Kaposvári egyházmegye

A Kaposvári egyházmegye (latinul: Dioecesis Kaposvarensis) a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje. 1993-ban hozta létre II. János Pál pápa. Katedrálisa a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház.

Kaposvári egyházmegye
(Dioecesis Kaposvarensis)
Kaposvári Nagyboldogasszony Székesegyház.jpg
Elhelyezkedés
Ország Magyarország
Területi fennhatóság Somogy, valamint részben Zala, Tolna és Baranya megye
FőegyházmegyeVeszprémi
é. sz. 46° 21′ 28″, k. h. 17° 47′ 17″
Statisztikai adatok
Terület6790 km²
Lakosság
Teljes448 370
Egyházmegyéhez tartozók292 000
Plébániák 102
További jellemzők
Egyház katolicizmus
Rítus latin
Alapítás ideje 1993május 30. (29 éves)
Székesegyház Nagyboldogasszony-székesegyház
Vezetése
Püspök Varga László megyéspüspök
Általános helynök Somos László
Nyugalmazott püspök Balás Béla
Térkép
Kaposvári egyházmegye
Kaposvári egyházmegye
Kaposvári egyházmegye weboldala
Kaposvári egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvári egyházmegye témájú médiaállományokat.

TerületSzerkesztés

Területe 6790 km², ezen 1999-ben 448 370 fő élt, ebből 318 910 fő hívő.[1] Az egyházmegye területe magában foglalja majdnem egész Somogy megyét (Balatonvilágos, Kánya, Tengőd, Bedegkér, valamint délen Potony, Tótújfalu, Lakócsa és Szentborbás kivételével), emellett Zala megye keleti területét Nagykanizsával együtt, Tolna megye nyugati csücskét és több Baranya megyei települést.[2][3] Püspöki székhelye Kaposvár.

Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés

TörténelemSzerkesztés

A II. vatikáni zsinat (1962–65) tervei közt szerepelt az egyházi kormányzati területek alkalmasabb felosztása. Ennek megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hozzálátott az egyházi tartományok és az egyházmegyék új elrendezésének megállapításához. Célja az volt, hogy minden egyházmegyében jobban kitűnjön az egyház természete, továbbá a püspök megfelelően és hatásosan végezze munkáját, amint azt a vallási, erkölcsi és szociokulturális kívánalmak megkövetelik.

A rendszerváltás után, 1993. május 30-án II. János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójával alapította a Kaposvári egyházmegyét a Veszprémi egyházmegye Balatontól délre eső területeiből, és ezzel együtt Veszprémet érseki rangra emelte.[4]

SzervezetSzerkesztés

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökökSzerkesztés

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
  Varga László
kaposvári megyéspüspök[5]
Tapolca, 1956augusztus 17. (65 éves) kaposvári püspök: 2017. március 25.

felszentelés és beiktatás: 2017. május 13.

Balás Béla
nyugalmazott kaposvári püspök[6]
Budapest, 1941március 25. (81 éves) veszprémi segédpüspöknek kinevezve: 1992. augusztus 10.
kaposvári püspök: 1993. május 31.

sede vacante apostoli adminisztrátor: 2017. március 25. - május 13.
nyugállományban: 2017. március 25.

EgyházközségekSzerkesztés

A püspökség területét eredetileg 157 plébániára osztották fel. 2018-ban 102 plébániája volt, ebből 70 volt betöltve, melyeken összesen 76 pap szolgált. Az egyházmegyének 9 állandó diakónusa is van. A papnövendékek száma ugyanekkor 11 volt.[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
  2. Az egyházmegye térképe. Az egyházmegye honlapja. (Hozzáférés: 2021. augusztus 15.)
  3. Az egyházmegyéhez tartozó plébániák listája. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
  4. Az apostoli levél teljes szövege (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
  5. Cheney, David M.: Father László Varga [Catholic-Hierarchy]. www.catholic-hierarchy.org. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  6. Cheney, David M.: Bishop Béla Balás [Catholic-Hierarchy]. www.catholic-hierarchy.org. (Hozzáférés: 2016. augusztus 1.)
  7. Szilvay Gergely: Van-e Magyarországon paphiány? (magyar nyelven). Mandiner, 2018. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. október 1.)

További információkSzerkesztés