Máriássy Gábor

	Máriássy Gábor
Született	1807. június 3.; Igló
Elhunyt	1871. október 26. (64 évesen); Eger
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	katolikus pap; katolikus szerpap; katolikus püspök;
Tisztsége	címzetes püspök (1865. március 27. – ); segédpüspök (1865. március 27. – );
Iskolái	Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet ( – 1820-as évek); Pázmáneum (–1830);
	egri segédpüspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Püspökké szentelés	1865. május 14. ; Eger, Egri főszékesegyház
Szentelők	Bartakovics Béla (főszentelő); Fábry Ignác (társszentelő); Peitler Antal József (társszentelő);
Hivatal	egri segédpüspök
Hivatali idő	1865–1871
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Máriássy Gábor témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Márkus- és batizfalvi Máriássy Gábor (Igló, 1807. június 3. – Eger, 1871. október 26.) római katolikus főpap, fölszentelt címzetes paleopoliszi püspök.^[3]

Élete szerkesztés

Márkus- és batizfalvi Máriássy Gábor a Szepes vármegyei Iglón született, a gimnáziumot Miskolcon végezte, a szemináriumi tanulmányait Egerben folytatta, a bécsi Pázmáneumban pedig teológiát hallgatott.^[4]

1830. június 9-én szentelték pappá. Egyházi pályafutása töretlenül haladt előre, ennek során először Makláron volt káplán, majd érseki szertartó és iktató, szentszéki aljegyző. 1835. július 14-től Szendrő plébánosa, majd 1844 október 16-tól miskolci alesperes. 1847. január 30-tól egri kanonok, 1851. március 5-től pedig iváni apát. 1857. február 1-től pankotai, december 12-től székesegyházi főesperes. 1861-től egri érseki helyettes, már olvasókanonokként jelentős szerepet játszott Eger városának életében, ahol szegényintézeti elnökként is tevékenykedett.

1864. december 20-án Ferenc József címzetes püspöknek javasolta a Szentszéknél. Az uralkodói felterjesztést IX. Piusz pápa 1865. március 27-én erősítette meg. Bartakovics Béla egri érsek 1865. május 14-én szentelte fel címzetes paleopoliszi püspökké.^[4]^[5] 1870-ben az egri érsek helynökeként vett részt az I. vatikáni zsinaton.^[4]

1871. október 26-án hunyt el Egerben, október 28-án az egri Főszékesegyházban helyezték örök nyugalomra.^[3]

Neve – Máriási Gáborként – megtalálható az 1635–ben építeni kezdett barokk stílusú szendrői Assisi Szent Ferenc római katolikus templom előterében található márvány emléktáblán. A tábla a 14. század óta a településen szolgált ismert katolikus papok neveit és a városban eltöltött szolgálati idejét tartalmazza, így állítva nekik emléket.