Pécsi egyházmegye

római katolikus egyházmegye

A Pécsi egyházmegye (latinul: Dioecesis Quinque Ecclesiensis) a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben. Az egyházmegye püspöki székhelye Pécs.[3]Katedrálisa pedig a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház.

Pécsi egyházmegye
(Dioecesis Quinque Ecclesiensis)
Pécs Cathedral - Hungary.jpg
Elhelyezkedés
Ország Magyarország
Területi fennhatóság Baranya megye, Tolna megye
FőegyházmegyeKalocsa-Kecskeméti
é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 25″
Statisztikai adatok
Terület8200 km²
Lakosság
Teljes660 000 (2010)[1]
Egyházmegyéhez tartozók440 000 (2010)[1] (64,6%)
Plébániák 206[1]
További jellemzők
Egyház római katolikus egyház
Rítus latin
Alapítás ideje 1009
Alapító I. István
Székhely Pécs
Székesegyház Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház
Papjai 129[1]
Vezetése
Püspök Felföldi László megyéspüspök
Metropolita Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek
Általános helynök Dr. Kvanduk Frigyes
Püspöki helynök Szép Attila [2]
Nyugalmazott püspök Mayer Mihály
Térkép
Pécsi egyházmegye
Pécsi egyházmegye
Pécsi egyházmegye weboldala
Pécsi egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi egyházmegye témájú médiaállományokat.

TerületSzerkesztés

Tolna megye és Baranya megye teljes területe, továbbá Somogy megye délkeleti falvai alkotják az egyházmegyét.[4]

Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés

TörténelemSzerkesztés

Kristó Gyula szerint Baranyában a fekete magyarok laktak, akiket I. István magyar király legyőzött 1009 előtt. Az ő legyőzésük után tudták csak megalapítani a Pécsi püspökséget.[5][6]

A pécsi egyházmegye alapító okirata 1009. augusztus 23-án kelt oklevél, amelyet Azo pápai legátus jelenlétében írtak alá Győrben.[1] Ez tartalmazza a püspökség határleírását, ami a következő: a Duna, a Száva, a Bródnál beléfolyó Lisnice, a Baranya vármegye és Somogy vármegye határait alkotó Alma patak, a Tolnát határoló Lápa és Ozora (Sió) vizek, valamint Fejér vármegye felé Tápé és Zemony (Dunaföldvár) falvak. Csak a 13. századi szávaszentdemeteri per során szúrták be a „Kőárok” határt, ami a Sirmiumba vezető római aquaeductus vonala volt. A határleírás alapján tehát a pécsi püspökség hatásköre az alapításkor Tolna, Baranya és Valkó vármegyékre, valamint a Szerémségben lévő Bolgyánvár határispánságra (marchia) terjedt ki.[3]

A középkorban a bencések, a ciszterciek, premontrei rend, a domonkos-rend, a ferences rend, a karmeliták voltak jelen az egyházmegye területén, továbbá a templomosok és a johannita rend, mint lovagrendek is képviseltették magukat.[1] Ebben az időben az ország leggazdagabb egyházmegyéje volt.[1]

1543-ban az Oszmán Birodalom elfoglalta Pécset, és ezzel együtt az egyházmegyét is. Bár a püspöki tisztséget a hódoltság idején is betöltötték, de az aktuális pécsi püspök nem járt az egyházmegye területén. Ebben az időben 60-70 falu volt római katolikus az egyházmegye területén, az ő lelki gondozását a jezsuiták és a ferences rendiek végezték.[1]

A törökök elűzése utáni időkben fokozatosan tértek vissza a szerzetesrendek: ferencesek (1687), domonkosok (1690), pálosok (1694), kapucinusok (1698) és ágostonosok.[7] 1703-ban I. Lipót király visszaadta az egyháznak korábbi területeit. 1736-ban ismét megindult a teológiai képzés, felépült a papnevelde.[7] 1780-ban Pécs szabad királyi város lett, így az egyház elvesztette joghatóságait, továbbá a püspök főispánságát.[7]

1832-ben a frissen épült joglíceumba költöztették át Klimó György Püspöki Könyvtárat. Az 1850-es években Girk György püspök letelepítette az Irgalmas Nővérek rendjét a városban.[8]

Az 1950-es évek államosítása nyomán a papi képzés megszűnt, az egyház földjeit elvette az állam. A rendszerváltás után ezek a földek visszakerültek az egyház birtokába, és ismét folyt teológiai oktatás. 1991-ben Pogányba látogatott II. János Pál pápa.[8]

SzervezetSzerkesztés

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökökSzerkesztés

Az egyházmegye kinevezett püspöke 2020.11.18-tól Felföldi László.

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
  Udvardy György
veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó
Balassagyarmat, 1960május 14. (62 éves) esztergom-budapesti segédpüspöknek kinevezve: 2004. január 24.
Megyés püspök: 2011. április 9. beiktatás: 2011. április 25.
  Mayer Mihály
nyugalmazott pécsi püspök
Kisdorog, 1941január 31. (81 éves) pécsi segédpüspöknek kinevezve: 1988. december 23.
Pécsi püspök: 1989. november 3.
Nyugállományban: 2011. január 19.[9]

Esperesi kerületekSzerkesztés

Az egyházmegyében 9 esperesi kerület található:[10]

  • Pécsi esperesi kerület
  • Siklósi esperesi kerület
  • Mohácsi esperesi kerület
  • Komlói esperesi kerület
  • Szigetvári esperesi kerület
  • Szekszárdi esperesi kerület
  • Paksi esperesi kerület
  • Dombóvári esperesi kerület
  • Tamási esperesi kerület

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 153. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  2. Cite web hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  3. a b Györffy György. 14 / Térítés és egyházszervezés., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  4. Pécsi egyházmegye térképe. www.pecs.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  5. Vonyó, 2000, 56. o.
  6. Kristó, Gyula: A fekete magyarok és a pécsi püspökség alapítása. acta.bibl.u-szeged.hu
  7. a b c Pécs lexikon
  8. a b Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 155. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  9. Mayer nyugalmazása (latin nyelven). (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  10. esperesi kerületek. pecsiegyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)

ForrásokSzerkesztés

  • Fedeles Tamás: Középkori pécsi segédpüspökök. Magyar egyháztörténeti vázlatok 2010/ 1-2, 5-20.
  • Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Siklós: Siklós Város Önkormányzata (2000). ISBN 963 003425 5 

További információkSzerkesztés