Párvy Sándor

szepesi püspök

Kis-kónyai Párvy Sándor (Gyöngyös, 1848. október 2.Budapest, 1919. március 24.) katolikus pap, egri segédpüspök majd szepesi püspök,[3] a Szepesmegyei Történelmi Társulat elnöke.

Párvy Sándor
Alexander Párvy.jpg
Született 1848. október 2.[1]
Gyöngyös[1][2]
Elhunyt 1919. március 24. (70 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
Tisztség
  • megyéspüspök
  • címzetes püspök
  • katolikus püspök (1903. március 27. – 1919. március 24.)
  • segédpüspök (1903. március 27. – )
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[1]
szepesi püspök
COA bishop SK Parvy Sandor.png
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1871. október 8.
Püspökké szentelés 1903. április 19.
Eger
Szentelők

Hivatal egri segédpüspök
Hivatali idő 1903–1904

Hivatal szepesi püspök
Hivatali idő 1904–1919
Elődje Szmrecsányi Pál
Utódja Ján Vojtaššák
Szentelt püspökök
Kheberich Márton1916. február 20.
Társszentelt püspökök
Szmrecsányi Lajos1905. április 30.
Boromisza Tibor1906. szeptember 30.
A Wikimédia Commons tartalmaz Párvy Sándor témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Az elemi iskolai és a gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1865-től Egerben volt papnövendék. Bölcseleti tanulmányai után a Pázmáneum teológus hallgatója. 1871. október 8-án szentelték pappá. Mátraballán volt káplán, 1872-től az egri papnevelő tanulmányi felügyelője lett, majd a bécsi Augustineumban folytatta tanulmányait.[3]

1873-tól érseki levéltáros és titkár, 1875-ben doktorált. A Budapesti Tudományegyetem hittudományi karának tagja, a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának munkatársa. 1889-től irodaigazgató és udvari káplán. Részt vett az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület létrehozásában. 1892-től egri kanonok és felnémeti apát, 1901-től az egri jogakadémia főigazgatója. Megalapította az ottani Mensa Academicát.[3]

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1903. március 27-én carpasiai címzetes püspökké és egri segédpüspökké nevezték ki. Április 19-én szentelték püspökké Egerben és érseki helynökként szolgált.[3]

A király 1904. június 25-én szepesi püspökké nevezte ki, X. Piusz pápa ezt június 25-én megerősítette, szeptember 11-én iktatták be. Tagja volt 1900-ban és 1903-ban a katolikus autonómiai kongresszusnak, 1915-ben a Szent István Akadémia III. osztályának.[3]

A budapesti Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.[3]

MűveiSzerkesztés

Cikkei jelentek meg többek között az Egri Egyházmegyei Közlönyben, a Katholikus Szemlében, az Irodalmi Szemlében. Munkatársa volt az Új Magyar Sionnak és a Katholikus Szemlének.

  • Egyházi beszéd... Eger, 1896[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Magyar katolikus lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  2. Catholic-Hierarchy.org. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  3. a b c d e f g Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005.  

ForrásokSzerkesztés

  • dieceza.kapitula.sk
  • Koncz 1892, 193.
  • Egri Egyhm. Közl. 1892, 10. (~ beiktatása); 1904:66. (Huttkay Lipót: ~ dr. szepesi pp.); 1919:56. (~ nekr.); 1936:37. (Tordai Ányos: Tárkányi Béla Énektárának m. forrásai és munkatársai)
  • Szinnyei X:426. (IV. 13: pp.)
  • Heves vm. 1910:394.
  • Schem. Scep. 1913:5. (11.) (IV. 19: pp.)
  • MIL II:445. (* szept. 30.)
  • Salacz 1975:141.
  • Puskás 1980:87.
  • Ritzler-Sefrin VIII:184.

További információkSzerkesztés

Előde:
Szmrecsányi Pál
Szepesi katolikus püspök
1904–1919
 
Utóda:
Ján Vojtaššák