Kisdorog

magyar település

Kisdorog (németül Kleindorog) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi járásban. Külterületként hozzátartozik Juhépuszta, Lászlómajor, Ódánypuszta és Ördögmalompuszta.

Kisdorog
Kisdorog címere
Kisdorog címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállás község
Polgármester Klein Mihály (független)[1]
Irányítószám 7159
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség738 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség36,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisdorog (Magyarország)
Kisdorog
Kisdorog
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 23′ 20″, k. h. 18° 29′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 20″, k. h. 18° 29′ 44″
Kisdorog (Tolna megye)
Kisdorog
Kisdorog
Pozíció Tolna megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdorog témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Dunántúli-dombság Völgység nevű tájegységében, a Mucsi-Hidas-patak völgyében fekszik. A megye középső-déli részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól körülbelül 20, Bonyhádtól mintegy 15 kilométerre található. A szomszédos települések: Bonyhádvarasd, Tevel, Kisvejke, Murga, Bonyhád-Tabód.

Központján a Zomba legdélebbi külterületeitől idáig húzódó 6536-os út halad keresztül, de a közigazgatási területén áthalad a Bonyhád-Tevel közti 6535-ös út is.

MegközelítéseSzerkesztés

Közigazgatási területét érinti a Bonyhád-Tevel közti, a 6-os főutat a 65-ös főúttal összekötő 6535-ös út – ezen mindkét főút irányából könnyen megközelíthető –, de a központján csak a Zomba déli külterületétől (a 6533-as úttól) Bonyhád-Tabódon keresztül idáig húzódó 6536-os út vezet keresztül.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem érinti a települést. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 15 kilométerre lévő Hidas-Bonyhád vasútállomás[3] a MÁV 50-es számú, Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán. Körülbelül 20 kilométerre található Szekszárd vasútállomás, illetve Szakály-Hőgyész vasútállomás is[4] vasútállomása, előbbi a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán, utóbbi a 40-es számú (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkor óta folyamatosan lakott hely volt a környék. Találtak itt szkíta, kelta és római leletanyagot is. Egy késő-római temető egyik sírjának fedőlapján Arius-ábrázolást találtak,[5] amely több más lelettel együtt bizonyítja hazánk DNy-i részén az arianizmus elterjedtségét.[6]

A honfoglalás és az államalapítás után a Gutkeled-nemzetség birtokai közé tartozott a falu.

A törökök 1526 után elpusztították.

A 18. század elején református magyarok, 1740 körül katolikus németek telepítették be újra a falut. A század elején a Dőry család birtoka volt.

A második világháború után a németek nagy részét kitelepítették, helyükre bukovinai székelyek és csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Höffler János (független)[7]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Klein Mihály (független)[8]
  • 2014–2019: Klein Mihály (független)[9]
  • 2019-től: Klein Mihály (független)[1]

A települési önkormányzat képviselő-testületét (a polgármester mellett) korábban 7 fő alkotta, 2010 óta 4 főből és a polgármesterből áll. Kisdorog Község Önkormányzatának címe: 7159 Kisdorog, Kossuth L. u. 187., telefonszámai 74/404-292 és 74/404-464 (utóbbi faxszám is); e-mail címei: kisdorog@polghiv.tolnamegye.hu és kisdorog.onkormanyzat@axelero.hu. A településen Német Nemzetiségi Önkormányzat is működik; a mindenkori nemzetiségi képviselők rendszerint a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének a tagjai is. (A felsorolt adatok egy része elavult lehet, szükség szerint ellenőrzésre és pontosításra szorulhatnak.)

NépességeSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a lakosok csaknem 100%-a magyarnak, ezen belül pedig kb. 20%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 21,5% németnek, 0,8% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

VallásSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 93%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református, és kb. 1%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 2,5%.[10]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,7%, református 3,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 3% (17,2% nem nyilatkozott).[11]

Római katolikus egyházSzerkesztés

A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébánia 1793-ban létesült, római katolikus anyakönyveit is ettől kezdve vezetik. Plébániatemplomának titulusa: Szent Lőrinc vértanú. A plébániához tartozó ódányi római katolikus temetőkápolna a Nagyboldogasszony tiszteletére épült. Fíliaként Kisdoroghoz tartozik Bonyhád-Tabód, és az 1964-ben itt épült Szent Erzsébet-kápolna.

Református egyházSzerkesztés

Az első reformátusok a 18. század elején, magyar telepesekként érkeztek a faluba. Jelenleg a Dunamelléki Református Egyházkerület Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

NevezetességeiSzerkesztés

 
Kisdorog légifotója
  • Római katolikus (Szent Lőrinc-) templom: 1809-ben épült, klasszicista stílusban. Szószéke és 3 oltára is a 19. század elején készült, szintén klasszicista stílusban. 2006-ban felújították a templomot.
  • Római katolikus plébánia: 1790-ben épült, népies barokk stílusban. Földszintes épület.
  • Római katolikus kápolna: A benne látható kép, amely a dolgozó Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázolja a Bonyhádi Zománcgyárban készült. A kápolna felirata: "Ora et labora".
  • Német tájház.
  • Dőry-kastély: A 18. század végén építtette Dőry Ignác.
  • Ódányi római katolikus (Nagyboldogasszony-) temetőkápolna: 1846-ban épült.
  • Vörös feszület: Az 1820-as vérhasjárvány áldozatainak emlékére emelték még abban az évben.
  • Világháborús emlékmű.

SportSzerkesztés

1954-ben alakult meg a helyi sportkör, a Kisdorogi MEDOSZ SE a Juhéi állami Gazdaság támogatásával. A labdarúgócsapat a Tolna Megyei Bajnokság I. osztályában szerepel. A csapat neve azóta átalakult Kisdorogi FC-re.

Civil szervezetekSzerkesztés

  • Kisdorogi Székely Népdalkör
  • "Blaue Enzian" Német Nemzetiségi Hagyományőrző Néptánc Egyesület
  • Kisdorogért Egyesület

RendezvényekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kisdorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=hidb
  4. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=szho
  5. Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)1991 / 8. számː Tóth Endre: Pannonia Christiana (A kereszténység kezdete a Kárpát-medencében)
  6. Szabó Máriaː A magyarok csillagai
  7. Kisdorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  8. Kisdorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)[halott link]
  9. Kisdorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)[halott link]
  10. a b [1]
  11. Kisdorog Helységnévtár
  • Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 963-85620-1-3

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés