Wikipédia

Zichy Gyula

(1871–1942) magyar római katolikus pap, pécsi püspök és kalocsai érsek

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Gyula Aladár Teódor József Mária György János (Nagyláng, 1871. november 7. – Kalocsa, 1942. május 20.) magyar római katolikus pap, pécsi püspök, kalocsai érsek, valóságos belső titkos tanácsos, pápai trónálló, a magyar országgyűlés felsőházi tagja, Bács-Bodrog vármegye örökös főispánja volt.[1][2]

Zichy Gyula
Született1871. november 7.
Nagyláng
Elhunyt1942. május 20. (70 évesen)
Kalocsa
Állampolgárságamagyar
SzüleiZichy János
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • pécsi püspök (1905. december 11. – )
  • kalocsai érsek (1925. augusztus 31. – )
kalocsai érsek
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1895. július 4.
Püspökké szentelés1905. december 21.
Vatikán, Sixtus-kápolna
Szentelők
Hivatalpécsi püspök
Hivatali idő1905–1925
ElődjeHetyey Sámuel
UtódjaVirág Ferenc
Hivatalkalocsai érsek (1923-tól apostoli adminisztrátor)
Hivatali idő1925–1942
ElődjeVárady Lipót Árpád
UtódjaGrősz József (kinevezve Glattfelder Gyula)
Szentelt püspökök
Virág Ferenc1926. május 6.
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Gróf Zichy Gyula gróf Zichy János (1835–1905) és Marie von Redern (1840–1910) grófnő házasságából született.[3] Testvére Zichy János, a Magyar Királyság kultuszminisztere. Gimnáziumi tanulmányokat Bécsben folytatott a kalksburgi jezsuitáknál, majd a székesfehérvári cisztercieknél. Teológiai tanulmányokat Innsbruckban végzett, 1891–1896 közt. Székesfehérvárott szentelték pappá 1895. július 4-én.

1896-ban Budakeszin káplánként teljesített szolgálatot. 1897-ben kijutott Rómába, az ottani nemesi akadémián vett részt továbbképzésben. 1900-ban a Gregoriana Pápai Egyetemen egyházi jogi doktorátust szerzett, majd XIII. Leó pápa szolgálattevő kamarása lett.

Püspöki pályafutása szerkesztés

1905. december 11-én pécsi püspökké nevezték ki, és még ugyanebben az évben december 21-én X. Piusz pápa püspökké szentelte Prohászka Ottokárral és Balás Lajossal együtt.

Jelentős oktatásszervezési feladatokat látott el mint a Katolikus Tanügyi Tanács és a Magyar Katolikus Tanítók Országos Szövetségének védőelnöke. 1912-ben saját vagyonából megalapította Pécsett a Pius Gimnáziumot (ma Janus Pannonius Gimnázium) és annak 130 diákot befogadó internátusát. 1911. március 25-én útjára indította a Dunántúl című napilapot, 1914-ben már nyomdát is alapított. Az első világháború idején a szerb megszállás alatt is mindvégig helyén maradt, birtokait zárolták.

1923-tól – a pécsi szék megtartása mellett – kalocsai apostoli adminisztrátor, majd 1925. augusztus 31-től érsek. Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztárat, templomokat, plébániákat alapított, kibővítette a kalocsai érseki kórházat. 1929 és 1931 közt nemzeti zarándoklatot szervezett a Szentföldre. 1901 és 1918 közt tagja volt a főrendiháznak, 1927 és 1942 közt a felsőháznak. 1929 május 10-től az Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjaként működött. A második világháború idején a Délvidék visszacsatolásakor a Bácskában teljesített szolgálatot.

Utóda a pécsi püspöki székben 1926. március 27-től Virágh Ferenc, a kalocsai érseki székben 1943-tól Grősz József volt.

Származása szerkesztés

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ [TH-267-11835-129093-75 Hungary Funeral Notices, 1840-1990 – Gróf Zichy Gyula dr.] (magyar nyelven). FamilySearch. (Hozzáférés: 2017. december 3.)
  2. ↑ familysearch.org római katolikus anyakönyvek - Nagyláng (In: Soponya) - Zichy Gyula gróf keresztelője
  3. ↑ a b Miroslav Marek: Zichy 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. február 29. (Hozzáférés: 2017. május 6.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés


Előde:
Hetyey Sámuel
pécsi püspök
1905–1926
 Utóda:
Virág Ferenc
Előde:
Várady Lipót Árpád
kalocsai érsek
1925–1942
 Utóda:
Glattfelder Gyula
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zichy_Gyula&oldid=26862066”