Madarász István (püspök)

	Madarász István
Született	Maszárovits István; 1884. július 10.; Nagyszombat
Elhunyt	1948. augusztus 8. (64 évesen); Hejce
Foglalkozása	tanár; katolikus pap; katolikus püspök;
Tisztsége	kassai latin katolikus püspök (1939. július 19. – 1948. augusztus 8.)
	kassai püspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1907. január 3.
Püspökké szentelés	1939. augusztus 24.
Szentelők	Serédi Jusztinián (főszentelő); Breyer István (társszentelő); Kriston Endre (társszentelő);
Hivatal	kassai püspök
Hivatali idő	1939–1948
Elődje	Csárszky József (apostoli adminisztrátor)
Utódja	Csárszky József (apostoli adminisztrátor)
Hivatal	szatmári apostoli adminisztrátor (magyarországi rész)
Hivatali idő	1939–1941
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Czapik Gyula	1939. augusztus 27.
Scheffler János	1942. május 17.
Romzsa Tódor	1944. szeptember 21.
	Catholic Hierarchy;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Madarász István (egyértelműsítő lap).

Madarász István, 1907-ig Maszárovits István (Nagyszombat, 1884. július 10. – Hejce, 1948. augusztus 8.) kassai megyés püspök, pápai prelátus, nagyváradi kanonok.^[1]

Pályafutása

A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát a budapesti Központi Papnevelő Intézetben végezte. 1907. január 3-án pappá szentelték. Hitoktató, 1909-től káplán Budapest-Tabánban, illetve 1909–1915 között hittanár. 1915–1925 között a hercegprímás irodájában levéltáros, jegyző és titkár.

1926–1929 között Budapesten a Bazilika plébánosa és zámi apát, 1929–1939 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa, az egyházi ügyosztály vezetője. 1932-től prelátus, 1933-tól váradi kanonok. 1936-ban a manilai Eucharisztikus világkongresszuson a magyar zarándokok vezetője.^[1]

XII. Pius 1939. július 19-én kassai püspökké és egyidejűleg a szatmári egyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki, utóbbit 1941-ig töltötte be.^[2] Kassán szeptember 16-án foglalta el a székét. A kassai magyarok közül elsőkként 1945. február 26-án székvárosából Tost Barna kassai plébánossal együtt kiutasították. Székhelyét Hejcére, a püspöki nyaralóba helyezte át. A kiutasított papoknak új lelkészségeket szervezett.^[1]

Apologetika v. a kat. vallás alapigazságainak védelme. Írta Uhlyárik Jenő. Átd. Budapest, 1907 (5. kiad. Budapest, 1921)
A budapesti IV. ker. közs. leánygimnáziumban a Boldogságos Szűz és Alexandriai Szent Katalin pártfogása alatt működő Mária-kongr-nak 3 é. működése 1909-12. Budapest, 1912
A modern materializmus és a theisztikus világnézet. Gyakorlati tanítás a középisk. 8. osztályában. Budapest, 1912
Ostwald Vilmos energetikai monismusa. (Klny. Religio) – Budapest, 1914
Impressziók egyiptomi és szentföldi utamról. Nagyszombat, 1915
Wervorn Miksa pszichomonizmusa. Székfoglaló ért. Nagyszombat, 1919
Charles Dominic Plater SJ. Az ang. kat. mozg. ap-a. Írta C. C. Martinadle. Ford. Nagyszombat, 1925
Életproblémák. Hitvédelmi előadások. 1-4. sorozat. Nagyszombat, 1925-37
Optimizmus vagy pesszimizmus-e a kereszténység? Nagyszombat, 1937 (Klny. Egyh. Lapok)
Vallásváltoztatás magyar közjogi szempontból. Budapest, 1938
A hősiesség eszménye és a kerség. Kassa, 1942
Madarász István kassai megyés püspök nagyböjti szózata. Kassa, 1944^[1]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e Magyar katolikus lexikon VIII. (Lone–Meszl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2003. ISBN 963-361-626-3
↑ Az első világháború után a Szatmári római katolikus egyházmegye központja Románia, másik jelentős része Csehszlovákia, kis része Magyarország része lett. Az első bécsi döntés következményeképpen a csehszlovákiai rész is Magyarországhoz került, ezekből jött létre a Szatmári apostoli adminisztratúra. A második bécsi döntés után az egyházmegye újraegyesült.Beke Margit. „[http://epa.oszk.hu/01300/01397/00009/pdf/EPA_01397_MSion_2011_01_087-096.pdf Madarász István kassai megyéspüspök (1884–1948)]”. Magyar Sion Új folyam V. / XLVII. ((2011/1)), 87–96.. o. (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.) Sebők László (1991). „A katolikus egyházszervezet változatosai Trianon óta”. Regio – Kisebbségtudományi Szemle 2 (3). (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.) Magyar katolikus lexikon VIII. (Lone–Meszl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2003. ISBN 963-361-626-3 Sztyahula László. [http://doktori.btk.elte.hu/hist/sztyahulalaszlo/diss.pdf A csehszlovákiai magyar katolikus egyház története 1918–1950 – doktori disszertáció] (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem (2012). Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 11.

Bishop István Madarász, Catholic-Hierarchy (angol)
Beke Margit: Madarász István kassai megyés püspök (1884–1948). Magyar Sion 2011/1, 87-96.
Kassa műtárgyainak vándorútja 1943-1946
Schem. Strig. 1917, 352.
Országgyűlési almanach 1939, 412. Arck.
Keresztény magyar közéleti almanach II, 642.
Pilinyi 1943, 187.
Schem. Cass. 1944, 91.
Gulyás 1956, 301.
Salacz 1975, 140.
Schem. Agr. 1975, 163.
Viczián 1995, 178. (276.)

Előde:
Csárszky József

Kassai katolikus püspök
1939–1945

Utóda:
Csárszky József