Kárpáti Endre

(1840-1931) magyar tanár, felsőbb leányiskolai igazgató

Kárpáti Endre, születési nevén Hauch Endre (Győr, 1840. november 11.Győr, 1931. május 27.) tanár, felsőbb leányiskolai igazgató.

Kárpáti Endre
SzületettHauch Endre
1840. november 11.
Győr
Elhunyt1931. május 27. (90 évesen)
Győr
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus,
iskolaigazgató
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Győrben született, ahol atyja (ki 1847-ben halt meg) jómódú hajós volt, édesanyja pedig az 1848-49. évi szabadságharc alatt teljesen elvesztette vagyonát. Kárpáti tanult az ottani alreáliskolában; 1854-ben a tanítóképzőbe iratkozott be és 1856 július végén megszerezte a tanképesítő oklevelet. Azután tanító és nevelő volt Rábapatonán, Gyirmóton, ahol 1857-58-ban Lippay Géza alispánnak nevelője volt, továbbá Tapolcán, Szolnokon és 1864-65-ben, Dunaföldváron. 1866-tól 1871-ig mint felsőbányai tanító működött.

1870-ben részt vett az általános tanítógyűlésen. 1870. november 16-án Eötvös József miniszter Gmündbe küldte ki, hogy képzőintézeti tanárrá képezze ki magát. 1871. október 10-én kinevezték Iglóra segédtanárnak. Iglón léte alatt tanári vizsgálatot tett és 1872. október 7-én rendes tanárnak neveztetett ki. 1872-ben Hamburgban jelen volt a német egyetemes tanítógyűlésen. 1875. július 1-jén megszerezte a középiskolákra a szabadkézi rajztanításra képesítő oklevelet. 1876. július 28-án a győri tanítóképzőben nyert állomást.

Az 1883-ban tartott képviseleti tanítói közgyűlésen ő is egyike volt a kormány által meghívottaknak és augusztus 16-án kinevezték a besztercebányai felsőbb leányiskola igazgatójának. 1885. július 24-én Lőcsére helyezték át és itt működött 1889-ig, mikor betegeskedése miatt nyugalmazták és ekkor Győrbe költözött. Magánszorgalomból sok mindent összetanult, ú. m. fényképészetet, könyvkötést, rajzolást, festést, állatkitömést, gyorsírást és a zenében is szerzett ügyességet. Hauch családi nevét 1866. február 4-én változtatta Kárpátira.

Pedagógiai cikkeket írt a Tanodai Lapokba (1860.), a Népiskolai lapokba (Szatmár, főmunkatársa volt és a gyakorlati részének rovatvezetője), a Népiskolába, a Népiskolai Tanügybe (Eger), a Lányok Lapj., A Népt. Lapj., a Kis Ujságba, a Hasznos Mulattatóba, a Győri Közlönybe, Nagybánya és Vidékébe (1881. Az írás története) sat.

Munkái szerkesztés

  • Vezérkönyv a népiskolai irálygyakorlatok kezelésében. Példatárral. Tanítók és tanítójelöltek számára. Pest, 1873
  • Állatmúzeum. Utasítás a különféle állatoknak gyűjtemények számára való kitömésére és eltartására, valamint az állatok csontvázainak elkészítésére. Szamosujvár, 1874 (8 ábrával, 2. kiadás. Bpest, 1875)
  • Írómester. Utasítás a szépírástanításban. Tanítók, tanítójelöltek sat. számára. A magyar és német írásbeli betűknek a szöveg közé nyomott ábráival. Szepes-Igló, 1875
  • Emericzy Gézával együtt írták a következő műveket:
  • Vezérkönyv a népiskolai számtanításban. Tanítók és tanítójelöltek számára. Uo. 1873-74. Két kötet. (2. átdolg. kiadás. Bpest, 1883-84. 3. átdolgozott kiadás. 1890., 4. k., 1897. Uo.)
  • Számtani példatár. Bpest, 1873-77. Hat füzet. (A népiskola hat osztálya számára. I. 2. átnézett k 1881. 3., 1885., 4. k. 1887., 5. k. 1890. 6. k. 1894., II. átn. k. 181., 4. k. 1883. 5. k. 1884., 7. k. 1885., 8. k. 1887., 9. k. 1890. III. átn. k. 1881., 5. k. 1884., 7. 1887., 10. k. 1893., IV. 3. átn. k. 1882 4. k. 1884., 6. k. 1886., 8. k. 1888., 9. i. 1895. V. 2. átn. k. 1881., 3. k. 1885., VI. 2. átn. k. 1883., 4. k. 1890. Uo.)
  • Vezérkönyv a népiskolai földrajz-tanításban, tanítók és tanítójelöltek számára. A m. kir. vallás és közokt. miniszter által koszorúzott pályamű. Uo. 1877 (2. kiadás Ugyan ott, 1888 Megjelent németül, szerbül és ruménul is ugyan ott. Ehhez: Eredménytár 2-ik kiadás, Uo. 1882. és Atlasz. Uo.)
  • Gyakorlati méréstan. Különös tekintettel a föld- és magasságmérés és a vízszintezés egyszerűbb eseteire. főleg tanítóképezdék és tanítók számára. Győr, 1877. Ehhez Példatár. (2. jav. kiadás. Bpest, 1881)
  • Vezérkönyv a népiskolai méréstan tanításához a mindennapi és ismétlő iskolák számára. Igló, 1877. és Bpest, 1882 (ehhez Példatár)
  • Olvasókönyv a polgári és felsőbb leányiskolák I. és II. osztálya számára. Bpest, 1885, két rész

Szerkesztette a Győrvidéki Tanítóegylet Közlönyét hat évig; az Iskola után, erkölcsi elbeszélések a magyar ifjuság számára, Győr, 1893 (2. kiadás 1895. Uo.) és Madárdalok; Költemények a magyar ifjuság számára. Győr, 1893. 1891-től szerkesztette és kiadta az Őrangyal című képes gyermekújságot Győrött.

Álnevei és jegyei szerkesztés

Faludy, Falusi János, Egy tanító, Endre bácsi, a+b és K. E.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904