Balázs András (katolikus pap)

(1869–1956) jogtörténész, kultúrpolitikus, pápai prelátus, római katolikus lelkész

Balázs András (Kászonimpér, 1869. november 18.Székesfehérvár, 1956. január 25.) erdélyi magyar római katolikus lelkész, jogtörténész.

Balázs András
Született1869. november 18.
Kászonimpér
Elhunyt1956. január 25. (86 évesen)
Székesfehérvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • jogtörténész
Tisztsége
  • kanonok (1917–)
  • prelátus (1930–)
IskoláiPázmáneum (–1892)
KitüntetéseiCorvin-koszorú (1940)
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Szülei: Balázs Sándor és Bándi Valéria voltak.[1] Középiskoláját Csíksomlyón végezte el. Teológiai doktorátust a bécsi Pazmanaeumban szerzett. 1892-ben pappá szentelték. Brassóban tanár, majd Kolozsváron az Erdélyi Római Katolikus Státus és egyben a Báthory-Apor szeminárium igazgatója volt. 1903–1917 között Torda főesperes-plébánosa volt. 1917-től Gyulafehérváron volt kanonok. 1920–1937 között az Erdélyi Római Katolikus Státus előadója volt. 1927-ben az ún. konkordátum-tárgyalásokon ő képviselte a katolikus magyarság érdekeit. 1930-tól pápai prelátus volt. 1932-ben Gyárfás Elemérrel, Rómában folytatott tárgyalások eredményeként biztosította a státus további működését. 1937-ben nyugdíjba vonult.

Előadóként fejtette ki tevékenységét jogtörténeti és iskolavédelmi vonatkozásban.

 
Balázs András sírja a székesfekérvári Hosszú temetőben.
  • Ünnepi beszéd (Torda, 1907)
  • Beszélgetés egy törekvővel (Székelyudvarhely, 1925)
  • A román uralom évei: 1919–1925 (Dicsőszentmárton, 1925)
  • Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene (Dicsőszentmárton, 1925)
  • A hitélet fejlesztése és az autonómia jelentősége (Kolozsvár, 1927)
  • Adatok az erdélyi kisebbségek iskolavédelmi küzdelmeihez. 1919–1929. (Kolozsvár, 1929)
  • Gyakorlati útmutató az iskolaszövetkezetek népiskolákban szervezéséhez (Kolozsvár, 1939; új kiadás: 1943)
  • Szövetkezeti jövő. Színdarabok az iskolaszövetkezeti tanulóifjúság részére (Kolozsvár, 1942)
  • A szabadságharc költője (Kolozsvár, 1943)
  • Az Erdélyi Római Katolikus Státus fontosabb jogtörténeti okmányai

További információk

szerkesztés
  • Antal Imre: "Tisztesség adassék." Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 1994.
  • Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Budapest, Szent István Társulat, 2008.
  • Erdélyi lexikon. Szerkesztette: Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928.
  • Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti névtára. Budapest-Kolozsvár, Szent István Társulat-Verbum, 2009.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Erdélyi monográfia. Szerkesztette: Várady Aladár és Berey Géza. Satu-Mare, Gloria, 1934.