Farád

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 21.

Farád község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a csornai járásban. Nevének eredete a Rábaköz északi, a Hanság mocsaraival határos helyzetére utal: itt volt ugyanis a földművelésre alkalmas vidék vége (fara), amitől északra a mocsárvilág következett.

Farád
A katolikus templom
A katolikus templom
Farád címere
Farád címere
Farád zászlaja
Farád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterNémeth István (független)[1]
Irányítószám9321
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség1903 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség66,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 20″, k. h. 17° 12′ 02″47.605511°N 17.200519°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 20″, k. h. 17° 12′ 02″47.605511°N 17.200519°E
Farád (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Farád
Farád
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Farád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Farád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Magyarország északnyugati, a Dunántúl északi részén fekszik, a Kisalföldön, ezen belül pedig a Rábaközben, Csornától 3-4 kilométerre nyugatra. Nyugati határában a Farkas-árok, északi külterületei közt pedig a Kapuvár-Bősárkány-csatorna húzódik.

Szomszédai: észak felől a Csornához tartozó Földsziget településrész, kelet felől Csorna városa, dél felől Jobaháza, nyugat felől pedig Rábatamási.

Megközelítése

szerkesztés

Központján keresztülhalad, annak főutcájaként, kelet-nyugati irányban a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút, déli határszélén pedig elhalad az M85-ös autóút, amelynek ott csomópontja is van, így ez a két legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Déli szomszédjával és azon keresztül Gyóróval a 8603-as út köti össze, Csornával pedig kerékpárút is összekapcsolja.

A hazai vasútvonalak közül a Győr–Sopron-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Farád megállóhely a belterület déli széle mellett helyezkedik el.

Története

szerkesztés

A régészek három avar kori lelőhelyet tártak fel a településen, melyek közül kettő temetkezési célokat szolgált.

Farádot okiratban először 1281-ben említették. 1359-ben már kúriája volt a helyi papnak.[3] Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott, illetve azokkal rokon családok, elsősorban az Ostffyak. A 15. században fontosabb birtokosok: enyingi Török Bálint, majd Dessewffy család, végül a Czikó család.

1570-ben több, mint 20 jobbágytelek lakói vesztették életüket a pestisjárvány következtében. 1594-ben a török feldúlta a falut, amely teljesen elpusztult. A túlélők egy része az Indiai-majorba menekült. A 18. század elejétől a hanyi területek lecsapolásával egyre növekedett a művelhető terület.

A 17. század ötvenes éveiben a már korábban is birtokos Ostffyak mellett a Keszy, Nagy, Hőgyészy, Megyery és Szilvási családok szereztek birtokot a településen, majd ezt követően Nádasdy Ferenc szerzett birtokadományt, melyet később a többi birtokával együtt elkoboztak tőle. Ezen elkobzott birtokok tulajdonjogát szerezte meg később az Eszterházy-család. A kisnemesi birtokok közül sok elaprózódott, ezért gazdáik kénytelenek voltak szélnek ereszteni korábbi szolgáikat. Érdekesség, hogy a nemesek külön falurészben éltek a jobbágyoktól. 1696-ban 18 telken gazdálkodtak a falu földművesei.

Vallási szempontból evangélikus többséggel rendelkezett a település a 17. században. 1714-ben összesen 30 fő volt katolikus a településen. 1773-ban lett a falu evangélikus lelkésze Ács Mihály, aki több egyházi énekeskönyvet is írt. Miután az Eszterházy-család birtokot szerzett a településen, a katolikus vallás hívői egyre többen lettek. 1715-ben az összeírást végzők még 24 fő jobbágyot találtak a faluban, 1752-ben már 34 fő jobbágy volt.

A 18. századtól zsidók is éltek a településen, akiknek önálló kulturális életük alakult ki, melynek keretein belül imaházat és iskolát működtettek és külön temetőjük is volt. Lélekszámuk a 300 főt is elérte.

A Rákóczi-szabadságharc során itt szállásolták el a Status Regiminis állományát. A 18. század elején kezdték meg a környező területek vízrajzi rendezését, a mocsarak lecsapolását. A lecsapolt területek miatt nőtt a faluhoz tartozó szántóföldek kiterjedése.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 31 falubeli vett részt katonaként Klapka György seregében, míg a falubeli Ostffy István őrmester egy rábaközi század parancsnoka volt. 1876-ra megépült a vasútvonal. 1880-ban a falu negyedét tűzvész pusztította el. A település önkéntes tűzoltóegyesülete 1883-ban alakult meg.

Az első világháború során 98 farádi vesztette életét, míg a második világháború harcai során 44 fő hunyt el. A falu hősi halottainak tiszteletére emlékművet állíttattak a helyiek.

Az 1945-ben véghez vitt földosztás 260 főt juttatott földtulajdonhoz. 1949-ben termelőszövetkezet alakult, 1959-től a teljes földtulajdonosi kör birtokait a termelőszövetkezet vette birtokba. 1967-ben új szárnnyal bővült a helyi általános iskola, 1979 óta tornaterem is tartozik hozzá.[3]

Farádot 1979. január 1-jén Csornához csatolták, majd tizenhárom év és két hónap múlva, 1992. március 1-jén lett újra önálló önkormányzattal rendelkező község.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1992–1994: Joódy Ákos (független)
  • 1994–1998: Joódy Ákos (független)[4]
  • 1998–2002: Joódy Ákos (független)[5]
  • 2002–2006: Tompos Béla (független)[6]
  • 2006–2010: Tompos Béla (független)[7]
  • 2010–2014: Szalai Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Szalai Zoltán (független)[9]
  • 2019–2024: Szalai Zoltán (független)[10]
  • 2024– : Németh István (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1959
1931
1895
1920
1888
1889
1903
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,4%, református 0,9%, evangélikus 17,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,8% (27,4% nem nyilatkozott).[11]

Látnivalók

szerkesztés

A falu evangélikus temploma 1785-ben épült. Tornyát huszonegy évvel később, 1806-ban emelték. A templom berendezése egyszerű. Olaj oltárképe (Krisztus a keresztfán) Schiller József alkotása. A római katolikus templom az evangélikushoz hasonlóan szintén 1785-ben épült. Különösen szépek a padok oldallapjain a virágos faragások. A mennyezet freskóit 1971-ben Samodai József festette. Három temetője van. Az evangélikus temetőben (déli falurész ) régi családi kripták, a katolikus temetőben (észak keleti) a Sarlay-család kápolnájának 1855-ben épült ravatalozója található. Az izraelita temető a község északnyugati szögletében található. A település utcáit köztéri szobrok, a világháborús, mészkőből faragott hősi emlékmű, valamint a mészkőből faragott Szent Flórián-szobor díszítik.

A volt Ostffy-kastély ma iskolaként üzemel. A klasszicista stílusú épület homlokzatán a timpanon közepét a család címere díszíti. A Sarlay-kastélya klasszicista stílusú, melynek homlokzatán Felsőbüki Nagy Sándor címere díszlik. A falu határában horgásztó van és itt található a Hanyi Csárda.

Kulturális élete

szerkesztés
  • A község általános iskolája 2006-ban a Hanság madárvilágát kutató csornai iskolaigazgató Király Iván nevét vette fel. A neves ornitológus és helytörténész emléktábláját az iskola falán helyezték el.
  • A községben működik a Farádi Pávakör énekkara.

A falu címerét 1996-ban alkotta meg a képviselő-testület: a történelmi pecséteken lévő címerképek ábráit a településen nagy szerepet játszott Ostffy család címerének egyik elemével egészítették ki. (Az 1778-as pecséten három szál leveles búzakalász, felette F betű és mellette egy-egy hatágú csillag volt; ezt később ekevassal egészítették ki. A nemesség pecsétjében (1847) lefelé fordított ásó, három búzakalász és markolatos kard, később leveles gallyak voltak.) A címer csúcsos talpú, egyszer vágott, egyszer hasított felülete négy mezőre oszlik. Címertanilag jobb fölső kék háttérszínű mezőben egy ezüst ekevas látható. A bal fölső, vörös hátterű mezőben három arany búzakalász helyezkedik el. A jobb alsó vörös hátterű mezőben egy aranyszínű sasszárny található, mely egy fekete madárlábon áll. A bal alsó kék hátterű mezőben egy ezüst színű szablya található.[12]

Hivatkozások

szerkesztés
  1. a b Farád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b történelmünk. farad.hu. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 0201. december 4.)
  4. Farád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  5. Farád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  6. Farád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. Farád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  8. Farád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  9. Farád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  10. Farád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 1. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  11. Farád Helységnévtár
  12. Farád. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2015. december 9.)

További információk

szerkesztés