Mátraballa
Mátraballa község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Mátraballa | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Pétervásárai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Mayer Péter (Megoldás Mozgalom)[1] | ||
Irányítószám | 3247 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 645 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,98 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 59′ 10″, k. h. 20° 01′ 19″47.986000°N 20.022000°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 10″, k. h. 20° 01′ 19″47.986000°N 20.022000°E | |||
Mátraballa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraballa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Mátra északi lábánál található a település, közvetlenül a nógrádi vármegyehatár mellett. Szomszédos települései északnyugat és észak felől Nádújfalu, északkelet felől Ivád, kelet felől Pétervására és Kisfüzes, délkelet felől Mátraderecske, dél felől Bodony, nyugat felől pedig Mátramindszent. A falu határában csak alacsonyabb magaslatok találhatók, a környék legmagasabb pontja a 305 méteres Bolya-bérc. Területe a Tarna vízgyűjtőjéhez tartozik, a falun keresztülfolyó patak a kis folyó felső szakaszának egyik mellékága.
Megközelítése
szerkesztésKözúton a Kisterenye (Bátonyterenye) és Tarnalelesz között húzódó 23-as főútról a 2411-es úton Recsk irányába leágazva érhető el a legegyszerűbben Mátraballa, de el lehet jutni a településre a 24-es főút felől is, ehhez Recsknél kell északnyugat felé letérni a főútról ugyancsak a 2411-es úton. A településen áthalad a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal is, de ezen a szakaszon 2007. március 5. óta nincs személyforgalom. A település ma már üzemen kívüli megállóhelyét a 2411-es út felől a 24 307-es számú mellékúton lehet megközelíteni.
Története
szerkesztésMátraballa neve először a XIV. század elejéről, 1311-ből bukkan fel írott forrásokból, Ballya formában. Bő egy évszázaddal később, 1447-ben Barla írásmóddal szerepel a település neve egy okleveles forrásban, később jó ideig ez a névalak volt használatos. A XVI. században egy ideig elnéptelenedett, birtokosa ekkoriban Országh Kristóf volt. Miután Országh 1567-ben utód nélkül hunyt el, majd rövid időn belül sógora, Perényi Gábor is, a falu Ónod városának tartozéka lett, és a koronára szállt. I. Miksa király a halála előtti évben, 1575-ben Ungnád Kristóf egri főkapitánynak zálogosította el, majd több kézen keresztüljutva, az 1600-as évek elején a falu nagy része Rákóczi-birtok lett. A Rákócziak birtokrészei a szabadságharc után visszakerültek a korona fennhatósága alá, majd 1730-tól Grassalkovich Antal szerezte meg a község feletti birtokjogot. A XIX. században gróf Károlyi György lett a birtok új tulajdonosa; ekkortájt már a Mátraballa név volt használatos az okiratokban.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Bíró János (független)[3]
- 1994–1998: Forgó János (független)[4]
- 1998–2002: Forgó János László (független)[5]
- 2002–2006: Forgó János László (független)[6]
- 2006–2010: Forgó János László (független)[7]
- 2010–2014: Forgó János László (független)[8]
- 2014–2019: Dudás Róbert (Jobbik)[9]
- 2019–2024: Pádárné Gyuricza Henriett (független)[10]
- 2024– : Mayer Péter (Megoldás Mozgalom)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 786 | 764 | 754 | 749 | 671 | 676 | 645 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (13,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,4%, református 2,3%, felekezeten kívüli 4,9% (19,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, szlováknak és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,9% volt római katolikus, 3,6% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (25,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- Millenniumi csodaszarvas emlékmű – Király Róbert szobrászművész alkotása;
- Tájház – a falusi mindennapok használati tárgyai tekinthetők itt meg;
- Középkori eredetű műemlék templom (1696-ban már biztosan kőtemplom állt ezen a helyen);
- Világháborús hősi emlékmű (a templom előtt);
- Plébánia (Petőfi u. 1.) – műemlék jellegű épület, 1806-ban az Orczy család építette.
- Az aktív kikapcsolódásra vágyóknak felüdülést kínál a falu teniszpályája (amely a Mátra kis számú teniszpályáinak egyike), továbbá a helyi szabadidőpark és kondicionáló terem is.
Ismert emberek, akik a településhez kötődnek
szerkesztés- Solymár István (1924–1977): művészettörténész, itt töltötte fiatal kora nagy részét, a falu temetőjében nyugszik.
- Solymár József (1929–2013): író, Solymár István öccse, ugyancsak itt töltötte fiatal korának jelentős részét, később itt, illetve a Palócföld más közeli településein gyűjtötte néprajzi ihletésű írásainak történetanyagát, 2013. december 14. óta ugyancsak a falu temetőjében nyugszik.
- Kis Károly (1964–): labdarúgóedző, a 2010–11-es szezonban a Paksi FC vezetőedzőjeként a magyar bajnokság első osztályának második helyezettjeként végzett csapatával, majd az Európa-ligában a 3. selejtezőkörig jutottak. A település szülötte.
A településen működő civil szervezetek
szerkesztés- Mátraballa Alsófokú Oktatás Fejlesztéséért Közalapítvány – célja: az oktatást segítő eszközök beszerzése; elnök: Deák Imréné.
- Mátraballai Polgárőr Egyesület – vezető: Hajdu Péter
- Nyugdíjas Klub – vezető: Répás Mária[14]
- Futballklub – vezető: Pálfi János; edző: Molnár Zsolt
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Mátraballa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Mátraballa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mátraballa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Mátraballa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mátraballa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mátraballa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mátraballa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Mátraballa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mátraballa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Mátraballa Helységnévtár
- ↑ Mátraballa Helységnévtár
- ↑ Nyugdíjasklub - Erikanet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 5.)
További információk
szerkesztésNádújfalu | Istenmezeje | Ivád Pétervására |
Szuha | Kisfüzes | |
Parádsasvár | Bodony | Mátraderecske |