Wikipédia

Népiratkák

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 19.

A Népiratkák[1] a Szent István Társulat füzetsorozata volt, mely 1886 és 1919 között jelent meg.

Népiratkák
Nyelvmagyar
KiadóSzent István Társulat
Kiadás dátuma1886–1919
Könyvek száma329

A kiadványokkal a ponyvairodalmat kívánták ellensúlyozni. Károlyi Sándor, a Szent István Társulat akkori elnöke a nép szellemi nívójának emelését jelölte meg küldetésként, s szorgalmazta egy, a népnek szóló irodalmi sorozat elindítását.[2] Ez lett a Népiratkák, melyből összesen 329 füzetet jelent meg, s melynek terjesztését főként falusi plébánosok segítségével végezték.

A zömmel tanulságos, erkölcsnemesítő elbeszélések mellett alkalmanként mezőgazdasági, állattenyésztési, egészségügyi útmutatókat, vagy épp a magyar történelmet taglaló ismeretterjesztő, az egyházi évet ismertető, politikailag károsnak tartott jelenségektől (szocializmus) óta intő műveket, karácsonyi színjátékot, szentéletrajzokat, zarándokkönyvet stb. is közreadtak.

A gerincmagasság többnyire 16 cm volt, a terjedelem zömmel 20-40 oldal között mozgott, de előfordult 10-nél kisebb, ill. 90-es oldalszámú kiadvány. A történetek főleg prózában íródtak, de alkalmanként verses elbeszélések is megjelentek. 1907-ben, ill. 1915-ben néhány kiadvány szlovákul is napvilágot látott. Számos Népiratkának volt második/többedik kiadása, de a címlapok tanulsága szerint akadt, amelyik 20-szor jelent meg (Páduai szent Antal és a szegények kenyere) – ezek valójában utánnyomások voltak.

Szerkesztői

szerkesztés

A Népiratkák szerkesztője Maszlaghy Ferenc, Winkler József, Kisfaludy Zoltán Lajos, Sziklay János, Kriston Endre volt. Kisfaludy csak 1891-ben kapcsolódott be a szerkesztői munkába, attól kezdve viszont több mint 100 füzetet jegyzett.[3] A Népiratkák szerzői főként lelkészek, valamint a korabeli katolikus egyházhoz kötődő személyek voltak. Számos füzet jelent meg a szerző feltüntetése nélkül vagy álnéven jegyezve. Ahol biztosan lehet tudni, kit takar az álnév, ott jeleztük.

A megjelent Népiratkák

szerkesztés

1–50.

