Dicsőszentmárton

város Romániában, Maros megyében

Dicsőszentmárton (románul Târnăveni, korábban Diciosânmartin, németül Sankt-Martin, korábban Marteskirch, szászul Mierteskirch) municípium Romániában, Maros megyében. A Kis-Küküllő-mente központi települése, ipari központ, municípium, az egykori Kis-Küküllő vármegye székhelye.

Dicsőszentmárton (Târnăveni, Sankt-Martin)
A hajdani megyeháza, ma műszaki kollégium
A hajdani megyeháza, ma műszaki kollégium
Dicsőszentmárton címere
Dicsőszentmárton címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rangmunicípium
KözségközpontTârnăveni
Beosztott falvak
PolgármesterSorin Megheșan
Irányítószám545600
Körzethívószám0x65[1]
SIRUTA-kód114925
Népesség
Népesség20 309 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság2393 (12%, 2021)[4]
Község népessége20 604 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség430 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület60,39 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 47″, k. h. 24° 16′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 47″, k. h. 24° 16′ 12″
Dicsőszentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dicsőszentmárton témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az ortodox templom

Fekvése szerkesztés

A Kis-Küküllő jobb partján fekszik, Marosvásárhelytől 33 km-re délnyugatra Medgyestől 20 km-re északra.

Nevének eredete szerkesztés

Nevét a „Dicsőséges Szent Márton” tiszteletére emelt templomáról kapta. Mai román neve a Kis-Küküllő román Târnava Mică nevéből ered.[5]

Története szerkesztés

Árpád-kori település. Nevét 1278-ban Tysheu Sent Martun néven említette először oklevél.

1322-ben és 1332-ben S. Martino, 1348-ban Tenthmartun, 1386-ban Dychewzenrmartonnak írták.

Első ismert birtokosa 1278-ból ismert; ekkor Nagy Albert fiaié volt, akik a birtokot 50 M-ért eladták szerviensüknek Des fivérének Pálnak, ekkor határát is leiratták.

1390-ben losonci Dezsőfi László erdélyi vajda volt birtokosa.

1403-ban Zsigmond király mivel utolsó birtokosa Losonczi László fia János utód nélkül halt meg; a birtokot Kizdi Sándornak és fiainak adományozta, akik Nápolyi László lázadása idején mellette hűségesek maradtak.

A 15. században több birtokosa is volt, így a Szentléleki, Keszi, Somkeréki Erdélyi, Baládfi, Gerendi, Bánffy családok is.

Dicsőszentmárton 1466-ban már mezőváros, ez év január 2-án az erdélyi nemesek itt tartották közgyűlésüket is. Később az egykori Küküllő vármegyének is székhelye volt.

Az 1690 körül készült Nova et Accurata Transylvaniae Descriptio térképen Kockelsburg néven tűnik fel a település. [6]

1910-ben 4417 lakosából 3210 magyar, 957 román, 118 német volt.

A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye székhelye volt.

1992-ben 28 634 lakosából 20 054 román, 5966 magyar, 2368 cigány és 214 német volt.

Rohamos fejlődése a vasútnak, valamint a környékén feltárt földgáznak köszönhető. A Nitrogénművek 1916-tól üzemel, 1937-ben indult a fémfeldolgozó üzem, majd hőerőmű épült. A vegyi anyagok gyártása a város környékét nagy mértékben szennyezi.

1998-ban kapott municípiumi rangot.[7]

A 2011-es népszámlálás szerint lakosainak száma 22 075 fő, ebből román 16 289, magyar 3163, cigány 923, egyéb 48. Nem nyilatkozott hovatartozásáról 1652 fő.[8] A cigányok valós aránya lényegesen magasabb lehet a népszámlálási adatoknál, az Erdélystat becslése szerint Dicsőszentmárton lakosságának a 23%-a cigány.[9]

Látnivalók szerkesztés

Ismert emberek szerkesztés

Testvérvárosok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. 2021-es romániai népszámlálás
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 179. o. ISBN 963 05 3346 4  
  6. Nova et Accurata Transylvaniae Descriptio - Barry Lawrence Ruderman Antique Maps Inc.. web.archive.org, 2021. október 23. [2021. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 23.)
  7. LEGE nr. 205 din 11 noiembrie 1998 privind declararea ca municipiu a oraşului Tarnaveni, judeţul Mures. Monitorul Oficial, 429. sz. (1998. november 12.)
  8. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
  9. Dicsőszentmárton, Erdélystat

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés