Főmenü megnyitása

Galla Ferenc (egyháztörténész)

egyháztörténész

Galla Ferenc (Udvard, 1888. szeptember 23.Székesfehérvár, 1977. április 19.) magyar római katolikus pap, egyháztörténész, pápai prelátus.

Galla Ferenc
Magyarország
20. század
Élete
Született 1888. szeptember 23.
Elhunyt 1977. április 19. (88 évesen)
Pályafutása
Iskola/Irányzat katolikus teológia
Fontosabb művei A Pázmáneum alapítása és a Szentszék

ÉleteSzerkesztés

A teológia szakát a szaléziánusoknál végezte el, teológiából az olaszországi Torino városában, az egyetemen doktorált. 1912-ben pappá szentelték. Miközben káplán, hitoktató, valamint plébános volt, bölcsészdoktorrá avatták a Budapesti Tudományegyetemen. Róma városában levéltári kutatásokat is végzett. Később a váci teológia tanára volt. A Budapesti Tudományegyetem egyik karának, a hittudományinak nyilvános rendkívüli (1936), később nyilvános rendes (1938 és 1950 között) tanára, utóbb a központi papnevelő tanára (1950 és 1959 között) és rektora (1952 és 1955 között) volt az egyetem középkori és újkori egyháztörténeti tanszékén.

MűveiSzerkesztés

Több művet is írt, ezek közül a legfontosabbak:

  • A clunyi reform hatása Magyarországon (Budapest, 1931)
  • A Pázmáneum alapítása és a Szentszék (Budapest, 1935)
  • Harminckilenc kiadatlan Pázmány levél (Vác, 1936)
  • Borromeo Szt. Károly hatása Magyarországon (Budapest, 1937)
  • Marnavics Tomkó János boszniai püspök magyar vonatkozásai (Budapest, 1940)

ForrásokSzerkesztés