Főmenü megnyitása

Pécsi egyházmegye

római katolikus egyházmegye

A Pécsi egyházmegye (latinul: Dioecesis Quinque Ecclesiensis) a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben. Az egyházmegye püspöki székhelye Pécs.[2]

Pécsi egyházmegye
(Dioecesis Quinque Ecclesiensis)
Elhelyezkedés
Ország Magyarország
Területi fennhatóság Baranya megye, Tolna megye
FőegyházmegyeKalocsa-Kecskeméti
é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 25″
Statisztikai adatok
Terület8200 km²
Lakosság
Teljes660 000 (2010)[1]
Egyházmegyéhez tartozók440 000 (2010)[1] (64,6%)
Plébániák 206[1]
További jellemzők
Egyház római katolikus egyház
Rítus latin
Alapítás ideje 1009
Alapító I. István magyar király
Székhely Pécs
Székesegyház Pécsi székesegyház
Papjai 129[1]
Vezetése
Püspök sede vacante apostoli kormányzó Udvardy György
Általános helynök Dr. Kvanduk Frigyes
Püspöki helynök Pavlekovics Ferenc
Nyugalmazott püspök Mayer Mihály
Térkép
Pécsi egyházmegye
Pécsi egyházmegye
Pécsi egyházmegye weboldala
Pécsi egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi egyházmegye témájú médiaállományokat.

TerületSzerkesztés

Tolna megye és Baranya megye teljes területe, továbbá Somogy megye délkeleti falvai alkotják az egyházmegyét.[3]

Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés

TörténelemSzerkesztés

A pécsi egyházmegye alapító okirata 1009. augusztus 23-án kelt oklevél, amelyet Azo pápai legátus jelenlétében írtak alá Győrben.[1] Ez tartalmazza a püspökség határleírását, ami a következő: a Duna, a Száva, a Bródnál beléfolyó Lisnice, a Baranya vármegye és Somogy vármegye határait alkotó Alma patak, a Tolnát határoló Lápa és Ozora (Sió) vizek, valamint Fejér vármegye felé Tápé és Zemony (Dunaföldvár) falvak. Csak a 13. századi szávaszentdemeteri per során szúrták be a „Kőárok” határt, ami a Sirmiumba vezető római aquaeductus vonala volt. A határleírás alapján tehát a pécsi püspökség hatásköre az alapításkor Tolna, Baranya és Valkó vármegyékre, valamint a Szerémségben lévő Bolgyánvár határispánságra (marchia) terjedt ki.[2]

A középkorban a bencések, a ciszterciek, premontrei rend, a domonkos-rend, a ferences rend, a kármeliták voltak jelen az egyházmegye területén, továbbá a templomosok és a johannita rend, mint lovagrendek is képviseltették magukat.[1] Ebben az időben az ország leggazdagabb egyházmegyéje volt.[1]

1543-ban az Oszmán Birodalom elfoglalta Pécset, és ezzel együtt az egyházmegyét is. Bár a püspöki tisztséget a hódoltság idején is betöltötték, de az aktuális pécsi püspök nem járt az egyházmegye területén. Ebben az időben 60-70 falu volt római katolikus az egyházmegye területén, az ő lelki gondozását a jezsuiták és a ferences rendiek végezték.[1]

A törökök elűzése utáni időkben fokozatosan tértek vissza a szerzetesrendek: ferencesek (1687), domonkosok (1690), pálosok (1694), kapucinusok (1698) és ágostonosok.[4] 1703-ban I. Lipót király visszaadta az egyháznak korábbi területeit. 1736-ban ismét megindult a teológiai képzés, felépült a papnevelde.[4] 1780-ban Pécs szabad királyi város lett, így az egyház elvesztette joghatóságait, továbbá a püspök főispánságát.[4]

1832-ben a frissen épült joglíceumba költöztették át Klimó György Püspöki Könyvtárat. Az 1850-es években Girk György püspök letelepítette az Irgalmas Nővérek rendjét a városban.[5]

Az 1950-es évek államosítása nyomán a papi képzés megszűnt, az egyház földjeit elvette az állam. A rendszerváltás után ezek a földek visszakerültek az egyház birtokába, és ismét folyt teológiai oktatás. 1991-ben Pogányba látogatott II. János Pál pápa.[5]

SzervezetSzerkesztés

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökökSzerkesztés

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
  Udvardy György
pécsi püspök
Balassagyarmat, 1960május 14. (59 éves) esztergom-budapesti segédpüspöknek kinevezve: 2004. január 24.
Megyés püspök: 2011. április 9. beiktatás: 2011. április 25.
  Mayer Mihály
nyugalmazott pécsi püspök
Kisdorog, 1941január 31. (78 éves) pécsi segédpüspöknek kinevezve: 1988. december 23.
Pécsi püspök: 1989. november 3.
Nyugállományban: 2011. január 19.[6]

Esperesi kerületekSzerkesztés

Az egyházmegyében 9 esperesi kerület található:[7]

  • Pécsi esperesi kerület
  • Siklósi esperesi kerület
  • Mohácsi esperesi kerület
  • Komlói esperesi kerület
  • Szigetvári esperesi kerület
  • Szekszárdi esperesi kerület
  • Paksi esperesi kerület
  • Dombóvári esperesi kerület
  • Tamási esperesi kerület

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 153. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  2. a b Györffy György. 14 / Térítés és egyházszervezés., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  3. Pécsi egyházmegye térképe. www.pecs.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  4. a b c Pécs lexikon
  5. a b Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 155. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  6. Mayer nyugalmazása (latin nyelven). (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  7. esperesi kerületek. pecsiegyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)

ForrásokSzerkesztés

  • Fedeles Tamás: Középkori pécsi segédpüspökök. Magyar egyháztörténeti vázlatok 2010/ 1-2, 5-20.

További információkSzerkesztés