szerkesztés
  • 1. Másfél nap Boldogfalván, v. egy valláserkölcsös és hitbuzgó kat. falu hogyan szenteli meg a vasárnapot?
  • 2. Könnyű az asszonynak, v.: mindenki végezze a maga dolgát.
  • 3. Egy porció pálinka, v.: Tóth Bálint uram hogyan utálta meg a pálinkát?
  • 4. Krumpli Miska, v.: a takarékosság jutalma.
  • 5. Kristóf János: A vén Rókáné, v.: hogy gyógyít a javasasszony?
  • 6. A fejszének a nyele, v.: nem ver Isten bottal.
  • 7. Rozgonyi György: Galambos Bálint ártatlansága, v.: Isten megbünteti a hamis tanúságot. Elbeszélés
  • 8. Nyulassy Antal: Remete Péter a derék földmíves. Elbeszélés
  • 9. Egy délután Antal bácsiéknál. (Vegyes házasságok)
  • 10. A czinkotai kántor, v.: Fején találta a szöget. Hogyan boldogulunk? 2 elbeszélés 1891.
  • 11. Derék Bálint kántor uram beszélgetései az ünnepek és vasárnapok megszenteléséről. 1891.
  • 12. Nagyravágyó v.: aki tovább nyújtózkodik a takarónál. 1888.
  • 13. Pólya Jakab: A szövetkezetek előnyei. 1891.
  • 14. Németh Gellért: A drága méreg. 2. kiad. 1891. (A szerző teljes neve: Németh Imre Gellért[4])
  • 15. Rozgonyi György: Virág András tört., v.: az ördög bibliája.
  • 16. Szt László kelyhe, v.: hogyan bünteti az Isten az álnokságot? 1891.
  • 17. Eldorádó, v.: a boldogság orsz-a. 1894.
  • 18. Németh Ignác: Egy szem barackmag, v.: segít az Isten és az értelmes munka. 1893.
  • 19. A nagy lutri, v.: az igérvény-játék bolondsága. 1894. (Ezt a füzetet Oltványi Gáspár írta[4])
  • 20. Szívet szívért. 3. kiad. 1899.
  • 21. Gyürky Ödön: Mester uram a nevelésről. 2. kiad. 1894.
  • 22. A gárdonyi bíró. Elbeszélés 2. kiad. 1893.
  • 23. Az árvák atyja. 2. kiad. 1893. (Ezt a füzetet Oltványi Gáspár írta[4])
  • 24. Oltványi Gáspár: A pórul járt irigy. 2. kiad. 1893.
  • 25. Amit nálunk még kevesen tudnak. Elbeszélés 2. kiad. 1892.
  • 26. Hogyan lett Lajtor uram módos emberré. 2. kiad. 1893.
  • 27. A szántásnak és vetésnek titkai, v.: hogyan szántson és vessen, aki boldogulni akar? 2. kiad. 1894.
  • 28. Mi a m. gazda büszkesége, v.: kinek lehet szép lova, szép szarvasmarhája. 2. kiad. 1894.
  • 29. Máté bátya és a kísértetek. Oktató elbeszélés 2. kiad. 1894.
  • 30. Az én szívem ilyen, hát a tied milyen? 3. kiad. 1900.
  • 31. A két szomszéd. Mulattató elbeszélés 2. kiad. 1893.
  • 32. Az ígéret adományt vár. 2. kiad. 1894.
  • 33. Kámpis János: Fehér Örzse szomorú esete, v.: mire visz a babonaság. 2. kiad. 1894.
  • 34. Németh Gellért: Isten jutalmaz és büntet. 2. kiad. 1894. (A szerző teljes neve: Németh Imre Gellért[4])
  • 35. Gyürky Ödön: A gyermek – Isten áldása. 2. kiad. 1894.
  • 37. Rozgonyi György: Faragó uram baja, v.: mit szül a pörlekedés. 2. kiad. 1893.
  • 38. Mátyás kir. a nép barátja. 3 tört. versekben. 2. kiad. 1898.
  • 39. Végházi: Mit izen a róm. p. minden kat. embernek? 2. kiad. 1894. (Ezt a füzetet Végházi néven Kisfaludy Zoltán Lajos írta[4])
  • 40. Amire Isten áldást nem adott. Elbeszélés 2. kiad. 1893.
  • 41. Szt Alajos élete. Halálának 300. é. évford-jára írta egy csanádi pap. 2. kiad. 1891.
  • 42. Németh Sándor: A tp. tiszt-ben tartásáról. 1892.
  • 43. Németh Sándor: A pokol útja, v.: ne dobd el, amit te szereztél. 1892.
  • 44. Lévay Mihály: A szelényi kút. 1892.
  • 45. Szekrényi Lajos: A Balaton tündérei, v.: a kincs nem boldogít. 1892.
  • 46. Németh Sándor: Beszélgetés a kántor-tanítói hiv. fontos voltáról. 1892.
  • 47. Krauszhaár Károly: Mária-Radna rövid tört. Néhány megjegyzéssel a búcsújárásról. 1892.
  • 48. Rozgonyi György Menjünk Amerikába? v.: Varjas Pál gazd'uram esete. 1892.
  • 49. Bandi. Bogár Böske, v.: ne játsszál a szerencséddel. 1892.
  • 50. Kontur Béla: A jó egészség kv-e. 1892.

51–100.

szerkesztés
  • 51. Végházi: A bucsuki kőkereszt, v.: ne járj a fonóba. 1892.
  • 52. Isten áld, Isten ver, v.: el ne bízd magadat. 1892.
  • 53. Rozgonyi György Simor János hgprím. élettört. 1892.
  • 54. Ségur: Rövid bizalmas feleletek a ker. vallás ellen leginkább elterjedt ellenvetésekre. 3. kiad.
  • 55. Végházi: A róm. p. izenete a munkások állapotáról. 1892.
  • 56. Szabó Imre: Rozzant szekér, sánta ló. Elbeszélés 1892.
  • 57. Kuthen: Fehér Bandi. 1892. (Kuthen Barina Vendel írói álneve volt[4])
  • 58. Rozgonyi György Deres Mihály sorsa, v.: mit terem a vadházasság. 1893.
  • 59. Janics Ferenc: A ker. ellenség-szeretet, v.: aki téged kővel dob meg, dobd vissza kenyérrel. Elbeszélés 1893.
  • 60. Petheő József: A gonosz szomszéd, v.: hogyan bünteti az Isten a hamis esküt? Elbeszélés 1893.
  • 61. Cseszkó Antal: A két cinkos. Elbeszélés 1893. (Cseszkó Antal álnéven Prónai Árpád írta[4])
  • 62. Murk István: A becsületesség jutalma, v.: legjobb az egyenes út. Elbeszélés 1893.
  • 63. Cenner Lajos: Borúra derű, v.: az 1867-iki kiegyezés tört. 1893.
  • 64. Czobor Béla: A m. sztkorona és a koronázási jelvények. 1893.
  • 65. Végházi: Szt László kir. 1893.
  • 66. Kontur Béla: A koleráról. 3. kiad. 1892.
  • 67. Novák Lajos: Falusi rossz szokások. 3. kiad. 1893.
  • 68. Faludy Kálmán: Az Isten keze. Elbeszélés 1893.
  • 69. Bognár Ádám: Kender Imre uram mulatságos esete, v.: csak lassan a testtel! 1893.
  • 70. Az új pénz, v.: a koronaérték népszerű ismertetése. 1893.
  • 71. Rozgonyi György A falu árvája, v.: az irgalmas szív irgalmasságot lel. 1893.
  • 72. Demény Dezső: János gazda boldogsága, v.: mire visz az úrhatnámság? Elbeszélés 1893.
  • 73. Újabb falusi levelek a polg. házasságról. 1893.
  • 74. Sz...i Lajos: XIII. Leó p. élete. 1893.
  • 75. Végházi: A róm. p-ról. 1893.
  • 76. Novák Lajos: Mit kell tudnunk a parancsolt böjtökről? 1893.
  • 77. Rozgonyi György: Nem mind arany, ami fénylik, v.: hogyan váltotta be pénzét Csapó gazda? 1893.
  • 78. Muzslai: Bús Pál tört., v.: szeresd a felebarátodat! Elbeszélés 1893. (Muzslai néven (Muzslai János) jegyezte műveit[4])
  • 79. Vörösváry Ernő: A hazúgság útja, v.: hogyan járta meg Miksa legény? 1893.
  • 80. Nagy Lajos: Dura Miklós, v.: ne essél te kétségbe. 1893.
  • 81. Bartha István: A léleklátó, v.: ki tudja hol vannak a mi kedves halottjaink? 1893.
  • 82. Mosdósy Imre: Az ölyvedi kántor. 1894.
  • 83. Petheő József: A fekete kenyér, v.: becsüld meg az Isten áldását. 1894.
  • 84. Tihanyi Aladár: Meszes János bűne, v.: mire jut a tp-kerülő? 1894.
  • 85. Szemlér Ferenc: Szerencsés András v.: mit tehet az igaz buzgóság? 1894.
  • 86. Mohl Adolf: Jézus születése. Karácsonyi pásztorjáték. 1894.
  • 87. Vörösváry Ernő: A szegény assz., v.: mit művel a polg. házasság. 1894.
  • 88. Szokoly István: A falu bírája, v.: a községi dolgoknak hű tükre. 1894.
  • 89. Molnár Géza: Más felesége, v.: vigyázz az Isten 9. parancsára. 1894.
  • 90. Szabó Ignác: A szegény és a gazdag, v.: uralkodjál szenvedélyeiden. 1894.
  • 91. Hegedűs József: A jámbor társulatokról. 1894.
  • 92. Szűcs József: A szomorúak vigasztalója. Elbeszélés 1894.
  • 93. Kubinyi Viktor: Mariska, v.: okosan keresd a boldogságot. 1894.
  • 94. Rozgonyi György A 2 testvér, v.: a viszálykodás romlásra vezet. 1894.
  • 95. Nagy Lajos: A balásfalvi bankócsinálók, v.: mi a kölcsönsegélyző egylet? 1894.
  • 96. Neymayer Kornél: A káromkodó nyelv.
  • 97. Kincs István: A tehetetlen Gangos, v.: az Isten ha lassan is, de biztosan ver. 1894.
  • 98. Mosdósy Imre: A csőregi tiszta szűr. 1895.
  • 99. Egri Dezső: Az apai átok. 1895.
  • 100. Müller Ernő: Lelki patika, v.: orvosságok azok számára, akik örökké akarnak élni. Ford. Várady L. Árpád. 1895.

101–150.

szerkesztés
  • 101. Bartha István: Karácsony. Szj. 3 fv. 1895.
  • 102. L. M.: Szt Filomena szűz vt. 1895.
  • 103. Martonossy: Kincses András, v.: jó az Isten, jót ád. 1895.
  • 104. Mosdósy Imre: A Pista gyerek apja, v.: tiszteld atyádat, anyádat. 1895.
  • 105. Petheő József: A talált kincs, v.: add vissza az idegen jószágot. 1895.
  • 106. Hahnekamp György: Megsegít a boldogságos szűz. 1895.
  • 107. Pokorny Emánuel: Megszentelt idők. Az egyh. év ismertetése. 1896.
  • 108. Tóth Mike: Fő veszedelmünk. 1896.
  • 109. Károly Ignác: Szép András álma, v.: nyugodjunk meg Isten akaratában. 1896.
  • 110. Páder Rezső: A házasság szentsége a ker. nép tájékozására. 1896.
  • 111. Kincs István: Barcsa Bálint kv-ei, v.: veszedelmes a rossz olvasmány. 1896.
  • 112. Faludy Kálmán: Cseppekből áll a tenger, v.: mire visz a kocsmázás? 1896.
  • 113. Vargányi Kálmán: Kurucz Tamás, v.: akit az Isten meglátogatott. Elbeszélés 1896. (A szerző Szinnyei szerint Vagányi Kálmán)
  • 114. Végházi: Ezer esztendő, v.: a m-ok honfoglalása. 1896.
  • 115. Kudora Ödön: 3 szt testvér. B. Margit, b. Jolánta és szt Kunigunda élete. 1896.
  • 116. Janics Ferenc: A féllábú koldus, v.: Isten se nem siet, se nem felejt. 1896.
  • 117. Prónai Antal: 2 falusi tört. 1896. (Prónai Antal álnéven Prónai Árpád írta[4])
  • 118. Kincs István: A szomolányi kísértet. 1896.
  • 119. Dominkovich János: A gyilkos, v.: még a tyúk is kikaparja. 1896.
  • 120. Rózsa József: A hamis próf-k, v.: szó a nazarénusokról. 1896.
  • 121. Wenninger Mátyás: Hogyan gazdálkodjunk? 1896.
  • 122. Seregély László: Imádság a boldogságnak kulcsa. 1896.
  • 123. Oppitz Sándor: A bűn büntetése. Karácsonyi játék, 3 fv. 1896.
  • 124. Oppitz Sándor: A pogány megtérése. Karácsonyi játék, 3 fv. 1896.
  • 125. Czuczor Gergely: Paprikás versek. 1896.
  • 126. Reutter Sándor: A szocialista. 1897.
  • 127. Herman József: Hamar tanács, hamar bánás, v.: Piroska házassága. 1897.
  • 128. Páduai Szt Antal és a szegények kenyere. Új orvosság az élet bajaira. 1897.
  • 129. Petheő József: A néma gyermekek, v.: ne kínozd az állatot. 1897.
  • 130. Horváth Sándor: Akasztófa-virág. Elbeszélés 1897.
  • 131. Marczinka Imre: A babona. 2 elbeszélés 1897.
  • 132. Cziráki Gyula: A mi ap-aink. Czimmermann István és Menyhárt László m. hithirdetők élete és működése. 1897.
  • 133. Kincs István: Egy miatyánk v.: ne röpülj, ha nincsen szárnyad. 1897.
  • 134. Dániel Illés: A népbolondítók, v.: ne vigy minket a kísértésbe. 1897.
  • 135. Horváth János: Okos Bálint uram esze, v.: hogyan találtak kincset a kőfalusiak. 1897.
  • 136. Dominkovich János: A kölcsönpénzen vett birtok. Elbeszélés 1898.
  • 137. Filó Károly: Szt Erzsébet assz. élettört-e. 1898.
  • 138. Hegedűs Ferenc: A korcsmahősök, v.: az apja meg a fia. 1897.
  • 139. Oppitz Sándor: Békesség az embernek. Karácsonyi játék. 1897.
  • 140. Brevits Vilmos: Isten 4. parancsa, v.: hogyan bűnhődött meg Farkasné assz.? 1898.
  • 141. Márton bácsi: Új veszedelmünk (a szocializmusról). 1898.
  • 142. A mezőhelyi nagy ribillió, v.: legyünk-e cucilisták? Írta egy igazi cucilista. 1898.
  • 143. Horváth János: A gazdag vőlegény és a szegény menyassz., v.: hogyan lehet semmiből is pénzt teremteni? 1898.
  • 144. Bognár Ádám: A hűséges szívek, v.: az ember útját Isten igazítja. Verses elbeszélés 1898.
  • 145. Erzsébet, m-ok kirnéja. 1898.
  • 146. Kontor Elek: A kártya. Elbeszélés 1898.
  • 147. Surányi Leó: Kormos Péter gyónása, v.: meg lehet ismerni az igazságot. 1898.
  • 148. Horváth Károly: Filokszera a m. nép szőlőjében. 1898.
  • 149. Bohnert M. András: Páduai Szt Antal élete. 1900.
  • 150. Bognár Ádám: Örzse néne meséje, v.: ne engedj az ördögnek! 1898.

151–200.

szerkesztés
  • 151. Károly Ignác: Balga János szomorú nótája, v.: ne higgy a lázítónak. 1898.
  • 152. Hidvéghy Árpád: Gerendás Mihály kalandjai az aranyorsz-ban. 1898.
  • 153. Farkas Zsigmond: Az ördög kelepcéje, v.: ki találta ki a pálinkát? 1898.
  • 154. Seress Imre: A hitetlen, v.: Isten útjai beláthatatlanok. 1898.
  • 155. Horváth János: Méhészkedjünk. 1898.
  • 156. Büttner Lina: Nagy véteknek nagy az ára. Elbeszélés 1900.
  • 157. Horváth Károly: Vőfél-kv. ker. kat. vőfélek számára. 1900.
  • 158. Hahnekamp György: Jubileumi kalauz, v.: utazás az 1900. jub. búcsú elnyerésére. 1900.
  • 159. Vetési: Róm. zarándokkv. A m. ember útmutatója az örökvárosban. 1900.
  • 160. Tenus Tivadar: A kastély titka, v.: a póruljárt kísértet. 1900.
  • 161. Novák Lajos: Nagy-Máriacell rövid tört. és ismertetése. 1900.
  • 162. Seress Imre: Mindennél drágább a hit, v.: hogyan tért meg Bimbó mester? 1900.
  • 163. Rozgonyi György Gombos Tamás kincse, v.: mire jó a Kristóf-imádság? 1900.
  • 164. Marczinka Imre: A talált arany, v.: az Isten megfizetett. 1900.
  • 165. Reim Lajos: A kopott Mária-szobor, v.: hogyan gyógyít az Isten? 1900.
  • 166. Bognár Ádám: Ágnes assz. leánya. 1900.
  • 167. Horváth János: Az elégedetlen és telhetetlen. A csonka ap. 1900.
  • 168. Kisfaludy Zoltán Lajos: Szt István, első m. kir. 1900.
  • 169. Cenner Lajos: A Szt jobb, v.: az I. ap. kir. dicsőséges szt jobb kezének tört. 1900.
  • 170. Dedek Crescens Lajos: Szt Gellért vt. első csanádi pp. élete. 1900.
  • 171. Kayser Lajos: Az öreg János bácsi, v.: nem halt meg az Isten. 1900.
  • 172. Valnicsek Béla: Sohasem késő. 1900.
  • 173. Falusi Pál: Az obsitos. 1900.
  • 174. Reim Lajos: Istenben bízzál, nem csalatkozol. Elbeszélés 1900.
  • 175. V. Pásztor József: A kévés meg a búza, v.: a gyűlölködés ára. 1900.
  • 176. Seress Imre: A piros bugyelláris, v.: maradj a becsület útján! 1900.
  • 177. Erdősi István: Szegény Borka Ferkó! v.: ne ijesztgesd a gyermeked! 1900.
