában így rendelkezett: „Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába”. 1991. május 4-én végakarata szerint, az esztergomi bazilika altemplomában temették el.

Ismert tanáraiSzerkesztés

Ismert diákjaiSzerkesztés

  • Almásy József (1898–1944) római katolikus pap
  • Andrássy István (1802–1890) kanonok
  • Ádám György (1912–1978) katolikus pap, a nyugaton élő papok főlelkésze, a Burg Kastl-i magyar gimnázium alapítója volt, később pápai prelátus
  • Jozef Ignác Bajza (1755–1836) kanonok, szlovák író
  • Bangha Béla (1880–1940) jezsuita szerzetes, teológus, író, Magyarország „sajtóapostola”
  • Báthy László (1861–1933) kanonok
  • Beke Antal (1838–1913) római-katolikus pap, Fogarasy Mihály erdélyi püspök titkára, az erdélyi püspöki szentszék jegyzője és ülnöke
  • Bende Imre (1824–1911) katolikus pap, besztercebányai, majd nyitrai püspök
  • Berényi Zsigmond (1694–1748) pécsi püspök, Baranya-megyei főispán
  • Bocsárdi Imre (17. század) diák (egyetlen megjelent munkája: Divinus Prometheus seu Spiritus sanctus. Bécs, 1672)[2]
  • Boga Alajos (1886–1954) tanár, kanonok
  • Bogisich Mihály (1839–1919) magyar zenetörténész, főpap, az MTA levelező tagja és a Szent István Akadémia tagja
  • Boltizár József (1821–1905) magyar római katolikus pap, esztergomi segédpüspök
  • Bonnaz Sándor (1812–1889) csanádi püspök
  • Böhm Károly (1853–1932) amerikai magyar katolikus pap, plébános, misszionárius, az „amerikai magyar katolikusok apostola”
  • Bubics Zsigmond (1821–1907) kassai püspök, művészettörténész, történész, az MTA tagja
  • Cziriel Antal (1813–1873) teológus, gimnáziumi igazgató
  • Csáky Imre (1672–1732) bíboros, kalocsai érsek, költő
  • Császka György (1826–1904) szepesi püspök, kalocsai érsek
  • Cselka Nándor (1834–1897) pozsonyi, majd esztergomi kanonok, fölszentelt püspök
  • Csepregi Imre János (1876–1954) pápai kamarás és prelátus, eleki és makói plébános, szentszéki bíró
  • Daneczi György (1655–1685) jezsuita szerzetes
  • Daniss Zsigmond (1817–1863) pap, költő
  • Degen Jenő (1832–1877) plébános, egyházi író
  • Dolny István László (1637–1707) püspök
  • Dornis Gáspár György (1818–1873) ciszterci szerzetes, pap és gimnáziumi tanár
  • Dulánszky Nándor (1829–1896) székesfehérvári, majd pécsi püspök
  • Esterházy Imre Gábor (1689–1763) megyés püspök
  • Fellegi Viktor (1840–1904) magyar királyi közigazgatási ítélőbíró, pénzügyminisztériumi osztálytanácsos
  • Fischer-Colbrie Ágoston (1863–1925) kassai püspök
  • Gianone Egon (1910–1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora
  • Grősz József (1887–1961) pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek
  • Gubasóczy János (?–1686) főpap
  • Hamar Ernő (1828–1849) teológushallgató, 48-as főhadnagy
  • Hamvas Endre (1890–1970) csanádi püspök, kalocsai érsek
  • Hanuy Ferenc (1867–1953) egyetemi tanár, kanonok
  • Haskó Jakab (1622–1695) nyitrai püspök
  • Haugg Leó (1846–1910) plébános
  • Haulik György (1786–1869) teológus, bíbornok és zágrábi érsek, báni helytartó
  • Hász István (1884–1973) tábori püspök
  • Héderváry János (1620–1662) püspök
  • Hirschler József (1874–1936) katolikus plébános, kanonok, pápai prelátus, művészeti író
  • Huszár Elemér (1872–1960) pap, egyházi író
  • Ihász Gábor (1805–1880) magyar ciszterci szerzetes, pap, főgimnáziumi tanár, nyelvész
  • Illyés András (1639–1712) egyházi író, erdélyi katolikus püspök
  • Illyés István (1650–1711) nagyprépost, apát, kanonok és címzetes szendrői (szamandriai) püspök
  • Ipolyi Arnold (1823–1886) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja
  • Jantausch Pál (1870–1947) püspök, nagyszombati apostoli kormányzó
  • Jehlicska Ferenc (1879–1939) teológiai tanár és szakíró
  • Jurkovich Emil (1857–1936) tankerületi főigazgató
  • Kereszty Géza Viktor (1855–1926) tanár, pozsonyi kanonok
  • Kis János (1821–1894) teológiai tanár, plébános
  • Samuel Micu Klein (1745–1806) román történész, nyelvész, teológus, filozófus
  • Kmoskó Mihály (1876–1931) orientalista, klasszika-filológus, vallástörténész, az MTA levelező (1922) tagja
  • Koron Imre (1762–1800) párkányi plébános
  • Kovács Ferenc (1837–1899) apát-plébános, pápai prelátus, hittanár, néprajzi író, címzetes apát
  • Kovács Zsigmond (1820–1887) veszprémi és pécsi püspök, a magyar királyné kancellárja
  • Kölkedy Mihály (17. század – 18. század) pap, főesperes, egyházi író
  • König Mór (1822–1886) teológiai doktor és apátkanonok
  • Kraffszky József (1857–1923) esperes, kisdednevelési író
  • Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsek

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés