Wikipédia

Mátraderecske

magyarországi község Heves vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 29.

Mátraderecske község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Mátraderecske
A mátraderecskei római katolikus templom, háttérben a Kékes.
A mátraderecskei római katolikus templom, háttérben a Kékes.
Mátraderecske címere
Mátraderecske címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállásközség
PolgármesterForgó Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3246
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség1689 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség138,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 00″, k. h. 20° 05′ 10″47.950000°N 20.086000°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 00″, k. h. 20° 05′ 10″47.950000°N 20.086000°E
Mátraderecske (Heves vármegye)
Mátraderecske
Mátraderecske
Pozíció Heves vármegye térképén
Mátraderecske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraderecske témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Pétervására déli szomszédjában, Mátraballa és Recsk között, a Mátra északi lábánál található kiránduló- és gyógyfürdőhely. Érinti a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal, vasúti megállóhelye azonban 2007. március 5-én bezárt. A 23-as és a 24-es főutat összekötő 2411-es közút halad át rajta.

Története

szerkesztés

A falu nevét már az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék is említette De Reske néven, tehát ekkor már egyháza is volt. Később, 1479-ben pedig Derechke néven említették.

Az 1546-ban végzett adóösszeírás szerint Perényi Péter, 1549-ben pedig Perényi Gáboré volt, ekkor 5 adóköteles és 4 elszegényedett jobbágytelket írtak itt össze.

1571-ben-ben Recsky Zsigmond és György birtoka volt, de anyja után Rédey Pál is igényt tartott az itteni Recsky-féle birtokokra.

1684-ben Erdődy György és Rákóczi László birtoka volt, 1693-ban pedig Erdődy György grófnak 3, Vay Ádámnak pedig 7 jobbágytelke volt itt, 1741-ben pedig báró Grassalkovich Antal személynök birtoka volt.

A 19. század elején a Grassalkovich, Orczy, Bay, Balogh, Kubinyi, Ondrekovics, Recsky, Ivády, Liszkay, Gomba és Kecskeméti és Ullmann családok birtoka volt, a 20. század elején pedig báró Barkóczy Sándorné volt a nagyobb birtokosa.

E község határában állnak Kanázsvár romjai is.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Zám Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Zám Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Zám Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Zám Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Zám Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Forgó Gábor (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Forgó Gábor (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Forgó Gábor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Forgó Gábor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1959
1939
1926
1932
1705
1706
1689
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,5%, református 3,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,2% (17,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,9% ukránnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek és ruszinnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,2% volt római katolikus, 3,3% református, 0,7% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
 
A vár légifotója
 
Szövőszék
  • Római katolikus temploma 1804-ben épült.
  • A községtől délre egy 260 méter magas dombhát nyugati végén magasodik Kanázsvár toronycsonkja és néhány falmaradványa. Feltehetően a török veszély növekedése miatt építették a falu birtokosai a 16. század második felében, a siroki vár megerősítésével azonos időben. Még ugyanebben az évszázadban, valószínűleg Eger elestének évében (1596) elpusztult a kis erősség. A várnak okleveles említése nem ismert. A vár teljes északnyugati oldala a II. világháború előtt állt. (Forrás: egy helyi lakos 1985-ös elbeszélése alapján.)
  • Kincses Termálfürdő (Baross Gábor u. 45.): kétmedencés kisebb termálvizes (34,5 °C) fürdő. 1965-ben végeztek kutató fúrást. 1968-ban fektették le a csövezést. Környékén mintegy 400 kis nyaraló épült fel. Vizét 2011-ben az ÁNTSZ gyógyvízzé nyilvánította. 2015 óta nem nyitott ki, mert csövezését nem termálvízre tervezték annak idején, ami eddigre tönkrement. Az újranyitás csak a kút felújítása vagy új kút fúrása után lehetséges, aminek költsége 2015-ös áron 160 millió forint lett volna. 2019-ben ismét felcsillant a remény a kis fürdő újranyitására.[14]
  • Magyarországon Mátraderecskén található az ország egyetlen szén-dioxidos gázfürdője (mofetta), a Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő.
  • A község első állandó kiállítása 2008 szeptemberében nyílt meg „Palóc élet és szentkép kiállítás” címmel. Az új Faluházban megtekinthető egy tisztaszoba - gyönyörű textíliákkal, egy 18. századi konyha - stelázsival, kenyérfiókos asztallal, karos lócával, és gyikóval. A komra egy igazi éléstár, szebbnél szebb kiállított tárggyal.

Megtekinthető még a kenderfeldolgozás minden kelléke, a törő, tiló, gereben, guzsaly és eszváta is.

A kiemelt helyen vannak felsorakoztatva az ősi palócság gazdasági szerszámai, a lószerszámok, és a mindennapi életben használt, ma már nemigen ismert dolgai.

A hatalmas, magas falakon a mai és ősi tisztaszobák falairól levett különböző méretű szentképek láthatóak. Fő dísze a teremnek a helyi templom plébánosától, Csaba atyától, és a harangozó Aranykától kapott gyönyörű régi miseruhák, melyek a vallás ihletét adják.

  • A Bem út 3. sz. alatt található egy magángyűjtemény, melyet 2000-től gyarapít egy rokkantnyugdíjas házaspár. A tisztaszobában kitűnik a nyoszolyában a négynyüstös dunyha és vánkoshuzat. Köszönti a kedves betérő vendégeket Józsi bácsi és Ilus néni ősi palóc öltözetben. A bőcsőben ring két gyerek, melyet a szentkép vigyázó tekintete óv.

Ismert emberek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Mátraderecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Mátraderecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Mátraderecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Mátraderecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  6. ↑ Mátraderecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. ↑ Mátraderecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. ↑ Mátraderecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. ↑ Mátraderecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  10. ↑ Mátraderecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  12. ↑ Mátraderecske Helységnévtár
  13. ↑ Mátraderecske Helységnévtár
  14. ↑ HEOL

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraderecske témájú médiaállományokat.
Mátraballa Ivád, Pétervására Kisfüzes, Szajla
Bodony

 
   Mátraderecske   
 

Sirok
Parád Parád Recsk
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mátraderecske&oldid=27405441”