Főmenü megnyitása

A jobaházi nemes, báró és gróf Dőry család egy XIV. századi, dunántúli eredetű, magyar nemesi család.

TörténeteSzerkesztés

A családból egy bizonyos Jakab kapta a nemességet 1360-ban Nagy Lajostól. A XV. századtól kezdve viselik a Dőry nevet és a jobaházi előnevet a Rábaközben fekvő Dör és Jobaháza községekben fekvő birtokaik után. A család egyik ága a XVII. században Gömör és Borsod vármegyékbe költözött át, majd ebből az ágból előbb 1741-ben, majd 1759-ben kaptak bárói címet. Tolna vármegye területére is elszakadtak a Dőryek, ez az ág József személyében 1816-ban kapott bárói címet. 1766-ban kapta grófi rangját a család Ferenc személyében, de unokáival kihalt ez a rövid életű grófi ág. Az egyik legkiemelkedőbb családtag Lajos tábornok volt. Tolnában vármegyei hivatalt viselt, kiváló hadi érdemeit követően pedig vezérőrnagyi rangban nyugalmazták 1886-ban.

Mikszáth Kálmán Különös házasság című antiklerikális regényében e Dőry család tagjait szerepelteti, de a valóságos házasság és későbbi pereskedés valós eseményeit teljesen megmásítva. A regénybeli báró Dőry István és leánya, Dőry Mária mintaadója a girincsi kastély ura, gróf Dőry Gábor és leánya, Dőry Katalin. Dőry Katalin házassága gróf Buttler Jánossal a valóságban önkéntes volt, csak később romlott meg, a házastársak későbbi több évtizedes pereskedése során Buttler ügyvédei koholták a házasságra kényszerítés vádját. A regény és a valóság összevetését a család leszármazottja, Dőry Ferenc, az Országos Levéltár igazgatója 1931-es könyvében végezte el eredeti dokumentumok alapján.[1][2][3][4][5]

CímerSzerkesztés

Kempelen Béla címerleírását követve: Czímer: kékkel és vörössel hasitott paizsban hármas zöld halmon kétfarku oroszlán jobbjában kardot, baljában rózsacsokrot tart; sisakdisz: az oroszlán növekvő alakban; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

A család kiemelkedő tagjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dőry Ferenc: Gróf Buttler János házassága. Dunántúli nyomda, Pécs 1931.
  2. dr. Hőgye István: Girincs község története. Girincs Község Önkormányzata, 1999.
  3. Ágotha Tivadar: A „Különös házasság” 1951-ből nézve. eucharisztikuskongresszus.hu. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  4. Horváth Attila: Mikszáth Kálmán „különös” házassági históriája in: Iustitia kirándul. Szent István Társulat, 2009. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  5. Pásztor Emil: Gróf Buttler János "különös házassága". Mese és valóság Mikszáth regényében. Magyar Szemle 2013. (Hozzáférés: 2015. június 17.)

ForrásokSzerkesztés

  • Révai nagy lexikona (V. kötet, CSATA-DÚV)
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok (III. kötet)
  • A Dőry családfa