Szabó Imre (püspök, 1814–1881)

	Szabó Imre
Született	1814. október 10.; Békás
Elhunyt	1881. február 28. (66 évesen); Szombathely
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus; katolikus pap; katolikus szerpap; katolikus püspök;
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.); magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1869. október 16.); megyéspüspök (1869. június 30. – );
	szombathelyi püspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1837. április 27.
Püspökké szentelés	1869. november 21.
Szentelők	Simor János (főszentelő); Lipovniczky István (társszentelő); Kovács Zsigmond (társszentelő);
Hivatal	szombathelyi püspök
Hivatali idő	1869–1881
Elődje	Szenczy Ferenc
Utódja	Hidasy Kornél
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pauer János	1872
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Imre témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az 1814–1881 között élt püspökről, íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Imre (egyértelműsítő lap).

Szabó Imre (Békás, 1814. október 10. – Szombathely, 1881. február 28.) író, püspök, tanár, az MTA tiszteleti tagja.

Élete szerkesztés

Szabó János uradalmi gazdatiszt és Jankó Anna fia. 1823-ban lépett a pápai gimnázium első osztályába, ahonnét az V. osztályra Győrbe ment. Tanára, Czuczor Gergely biztatta írásra. 1831-ben végezte ugyanott a bölcseleti tanfolyamot, midőn a veszprémi egyházmegye növendékei közé felvétetvén, a hittudományi tanfolyamot 1831-36-ban a pesti egyetemen végezte. A pesti központi papnevelőben fennálló magyar egyházirodalmi iskolának egyik legmunkásabb tagja volt. 1837 májusában szentelték áldozópappá, és Karádon (Somogy megye) lett segédlelkész. 1838. szeptember 12-től a veszprémi szeminárium felügyelője és helyettes tanára, 1842. október 29-én a papnevelő intézet aligazgatójává nevezte ki.

Mint egyházi szónok is közkedveltséget vívott ki magának. 1838-ban ő hivatott meg a Deák Antal fölötti gyászbeszéd megtartására. 1845-től plébános Csicsón, majd a budapesti egyetem hitszónoka, 1848-ban a „Katholikus Néplap” alapító szerkesztője. A jó és olcsó könyvkiadó társulatnak (az 1847 májusában alakult későbbi Szent István Társulat) egy ideig ideiglenes titkára volt. 1850-ben a szabadságharc alatti magatartása miatt vidékre helyezték. Felsőiszkázon 1850. október 1-től helyettes volt, majd 1855-ben plébános lett. 1861 és '65-ben Deák-párti programmal országgyűlési képviselővé választották, 1867-ben pedig a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban dolgozott mint osztálytanácsos. Azon év július 27-én és 1869. március 17-én Pápán negyedízben nyerte el a képviselői mandátumot. 1867. szeptember 15-én Bélanutról címzett apáttá neveztetett ki.

A Magyar Tudományos Akadémia 1869. évi nagygyűlésén (április 14.) a nyelv- és széptudományi osztályba tiszteleti tagul választatott meg; azon évben kineveztetett veszprémi kanonoknak és június 30-án szombathelyi püspöknek. 1870-ben részt vett az I. Vatikáni Zsinaton. 1880-ban a természetvizsgálók szombathelyi gyűlésének elnökévé választatván, megnyitó beszéde figyelmet keltett. Meghalt 1881. február 28-án Szombathelyen. Jótékony adományai közül kiemelendő azon 21 955 forint, melyet az iszkázi templom építésére adott.

Írásaival mindenekelőtt a falusi embereket kívánta szolgálni. Erkölcsnemesítő színdarabokat fordított, népies elbeszéléseket írt.

A szombathelyi székesegyházban nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.^[2]

Műveiből szerkesztés

Tanácsadó a falusi nép számára. Pest, 1848.
Az egyház hivatása új alkotmányunk irányában… Pest, 1848.
A zsellér leány. (elb.) Esztergom, 1850.
Elveszett fiú. (elb.) Esztergom, 1851.
Néphez alkalmazott egyházi beszédek… Eger, 1854.
A falu őrangyala. (r.) Eger, 1862.
Rozzant szekér, sánta ló. (elbeszélés) Pest, 1865., Népiratkák 56 Szent István Társulat Budapest, 1892.
Népnevelési egyletekről. Esztergom, 1868.
Emlékbeszéd Bitnicz Lajos felett. Pest, 1872.
Jézus Krisztus élete és tanítása. Szombathely, Bertalan József könyvnyomdája, 1881.
Egyházi beszédek. 1-3. köt. Bp. 1903.

Jegyzetek szerkesztés

↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
↑ Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.

Források szerkesztés

Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. Szombathely, 1929.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.

További információk szerkesztés

Cheney, David M.: Bishop Imre Szabó [Catholic-Hierarchy]. www.catholic-hierarchy.org. (Hozzáférés: 2016. augusztus 1.)
Eötvös Károly: Szabó Imre. In: Eötvös Károly munkái V. Magyar alakok. Bp, 1901. 204-210. old. Online
Füssy Tamás: Szabó Imre; in: A Szombathelyi Egyházmegye története, 2.; szerk. Géfin Gyula; szerzői, Szombathely, 1929

Előde:
Szenczy Ferenc

Szombathelyi püspök
1869–1881

Utóda:
Hidasy Kornél

Katolicizmusportál
Vallásportál

[08c8b7d90635a6fa7a2c146c6733836460997a14-1] Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 22.)

[2] Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.

[1]

[2]