Tápé

Szeged városrésze

Tápé egykori község Csongrád-Csanád megyében, ma Szeged városrésze.

Tápé
A tápéi római katolikus Szent Mihály templom a 18. században épült
A tápéi római katolikus Szent Mihály templom a 18. században épült
Közigazgatás
Település Szeged
Városhoz csatolás 1973
Korábbi rangja község
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Tápé (Szeged)
Tápé
Tápé
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 15′ 35″, k. h. 20° 11′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 35″, k. h. 20° 11′ 59″
Tápé római katolikus templom tornya és középkori eredetű kápolnája

FekvéseSzerkesztés

Tápé a mai város legkeletibb belterületi városrésze, a Tisza jobb parti oldalán, a Körtöltésen kívül. Központján a 4412-es út vezet végig, amely a Szilléri sugárútnál csatlakozik a Nagykörúthoz. Korábban itt komp is üzemelt a Tiszán, amely összeköttetést biztosított a túlparton fekvő Tápairét külterületi városrész, továbbá Maroslele, Makó és a 4413-as úton keresztül Rákóczitelep felé, de 2013-ban a kompot leállították, azóta ezek a túlparti települések és településrészek csak az M43-as autópályán érhetők el.

TörténeteSzerkesztés

Tápé Árpád-kori település volt, nevét már 1138-ban említette oklevél Tapai néven. Részben várföld, részben hercegi birtok volt. A tatárjárás után elnéptelenedett várföldet IV. Béla király a szegedi telepeseknek adta a Vártó nevű halastóval együtt, amely a tatárok által legyilkolt Csupor nemzetség (Chupur) tagjainak birtoka volt.

Tápé 1973-ig Csongrád megye Szegedi járásához tartozott, 1973-ban csatolták Szegedhez.

Tápé a szépirodalombanSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

Források és irodalomSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés