Tengőd

magyar település

Tengőd község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Tengőd
Tengőd címere
Tengőd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásTabi
Jogállás község
Polgármester Lakos János (független)[1]
Irányítószám 8668
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség428 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség13,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tengőd (Magyarország)
Tengőd
Tengőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 18° 05′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 18° 05′ 54″
Tengőd (Somogy megye)
Tengőd
Tengőd
Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tengőd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az Iregszemcse-Tab közti 6509-es út mentén helyezkedik el, az előbbi településhez közelebb, Somogy megye keleti határszélén. Közigazgatási területét egy aránylag rövid szakaszon érinti a Som-Daránypuszta és Kapoly között húzódó 6511-es út is.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve besenyő eredetű, a Tenguld szó gazdagságot jelent.

TörténeteSzerkesztés

Árpád-kori népességének középrétege katonáskodó, lóháton, jellegzetes nomád harcmodorban harcoló csoportokból állt, halottaikat is így temették el, melyről a Tengődön és Hékutpusztán feltárt sírok tanúskodnak.

A település 1000 körül királyi birtok volt, egyik részét István király adományozta a szakcsi főesperességnek, a másikat a pécsi püspökségnek, majd 1138-ban II. Béla a dömösi prépostságnak adományozta a falut. 1263-ban egy újabb ajándékozáskor Tengőd környékének egy részét Mojs nádor részbirtokait szolgáival együtt az ábrahámi cisztercita apátságnak adta. A későbbiekben is számos birtokosa volt; a 15. században a Korothnay családé lett, akik nemesi kúriát is építettek Tengődön.

1543-ban egy pusztító járványban néptelenedett el a falu, de később újratelepült, mivel a török dézsmajegyzékbe már 20 nagytengődi és 13 kistengődi házat jegyeztek fel. A török hódoltság idején Ferdinánd király Bornemissza Mihálynak adta Tengődöt, de birtokosai később is gyakran cserélődtek. A település a hódoltság alatt református lett, de a jezsuiták erőteljes visszatérítési kísérletei miatt a református hitben maradók inkább áttelepültek a mai Kányára.

Az 1696-os kamarai összeíráskor Tengőd a pápai pálosoké volt, tőlük később a herceg Esterházyak vásárolták meg. A kuruc harcok idején elnéptelenedett falut az Esterházyak telepítették újra, ekkor tértek vissza a reformátusok is Kányáról, és újították fel az 1717-ben épített templomukat.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 2014-2019: Lakos János (független)[1]
  • 2019-től:

A településen 1991. június 23-án időközi képviselő-testületi választás zajlott.[3]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 16,7%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 9,1% (11,9% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

ÉrdekességekSzerkesztés

  • Temesi Ferenc író Híd című regényének is Tengőd az egyik fő helyszíne, ez azonban nem azonos a Somogy megyei községgel, a mű számos részlete alapján valószínű, hogy ténylegesen a Csongrád megyei Kisteleknek feleltethető meg.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  4. Tengőd Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés