Vargha Damján György
Vargha Damján György Péter (Mosonszentmiklós, 1873. április 6. – Hegyeshalom, 1956. április 6.) ciszterci szerzetes, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (1919–1949 között, majd 1989-től).
Vargha Damján György | |
Vargha Damján György 1951 | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Vargha Damján György |
Született | 1873. április 6. Mosonszentmiklós |
Elhunyt | 1956. április 6. (83 évesen) Hegyeshalom |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Felavatás | 1899 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargha Damján György témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésIskoláit Mosonszentmiklóson, Magyaróváron, Kecskeméten és Egerben végezte, majd a budapesti bölcsészkaron szerzett diplomát. 1892. augusztus 29-én belépett a ciszterci rendbe. Budapesten teológiát tanult, 1899. július 2-án pappá szentelték. Tanított Baján, Egerben és Székesfehérváron.
1907-től a Szent István Akadémia tagja. 1912-től a budai Szent Imre Gimnáziumban tanított. 1919-től az MTA levelező tagja. 1925-ben a pécsi Erzsébet Egyetem bölcsészkarán a magyar irodalomtörténet egyetemi tanára lett. Jelentős részt vállal a pécsi Maurinum (később: Szent Mór Kollégium) megalapításában, majd a kollégium igazgatója lett. 1931-1932-ben a pécsi bölcsészkar dékáni tisztségét töltötte be. 1940-ben, a bölcsészkar Kolozsvárra költöztetésekor a jogi karra osztották be teljes jogú professzorként. 1941-1942 között a pécsi egyetem rektora volt.
1943-ban nyugállományba vonult, de a Maurinum igazgatójaként tovább tevékenykedett. Igazgatói munkaköréből 1947-ben mentették fel. 1949-ben hamis vádak alapján kizárták az MTA-ból, 1989-ben azonban visszaállították tagságát.
Az 1903-ban megjelentetett iskolai helyesírás-szabályzata volt az első lépés az egységes magyar helyesírás kötelezővé tétele felé az oktatásban és az egész magyar írásbeliségben egyaránt.
Nevét a rendszerváltás óta pécsi utca viseli, a korábbi Kilián György utca.
Művei
szerkesztés- Kódexeink Mária-siralmai. (1899)
- Imádságos könyvek (több nyelvre fordítják)
- Seuse Henrik Amand a magyar kódexirodalomban. (1912)
- A magyar kódexek forrásai. (1924)
- Szent Ferenc és fiai a magyar kódexirodalomban. (1927)
- Szent Imre-problémák. (1930)
- A rodostói fejedelem
- Szent István a magyar kódexirodalomban
- Lourdesi emlékek. Budapest, 1906. (Népiratkák 233. Szent István Társulat. Ism. Vasárnapi Ujság 44. sz.).
- II. Rákóczi Ferenc vallásos buzgalma. Népiratkák 299. Szent István Társulat 1915.
Források
szerkesztés- Dr. KUKOR Imre: "Vargha Damján ciszterci, pécsi egyetemi tanár"; Új Ember Katolikus Hetilap; 2002-03-31
- Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
- RAJCZI Péter: "Vargha Damján és a Maurinum"; 1999. ősz 66-72. o.
- Magyar katolikus lexikon
- Vargha Damján György. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 28.)