  • 178. Bohnert András: Assziszi Szt Ferencnek, a franciskánus barátok rendalapítójának élete. 1900.
  • 179. Bartha István: Bethlehem. Karácsonyi pásztorjáték 4 részben. 1900.
  • 180. Horváth János: A szövetkezetekről, v.: segíts magadon, az Isten is megsegít. 1901.
  • 181. Seress Imre: Balázs Antal bajai, v.: aki szarva között kereste a tőgyét. 1902.
  • 182. Verner László: A méltóságos assz. aranya, v.: miképen jöttek létre a cucilisták? 1902.
  • 183. Kálmán diák: A máshitű feleség, v.: a vegyes házasság veszedelme. 1902.
  • 184. Varga László: Aki kicsal, huncfut róka... Rossz hely az az Ameróka!... v.: az a kérdés, hogy menjünk-e Amerikába. 1902.
  • 185. Vágmenti J.: Az ördög itala, v.: hogyan fogta meg a plnos a muszka spiont. 1902.
  • 186. Rozgonyi György Az álnok jóbarát, v.: a hamis eskü büntetése. 1902.
  • 187. Szabó János: Bethlehemi bakter. Karácsonyi pásztorjáték. 1902.
  • 188. Pap bácsi: Karácsonyest. Karácsonyi játék. 1902. (A Pap bácsi álnevet Mohl Adolf használta.[1])
  • 189. Pap bácsi: Itt a Miklós. Pásztorjáték. 1902. (A Pap bácsi álnevet Mohl Adolf használta.)
  • 190. Pap bácsi: Bethlehemi assz-ok. Pásztorjáték. 1902. (A Pap bácsi álnevet Mohl Adolf használta.)
  • 191. Pap bácsi: Három kir-ok. Pásztorjáték. 1902. (A Pap bácsi álnevet Mohl Adolf használta.)
  • 192. Pap bácsi: Aprószentek. Pásztorjáték. 1902. (A Pap bácsi álnevet Mohl Adolf használta.)
  • 193. Szalay József: A takarék-magtárról. 1902.
  • 194. Kincs István: A vak nő, v.: Isten kinek-kinek megfizet. 1902.
  • 195. Erényi Károly: A póruljárt népvezér. Elbeszélés 1902.
  • 196. Hufnagl János: A szeretet hőse, v.: hazudni sohasem szabad. 1902.
  • 197. Kincs István: Az öreg apa. Elbeszélés 1902.
  • 198. Erdősi Károly: Ősi erények. Tört. szj. Hunyadi János korából. 3 fv. 1902.
  • 199. Sziklay János: II. Rákóczi Ferenc élete. 1903.
  • 200. Erdősi Károly: Angyalszívek karácsonya. Karácsonyi kép. 1903.

201–250.

szerkesztés
  • 201. A m. ipar dicsősége, Szabóky Adolf élete. 1903.
  • 202. Barabás: A kassai vt-k élete és halála. 1904.
  • 203. Ember György: Szegény leány keresztje és boldogsága. Mariska a derékszívű leány. 1904.
  • 204. V. Pásztor József: A gonosz beszéd átka, v.: Pál János szomorú esete. 1904.
  • 205. Horváth János: Isten nem ver bottal. 1904.
  • 206. Kincs István: Dolgos Böske szerencséje. Addig hajlítsd a fát, amíg fiatal. 1904.
  • 207. Pajkor: A szívet nézd, ne a ruhát. 2 leány tört.
  • 208. Murai: Nem csalatkozott az Istenben. 1904.
  • 209. Arácsy János: X. Pius p. élete. 1904.
  • 210. Vágássy Gyula: Értsük meg egymást. 1904.
  • 211. Ember György: Árva Gergely. Elbeszélés 1904.
  • 212. Virág Ferenc: A szeplőtelen fogantatás ünnepe. 1904.
  • 213. Reim Lajos: Egy imádságos kv. tört. Verses elbeszélés A vak leány. Csodás tört. 1904.
  • 214. Herczeg Péter: A bűnbánó fiú. Karácsonyi pásztorjáték 2 színben. 1904.
  • 215. Domonkos István: Pásztorjáték. 1904.
  • 216. Czike Imre: A bor kezelése a pincében. 1904.
  • 217. Czike Imre: Kincsesbánya a kertben, v.: a gyümölcs eltartása, feldolgozása és értékesítése. 1904.
  • 218. Mócsy László: A jó tehén. Ambrus gazda meg János gazda beszélgetése a tejelő marha vételéről. 1904.
  • 219. Szabó János: A megkerült gyermek. Karácsonyi pásztorjáték 5 részben. 1904.
  • 220. Horváth E. János: 3 balta. Olcsó húsnak híg a leve. 1905.
  • 221. Czike Imre: A kaszálók és legelők ápolása. 1905.
  • 222. Gubicza Lajos: A domonyi éjféli mise. 1905.
  • 223. Sashegyi Tihamér: A pataházi menyegző. 1905.
  • 224. Mócsy László: Sertés tenyésztése és hízlalása. 1905.
  • 225. Sissovics Miklós: Melyek a polgár kötelességei? Hasznos útbaigazítások a törv-ek megtartására. 1905.
  • 226. Horváth E. János: Példabeszédek és közmondások. 1905.
  • 227. Erdősi Károly: Szt József tiszt. szavalatokban és élőképekben. 1905.
  • 228. Szepessy László: A vitéz huszár. Költői elbeszélés 3 énekben. 1905.
  • 229. Csillag Gyula: A vasárnap és a korcsma. 1905.
  • 230. Somogyi Gyula: Timár László vándorlása. 1905.
  • 231. Lábay Gyula: A kis Jézus ajándéka. Karácsonyi színmű 3 képben. 1905.
  • 232. Szokoly István: A majomszeretet, v.: ne rontsd meg a gyermekedet. 2 elbeszélés 1905.
  • 233. Vargha Damján: Lourdesi emlékek. 1906
  • 234. Sziklay János: A nagyralátó Dani. Elbeszélés 1905.
  • 235. Mócsy László: A kisgazda lova. 1905.
  • 236. Molnár Géza: A 3 ördög. Verses elbeszélés 1905.
  • 237. Horváth E. János: Jó hús olcsón. A házinyúltenyésztésről. 1905.
  • 238. Horváth E. János: Aprójószág. Baromfitenyésztési útmutató. Segédkv. gazd. és ismétlőisk. számára. 1907.
  • 239. Valmicsek Béla: Mária-Besnyő búcsújáróhely. 1907.
  • 240. B. B. L.: Tudja-e, mi a nyomor? 1907.
  • 241. Az elrejtett kincs, amelyről még kevesen tudnak, v.: a gyakori szt áldozásról. Írta egy misszion. 1907.
  • 242. Cséplő István: Szt Vince ap-a, v.: a megtért szociálista. Elbeszélés 1907.
  • 243. De Sgardelli Cézár: Kereszt és kard, v.: a vallásos katona. Épületes példák fiatal katonáknak, különösen altiszteknek. 1907.
  • 244. Mikes Emil: Mátyás kir. élete. 1907.
  • 245. Filó Károly: Nep. Szt János. 1907.
  • 246. Filó Károly: Hunyadi János élete. 1907.
  • 247. Filó Károly Kapisztrán Szt János élete. 1907.
  • 248. Kárpáti Endre: A madarak védelme. 1907.
  • 249. Horváth E. János: Mire jó a futóhomok? Szőlőmívelési útmutató. 1907.
  • 250. Horváth E. János: Mit együnk? Mit igyunk? Mitől óvakodjunk? Ártalmas anyagok ételben, italban, levegőben. 1907.

251–300.

