Czigler Győző

magyar építész, egyetemi tanár

Czigler Győző (Arad, 1850. július 19.Budapest, Ferencváros, 1905. március 28.) építész, műegyetemi tanár.[1]

Czigler Győző
Cziegler Győző.jpg

Született 1850. július 19.
Arad
Elhunyt 1905. március 28. (54 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Iskolái Magyar Képzőművészeti Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Czigler Győző témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Ifj. Czigler Antal építész[2] és Dittl Róza fiaként született Aradon.[3] Svájcból bevándorolt ősei három nemzedékre visszavezethetően építészek voltak. Kezdetben apjától tanult, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theophil Hansen tanítványa volt. 1871-től, apja halálát követően az ő megkezdett építkezéseit fejezte be (a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása 1872-ben). Tanulmányutakat tett Németországban, Angliában és Franciaországban, majd Olaszország, Görögország és Törökország műemlékeit tanulmányozta. 1874-ben Budapesten telepedett le, és a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott. 1878-ban kapta az első komolyabb feladatot: ekkor építette az Andrássy úti Saxlehner-palotát. 1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki. 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek, és részt vett számtalan szakbizottság funkciójában. 1905 januárjában, daganatos betegsége miatt visszavonult a munkából,[4] és állandó helyettesének Dvorák Edét nevezte ki, aki 21 éven keresztül munkatársa és asszisztense volt.[5] Végül 1905-ben, 55. életévében hunyt el. Halálát szívhűdés okozta.[6]

EmlékezeteSzerkesztés

 
Sírja a Kerepesi temetőben: 28-ds.-10. Dvorák Ede alkotása
  • I. Ferenc József magyar király és császár harmadosztályú Vaskorona-renddel tüntette ki.
  • Halála után Lyka Károly kritikus hangnemben írt róla: „(…) Művészete a Hansen-iskola hagyományain épült. Akkor Bécsé volt a vezetőszerep s Bécs építészete eklektikus vala. Czigler is teljesen a műtörténetben elkönyvelt régi stílusok különféle rendszerű rekonstrukciójában látta az építészet haladásának útját, így hát a modern művészettel nem tartott semmiféle rokonságot, sőt azzal szemben a legkonzervatívabb álláspontot foglalta el. (…)”
  • Halála után a Magyar Mérnök és Építész Egyesület róla elnevezett emlékérmet alapított.
  • 1905-től irodáját Dvorák Ede vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt.

StílusaSzerkesztés

Czigler a stilisztikában mutatkozó konzervativizmusa mellett a műszaki megoldások terén a legmodernebb eszmék követője, egyszersmind buzgó terjesztője. A budapesti szűk szíjtelkek sűrű városszövetének fellazítására több kísérletet tett. Még 1894-ben tervezte a Hadik Endre hitbizománya számára 1895/6-ban épített Károly körúti bérházat, ahol a magánutca gondolatát elsőként próbálta megvalósítani, téres udvarokkal, zárt lépcsőházakkal és a függőfolyosók mellőzésével, az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Elsődleges célja az épületben az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tétele volt, amellyel a város fellazításának gondolata szerencsésen párosult. Terve csak részben sikerülhetett, a hatalmas telek Rumbach utca felőli végének átépítésére nem volt lehetőség. Másodjára, 1900-ban a Gozsdu-udvar terveivel már világos és sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még preferált sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.

Czigler épületei jellegzetes stílusjegyei alapján könnyedén felismerhetők. Rendkívüli kézügyessége, nagyszerű arányérzéke, alkotásaiban lépten-nyomon tetten érhető.

