Wikipédia

Jobaháza

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében

Jobaháza község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Jobaháza
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Jobaháza címere
Jobaháza címere		 Jobaháza zászlaja
Jobaháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterVarga Zoltán (független)[1]
Irányítószám9323
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség499 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség69,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 34′ 48″, k. h. 17° 11′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 48″, k. h. 17° 11′ 18″
Jobaháza (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Jobaháza
Jobaháza
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Jobaháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jobaháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld közepén fekszik, Csornától, a hozzá legközelebbi várostól 8 kilométerre délnyugatra, Győrtől, a megyeszékhelytől 40 kilométerre nyugatra. Határa – mint általában az egykori nemesi falvaké – szűk; ősi településszerkezete egy út menti falu képét tükrözi, amely szerkezet az évszázadok folyamán további utcákkal egészült ki.

Szomszédai: észak felől Farád, északkelet felől Csorna, dél felől Bogyoszló, északnyugat felől pedig Rábatamási.

Megközelítése szerkesztés

Északi határszélén halad el az M85-ös autóút, amelynek a közvetlen közelben (bár farádi területen) csomópontja is van, így az átadása óta ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Korábban a 85-ös főútról Farádnál letérve lehetett a legegyszerűbben elérni, a 8603-as úton. Közigazgatási területén, a központjától nyugatra áthalad még a 8604-es út is.

Vasútvonal nem érinti, de a közelében halad el a Győr–Sopron-vasútvonal, melyen a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Farád megállóhely (bő 2 kilométerre) és Rábatamási vasútállomás (körülbelül 3 kilométerre).

Története szerkesztés

A falu határában kelta leletek kerültek elő, amik arról tanúskodtak, hogy már a bronzkorban emberek éltek ezen a területen. A rómaiak jelenlétére egy, a szociális otthon parkjában talált sírból előkerült tárgyakból lehet következtetni.

Első ismert írásos említése 1416-ból való. A középkorban köznemesi birtok volt. Az elmúlt századokban Jobaháza három településből állt: az északi rész Jobaháza, a középső rész Malomfölde, a déli rész pedig Csáford. A 18. századtól már csak Jobaháza néven szerepel. 1594-ben a török pusztítás az egész Rábaközt elnéptelenítette, tíz évig Jobaháza is lakatlan volt. A XVII. század első felében Csáfordon élt Potyondy István jurátus, akinek ősei Zsebeházáról származtak. A Potyondy család még a XVIII. században is itt élt, jelentős birtokos családként vett részt a vármegye életében, közigazgatásban.

A két falunév közül Csáfordé fordul elő korábban, egy 1360-ban Lajos király által kibocsátott oklevélben Chaford alakban. A község neve a helynevek eredetével foglalkozó Kis Lajos szerint nincs tisztázva, talán kapcsolatba hozható a Sümeg-vidéki nyelvjárásbeli csáfordi = „csacska” jelentésű melléknévvel. Jobaháza neve eddigi ismereteink szerint 1422-ben került először oklevélbe, mégpedig Jobbaháza alakban. Az elnevezés a Joba személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott ház főnévnek az összetétele. A Joba pedig a Jób személynévnek lehet a származéka.

Jobaháza község „beszélő” neve megihlette a helybelieket is: „Jobbaháza egyik alapítójától kapta a nevét, akit Jobba néven emlegetnek. A monda szerint kunyhóba lakott. Idővel házat épített, és amikor elkészült, örömében felkiáltott: Jobba ház. Ettől kezdve lett e településnek a neve Jobba háza, vagyis Jobaháza.”

Egy másik változat: „a … három részre osztott falu egyik részén laktak a módósabb emberek, az ő házuk jól meg volt építve, így a másikak azt beszélték, hogy ott lakik XY neki jobb a háza. Ezért hívták például a Döry családot Jobbaházi Döry családnak.”

A 19. század közepén önálló takácscéh működött Jobaházán, 17 mester részvételével. A privilégiumot I. Ferenc császártól kapták 1837-ben.

A 19–20. század fordulóján a Döry-kastélyt Borsody Péter vásárolta meg. 1905-ben Borsody Géza artézi kutat fúratott, ez táplálta a kastély fürdőmedencéjét is, amely környezetének szépségeivel egyedülálló volt a környéken.

Ebben a korszakban a község területe 1363 kat. h. volt. A kis- és középbirtokos réteg volt a meghatározó a településen.

Az első és második világháború veszteségei a környékhez képest kisebbek voltak.

1959-ben 153 taggal megalakult a termelőszövetkezet. Előbb önállóan, majd Bogyoszlóhoz csatolták, az iskola felső tagozatát Rábatamásihoz körzetesítették.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Tóth Mihályné (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth Mihályné (független)[4]
  • 1998–2002: Tóth Mihályné (független)[5]
  • 2002–2006: Tóth Mihályné (független)[6]
  • 2006–2010: Tóth Mihályné (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Mihályné (független)[8]
  • 2014–2019: Varga Zoltán (független)[9]
  • 2019-től: Varga Zoltán (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
565
558
559
561
520
499
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% románnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,7%, református 2,2%, evangélikus 13,6%, felekezeten kívüli 2,8% (15,6% nem nyilatkozott).[10]

Híres emberek szerkesztés

  • Itt született 1770-ben Németh László, az első tudományos igényű, magyar nyelvű statisztikai mű szerzője.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Jobaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Jobaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Jobaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. ↑ Jobaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. ↑ Jobaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ Jobaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ Jobaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. ↑ Jobaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  10. ↑ Jobaháza Helységnévtár

További információk szerkesztés

Jobaháza honlapja

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jobaháza&oldid=26398365”