szerkesztés
  • 251. Mócsy László: Az istállótrágya és a műtrágyák. 1907.
  • 252. Kaciány Géza: M. rabszolgák Amerikában. Igaz tört. a m. nép számára. 1907.
  • 253. Sok gyermek, sok áldás. Írta a nép barátja. 1907.
  • 254. Horváth E. János: Zöldségtermelés. Mit s hogyan termeljünk a konyhakertben? 1908.
  • 255.
  • 256. Brach József: Eljegyzés akadállyal. Vj. 3 fv. 1907.
  • 257. Tölcséry Ferenc: Apróhirdetés. Bohózat. 1 fv. 1907.
  • 258. Asteroid: Karácsony az égben. 1907.
  • 259. Frangepán: Nagy Lajos m. kir. élete. 1908.
  • 260. A gazdagodás útján. Űzzünk háziipart. Írta a Nép barátja. 1908.
  • 261. Filó Károly: Mária-Sasvár búcsújáróhely. 1908.
  • 262. Horváth E. János: Virágoskert. Kis útmutató a dísznövények tenyésztéséhez(!) 1908.
  • 263. Valnicsek Béla: A nagyheti szert-ok. 1908.
  • 264. Filó Károly: A sztéletű Bosnyák Zsófia tört. 1908.
  • 265. Filó Károly: Jeruzsálem pusztulásának és a zsidó nép szétszóratásának tört. 1908.
  • 266. Kárpáti Endre: Cselédotthon. 1908.
  • 267. Mária-Radna kegyelemhely rövid tört. valamint útmutató az ott végzendő búcsújárási szert. és ájtatosságokra. Írta egy áldozópap. 1908.
  • 268. Vezérkv. a mária-radnai kegyhelyen végzendő ájtatosságokhoz. Írta egy áldozópap. 1908.
  • 269. Bokor Malvin: A legszebb ajándék. Karácsonyi játék. 1908.
  • 270. Lászlóné Janda Ilma: M. szívek honszerelme. Hazafias népszínmű. 1909.
  • 271. Mohl Adolf: Loreto É-mo-i búcsújáróhely tört. 1909.
  • 272. Kolos Károly: Jeanne d'Arc élete. 1909.
  • 273. Horváth E. János: Dinnyészkedjünk. Rövid útmutató dinnyetermesztésre. 1909.
  • 274. Cserjési Károly: A gyümölcsöskert kártevői. 1909.
  • 275. Cserjési Károly: Gömbös János kántor uram tanításai a postáról. 1911.
  • 276. Wetzel Xavér Ferenc: A ffi. Ném-ből átd. Domonkos István. 2. kiad. 1911.
  • 277. Wetzel Xavér Ferenc: Az asszony. Ném-ből átd. Domonkos István. 2. kiad. 1911.
  • 278. Nagy János: A szociáldemokrácia tükre. 1911.
  • 279. Lukácsy I.: Mária-Gyüd búcsújáróhely. 1911. (Lukácsy I. néven Lukácsy István jegyezte ezt a füzetet.[5]
  • 280. Valnicsek Béla: Jegyesek kátéja. 1912.
  • 281. Győrffy Erzsébet: Karácsonyi tört. Karácsonyi és farsangi színdarabok. 1912.
  • 282. Felix Endre: Hazafias színművek. 1912.
  • 283. Vágássy Gyula: Van-e Isten, van-e lélek? 1913.
  • 284. Szémán István: Csodatévő Szt Miklós (mirai érs.) élete és csodái. 1913.
  • 285. Drávai János: Hunyadi János. Költői elbeszélés 1913.
  • 286. Erdősi Károly: Angyalszívek karácsonya. (1913)
  • 287. Erdősi Károly: A gyermek diadala. Misztikus karácsonyi játék 3 fv. 3. kiad. (1913)
  • 288. Erdősi Károly: Békét hozott a kis Jézus. Karácsonyi pásztorjáték. 1 fv. (1913)
  • 289. Erdősi Károly: A győzedelmes szeretet. Bibliai szj. 3 fv. 3. kiad. 1913.
  • 290. Végh Ferenc: A nazarénusok tört. és hitvallása. 1914.
  • 291. Szekeres Margit: A csodák idejéből. (1914)
  • 292. Kávon Lajos: A zárdák és ellenségeik. 1914.
  • 293.
  • 294. Giesswein Sándor: A szociális kérdés és a ker. szociálizmus. 1914.
  • 295. István diák: Nagy ördög a pálinka. Verses tört. 4 énekben. 1914.
  • 296-97.
  • 298. Novák Lajos: Pázmány Péter. 1570-1637. 1915.
  • 299. Varga Damján: II. Rákóczi Ferenc vallásos buzgalma. 1915.
  • 300.

301–329.

szerkesztés

Források

szerkesztés
  1. ↑ a b Dr. Diós István: Magyar katolikus lexikon Szent István Társulat, Budapest 1993-2009
  2. ↑ Kiss Mária Rita: A tudás fegyvereinek könnyelmű hordozói (Századvég)
  3. ↑ Zalai életrajzi kislexikon
  4. ↑ a b c d e f g h i Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996
  5. ↑ Magyar katolikus lexikon

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Népiratkák&oldid=27456155”