Legfontosabb műveiSzerkesztés

BudapestenSzerkesztés

  • a Kereskedelmi Akadémia épülete (V. Alkotmány u. 9–11.; 1882)
  • Rózsák terei görögkatolikus templom (VII. Rózsák tere 8.; 1883)
  • a Havas Boldogasszony-templom toronykupolája (I. Mészáros utca 1.; 1884)
  • a IX. kerületi elöljáróság épülete (IX. Bakáts tér 14.; 1884)
  • a Moosmüller-féle bárház (I. Tóth Árpád sétány 22., Szentháromság utca 6.; 1884)
  • Saxlehner-palota, Andrássy út 3. (VI. Andrássy út 3.; 1885)
  • az Országos Erdészeti Egyesületek háza (V. Alkotmány utca 6.; 1885)
  • Korányi-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 56.; 1885)
  • Luczenbacher-féle bérház a Teréz körúton (VI. Teréz körút 49. Podmaniczky utca 27.; 1886)
  • Bakáts téri bérház (IX. Bakáts tér 7.; 1887)
  • Károlyi utcai bérház (V. Károlyi utca 17.; 1887)
  • Kehrer-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 4.; 1887)
  • Károlyi Tibor-féle bérház a Teréz körúton (VI. Teréz körút 41.; 1891)
  • a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Erzsébet körúti palotája (VII. Erzsébet körút 1.; 1892)
  • az Országos (Dzsentri) Kaszinó Kossuth Lajos utcai palotája (V. Semmelweis utca 1–3.; 1895)
  • a Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai bérpalotája (V. Kossuth Lajos utca 18.; 1895)
  • a Hadik-Barkóczy-féle Károly körúti bérpalota (VII. Károly körút 9.; 1896)
  • a Hunyadi téri vásárcsarnok (VI. Hunyadi tér; 1896)
  • a Hold utcai vásárcsarnok (V. Hold utca; 1897)
  • a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II. Keleti Károly u. 5–7.; 1897)
  • a régi Városház téren álló Szapáry-palota (V. Váci utca 25.; 1898)
  • Budapesti M. Kir. Állami Vetőmagvizsgáló Állomás épületei (II. Kis-Rókus utca 15/a – Kitaibel Pál utca 4. – Keleti Károly utca 24.; 1900)
  • az Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII. Pihenő út; 1901)
  • a Gozsdu-udvar (VII. Király utca 13.; 1901)
  • a Czigler-bérpalota (II. Frankel Leó út 5., Bodrog utca 2., Lipthay utca 6.; 1901)
  • Stefánia úti kastély (XIV. Stefánia út 26.; 1903)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémiai pavilonja (CH épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1904)
  • Hőgyes Endre utcai bérház (IX. Hőgyes Endre utca 7–9.; 1904)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikai pavilonja (F épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1905)
  • a volt Geist-bérpalota (I. Döbrentei tér 6., Horgony utca 2–6.; 1905, lebontották)
  • Széchenyi gyógyfürdő (Dvorák Edével együtt; 1913)
  • az állami szőlészeti kísérleti állomás Budán
  • a Budapesti Hírlap székháza
  • az 1900-as évekből valók a Pesti Vigadó átalakítási tervei
  • a Gourmand eszpresszó (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet székháza)
  • a Margit körúti elemi iskola
  • a polgári és királyi serfőzők telepei Kőbányán (ma Dreher Sörgyárak Zrt.)

MásholSzerkesztés

TemplomokSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Képzőművészeti Kislexikon. Budapest, 1973. 126. old.
  2. A Művészeti kislexikon szerint születési adatai ismeretlenek. Arad környékén dolgozott klasszicista illetve kora romantikus stílusban.
  3. A szülőkre vonatkozó információk a halotti anyakönyvből származnak. Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 758/1905. folyószáma alatt.
  4. Czigler Győző meghalt. Magyarország. 12. évf. 79. sz. 1905. 03. 29. 6. o.
  5. Fővárosi Közlöny, 16. évf. 30. sz. 1905. 04. 11. 526. o.
  6. Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 758/1905. folyószáma alatt.
  7. studhist.blog.hu

ForrásokSzerkesztés

  • Képzőművészeti Kislexikon. Budapest, 1973. 126. old.

További információkSzerkesztés