Boromisza Tibor (püspök)

(1840–1928) szatmári katolikus püspök

Boromisza Tibor (Kalocsa, 1840. július 18.Szatmárnémeti, 1928. július 9.) római katolikus pap, 1906-tól haláláig szatmári püspök.[1]

Boromisza Tibor
Született1840. július 18.
Kalocsa
Elhunyt1928. július 9. (87 évesen)
Szatmárnémeti
Állampolgárságaosztrák–magyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztségeszatmári püspök (1906. augusztus 3. – 1928. július 9.)
szatmári püspök
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1863. július 18.
Püspökké szentelés1906. szeptember 30.
Szentelők

Hivatalszatmári püspök
Hivatali idő1906–1928
ElődjeMayer Béla
UtódjaSzabó István apostoli kormányzó
A Wikimédia Commons tartalmaz Boromisza Tibor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Filozófiai tanulmányait Rómában, a teológiát Kalocsán végezte, doktorátust Rómában szerzett.[1] 1863. július 18-án szentelték pappá.

Először káplánként, majd 1869-től a tanítóképző hittanáraként szolgált. Jánoshalmán volt plébános, 1881-től iskolalátogató, 1890-től hévízi címzetes apát, 1893-tól pedig a kalocsai kanonok és a papnevelő rektora. 1895-ben főesperessé, 1901-től pápai prelátussá, 1902-től káptalani, majd általános helynökké és az érsek jószágkormányzójává nevezték ki. [1]

Püspöki pályafutása szerkesztés

1906. augusztus 3-án szatmári püspökké nevezték ki. Szeptember 30-án szentelte püspökké Samassa József egri érsek, Párvy Sándor szepesi püspök és Szmrecsányi Lajos egri segédpüspök segédletével. Október 7-én iktatták be hivatalába.[1]

Nevéhez fűződik a szatmárnémeti püspöki palota kápolnájának 1908-as átépítése.[2] 1913-ban Szatmárnémetiben letelepítette a ferenceseket, 1918-ban pedig megalapította a Szent Erzsébet Leánygimnáziumot. Az Országos Katolikus Szövetség alelnökeként is működött.[1]

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

Előde:
Mayer Béla
Szatmári püspök
1906–1928
Utóda:
Szabó István