Hetyey Sámuel

magyar püspök, Pécs püspöke 1897-1903 között

Hetyei[1] Hetyey Sámuel (Egyházashetye, 1845. szeptember 22.Karlovy Vary, 1903. szeptember 1.)[2][3][4] római katolikus pap, pécsi püspök. Vezetéknevét Hettyey[5] és Hettyei[6] alakban is szokták írni.

Hetyey Sámuel
Az Athenaeum nagy képes naptára, 1904. A közélet halottai
Az Athenaeum nagy képes naptára, 1904. A közélet halottai
Született 1845. szeptember 22.
Egyházashetye
Elhunyt 1903. szeptember 1. (57 évesen)
Karlovy Vary
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
Tisztsége
  • pécsi püspök (1897. december 15. – )
  • katolikus püspök (1898. január 2. – )
pécsi püspök
COA bishop HU Hetyey Samuel.png
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1870. augusztus 2.
Püspökké szentelés 1898. január 2.
Budapest
Szentelők

Hivatal pécsi püspök
Hivatali idő 1897–1903
Elődje Dulánszky Nándor
Utódja Zichy Gyula
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetyey Sámuel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

PályafutásaSzerkesztés

Nemesi családból származott,[2] hetyei Hetyey József és nemes Benkő Terézia gyermekeként.[7] Gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen és Esztergomban végezte el, Esztergomban teológiát is tanult. 1870. július 2-án szentelték pappá.[8]

Somorján, majd Esztergomban szolgált káplánként.[8] 1871-ben a nagyszombati gimnáziumban, majd 1875-től[9] Esztergomban az érseki líceumban lett tanár, utóbbi helyen tartományi felügyelő is.[2] 1885-től Bécsben a Pázmáneum lelki igazgatója (spirituálisa),[8] 1893-ban hercegprímási irodaigazgató, 1894. február 13-án esztergomi kanonok,[2][8] 1896-ban címzetes apát lett.[8] Tanulmányt írt a tanítók szellemi kincseinek gyűjteményéről.

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1897. december 15-én pécsi püspökké nevezték ki.[10] 1898. január 2-án szentelte püspökké Vaszary Kolos esztergomi érsek, Császka György kalocsai érsek és Boltizár József esztergomi segédpüspök segédletével. Székét január 27-én foglalta el.[8]

1899-ben a katolikus egyetem létesítésére százezer forintos alapítványt hozott létre[8] (ezért szeptember 25-én királyi elismerésben részesült). Jómódú ember volt, Pécs vármegyében a legtöbb adót fizetők között volt (1900-ban 21 329 korona adót fizetett). Püspökszentlászlón, az 1797-ben a pálos szerzetesek részére épült kastélyt 1898-ban felújíttatta.[2] A kastélyt püspöki nyaralónak építette át, a hozzá tartozó hatholdnyi területen arborétumot hozott létre. A kastély környezetét parkosította, más országokból fenyőféléket és díszcserjéket hozatott. A kastély mögötti domboldalon kősziklába vésve ciszternát épített. Az arborétumban egy patak is csordogál, egy régi fahídon lehet rajta átmenni. A görcsönyi római katolikus templom berendezésében is segített, a mai napig látható kegyúri pad és a papi széknek szolgáló királyi trónus általa került a templomba.[2]

1903. április 20-án körlevélben hirdette ki, hogy a magyar himnuszt – dogmatikai okok miatt – nem szabad templomban énekelni. Az országos felháborodást követően a katolikus püspöki kar konferenciája október 24-én kimondta, hogy nem tehető hitelvi kifogás a Himnusz ellen.[8]

A pécsi székesegyházban helyezték nyugalomra szeptember 7-én.[3]

EmlékezeteSzerkesztés

A püspökszentlászlói kastély arborétumában található forrást emlékezetére az ő nevéről Hetyey-forrásnak nevezik.

A Mecsek Egyesület örökös tiszteletbeli tagja.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. más forrás szerint makkoshetyei (Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998.  )
  2. a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 301. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. a b „f. évi szeptember hó 1-én [...] Karlsbadban történt csendes elhunytát” familysearch.org Hetyey Sámuel gyászjelentése
  4. más forrás szerint Hetye, Sopron vármegye (Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998.  )
  5. Bokor József (szerk.). Hettyey Samu, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 7. 
  6. A Zengő völgyében. In Bezerédy Győző: Hosszúhetény. Szerk.: Füzes Miklós. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza. 2000. = Száz magyar falu könyvesháza, ISBN 963-9287-23-7 Hozzáférés: 2017. aug. 7. arcanum.hu  
  7. familysearch.org Hetyey Sámuel keresztelésének az adatlapja
  8. a b c d e f g h Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998.  
  9. más forrás szerint 1874-től (Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998.  )
  10. más forrás szerint október 28-án; (Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998.  ) feltételezhetően előbbi a királyi kinevezés, utóbbi a pápai megerősítés dátuma

További információkSzerkesztés

  • Bishop Sámuel Hetyey de Eadem, Catholic-Hierarchy (angol)
  • Komócsy István: Hetyei Hethey Sámuel pécsi megyés püspök. 1845–1903; Lyceum Ny., Pécs, 1903


Előde:
Dulánszky Nándor
pécsi püspök
1897–1903
 
Utóda:
Zichy Gyula