Wikipédia

Bodony

magyarországi község Heves vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. március 29.

Bodony község Heves vármegye Pétervásárai járásában. A Mátra északi lábánál, dombok között, Parádtól 3 kilométer távolságra helyezkedik el.

Bodony
A bodonyi plébániaház
A bodonyi plébániaház
Bodony címere
Bodony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállásközség
PolgármesterVince János (független)[1]
Irányítószám3243
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség683 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 28″, k. h. 20° 01′ 19″47.941000°N 20.022000°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 28″, k. h. 20° 01′ 19″47.941000°N 20.022000°E
Bodony (Heves vármegye)
Bodony
Bodony
Pozíció Heves vármegye térképén
Bodony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodony témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a magyarországi községről szól. Hasonló címmel lásd még: Bodony (egyértelműsítő lap).

Földrajza

szerkesztés

Az Északi-középhegységben, a Mátrában helyezkedik el. Zsáktelepülés, Paráddal és a 24-es főúttal a 24 118-as út köti össze.

Története

szerkesztés

Bodony Árpád-kori település, mely egykor az Aba nemzetség birtoka volt. Nevét először az egri káptalan 1275. évi határjáró levele említi meg.

Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben a patai esperesi kerület plébániái között szerepelt. Az 1549–1552. évi adóösszeírások alkalmával itt 10 jobbágytelket írtak össze, birtokosa ekkor a Perényi család és Perényi Gábor volt. Az 1564. évi adóösszeíráskor portáinak száma már 14-re emelkedett.

1589–1590-ben az egri várba szolgáltatta be a tizedet, az 1635. évi összeírás szerint 1 1/4, 1647-ben fél, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél portája volt.

1684-ben az Erdődy és a Rákóczi-családok birtoka volt, az 1693. évi összeírás szerint gróf Erdődy Györgynek 5 jobbágya volt itt, 1741-ben báró Grassalkovich személynök birtoka volt.

A 19. század elején, 1837-ben a debrői uradalom tartozéka, melyet Ulmann Móricz vett bérbe. Az itteni Grassalkovich-birtokot 1841-ben gróf Károlyi György vette bérbe, utóbb 1854-ben meg is vásárolta, majd 1876-ban hitbizománnyá alakította át, melynek gróf Károlyi Mihály lett a haszonélvezője.

1904. július 11-én egy nagy tűzvészben az egész község teljesen leégett.

1910-ben 1684 lakosából 1672 magyar volt. Ebből 1674 római katolikus volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Kovács G. Imre (független)[3]
  • 1994–1998: Borsos László (független)[4]
  • 1998–2002: Borsos László (független)[5]
  • 2002–2006: Borsos László (független)[6]
  • 2006–2010: Borsos László (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács István (független)[8]
  • 2014–2019: Kovács István (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Vince János (független)[10]
  • 2024– : Vince János (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
793
765
745
746
673
680
683
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,1%-a magyarnak, 9,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (21,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 2,7%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 7,3% (30,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 16,8% cigánynak, 0,7% szlováknak, 0,3-0,3% görögnek, románnak és németnek, 0,1% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,1% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés

Források

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Bodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Bodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  6. ↑ Bodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. ↑ Bodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  8. ↑ Bodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 24.)
  9. ↑ Bodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. ↑ Bodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  12. ↑ Bodony Helységnévtár
  13. ↑ Bodony Helységnévtár

További információk

szerkesztés
Mátramindszent Mátraballa Kisfüzes
Mátraszentistván

 
   Bodony   
 

Mátraderecske
Parádsasvár Parád Parád
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bodony&oldid=28006377”