Gyirmót

Győr városrésze, egykor önálló község Magyarországon

Gyirmót 1970 óta Győr egyik városrésze, korábban önálló község volt.

Gyirmót
Katolikus templom
Katolikus templom
Gyirmót címere
Gyirmót címere
Közigazgatás
Település Győr
Városhoz csatolás 1970
Korábbi rangja község
Irányítószám 9019
Népesség
Teljes népesség1252 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség156,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8 km²
Távolság a központtól11 km
Elhelyezkedése
Gyirmót (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Gyirmót
Gyirmót
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
é. sz. 47° 38′ 09″, k. h. 17° 35′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 09″, k. h. 17° 35′ 33″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyirmót témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Győr belvárosától mintegy 7 kilométerre fekszik dél-délnyugati irányban, attól az M1-es autópálya választja el. Legközelebbi szomszédja a szintén Győrhöz tartozó Ménfőcsanak, a két városrész között a 83-as főút képez határvonalat. Gyirmót keleti szélén ér véget a 83-asba csatlakozva a Nyúltól Győrújbarát érintésével idáig húzódó 8311-es út.

TörténeteSzerkesztés

Gyirmót Árpád-kori település. Nevét 1267-ben említette először oklevél praedium Giurmoth és villa Giurmoth írásmóddal. Ekkor népes település lehetett, mivel már ekkor két Gyirmót nevű településből állt egymás mellett; az egyiknek a Koppán nemzetségből származó Babuna Miklós volt az ura, míg a másiknak külön birtokosa volt. Legrégibb birtokosai Babuna Miklóst követőleg a nagyváradi káptalan és a Gyirmóti család voltak.

1348-ban a káptalan elcserélte ezt a birtokát Kápoli Bán Miklós özvegyével és kiskorú fiával más birtokért. 1349-ben Gymolth néven említették. 1361-ben Fokra Miklós comes örököseit és Zsidov Mihályt, 1366-ban a Vecsey és az Akai Iváncz családok is a birtokosai voltak. 1594-ben a törökök elpusztították, hat évvel később azonban ismét megtelepült, de lakosai a törökök gyakori sanyargatásai elől végül mégis elmenekülni voltak kénytelenek. A visszatelepült lakosok csak a Rákóczi-szabadságharcig élhettek nyugalomban, mert Sigbert Heister császári vezér a községet megrohanta és feldúlta. Ugyanekkor pusztult el Sebes falu is, melynek a Sebesi puszta őrzi emlékét. Ennek és Gyirmótnak határából alakult ki a mai község, ahova a Heister-féle dúlás után németeket telepítettek, akik azonban idővel megmagyarosodtak.

A mai településkép meghatározóan a 18. században alakult ki. Ezt követően a 19. század elején Koroncó irányában egy teleppel bővült a falu.

A 20. század elején Győr vármegye Sokoróaljai járásához tartozott.

1910-ben 764 lakosából 757 magyar volt. Ebből 756 római katolikus volt.

SebesSzerkesztés

Sebes falu már 1372-ben részben a Pok nemzetségbeliek birtoka volt, azonban a káptalan birtoklására nézve csak 1448-tól kezdődőleg találhatók adatok, amikor egy része a Meggyesieké volt. A 20. század elején a győri káptalannak és Csukássy Károlynak volt itt nagyobb birtoka. A sebesi pusztán kívül még a Csukássy puszta és az Iván-major is ide tartoztak.

NevezetességekSzerkesztés

Gyirmót barokk stílusú római katolikus temploma 1769-ben épült.

Az öt állomást felfűző Holt-Rába tanösvény Gyirmót határából indul és a Holt-Rába egyik ága mellett, valamint ennek árterén vezet végig, rajta fapadokkal és faasztalokkal ellátott pihenőt, valamint madármegfigyelő tornyot is létesítettek.

Híres emberekSzerkesztés

UtcáiSzerkesztés

Gyirmót „főutcája” a Szent László út. Erről a legelső mellékút a Tavirózsa utca, amely a Határ utcában folytatódik. A Határ utca 1 km-en párhuzamos a 83-as főúttal és a Szent László úttal. A Határ utcát és a Szent László utat összekötő (párhuzamos) utcák: Sárkereki utca, Gyirmóti utca, Ménfői utca. E három utcát a Tiborc utca köti össze. A Ménfői utca vége felé van egy, a Szent László úttal párhuzamos utca, a Laposi út, és ennek a végén egy 90°-os kanyar, majd kezdődik a Szertár köz, amely belefut a „főutcába”. Gyirmót másik felén van a főutcától befelé két utca, amelyek párhuzamosak: a Vaskapu utca, majd a Gerle utca. Ezeket a Szent László út felől az Erdei út, távolabb a Kenderföldi út köti össze. A Papréti út az 1-es valamint 37-es autóbuszok végállomása. A Ménfői úton található a Gyirmót FC Győr stadionja, az Alcufer stadion.

ForrásokSzerkesztés

  • Bedy Vince: Gyirmót története; közread. Perger Gyula, képvál., jegyz. Nemes Gábor; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2013 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)
  • Borovszky Samu: Győr vármegye
  • Györffy György: Komárom vármegye

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 10.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Ahová a gólyák is hazajárnak. A 850 éves Gyirmót múltja, jelene és jövőképe; Győr-Gyirmót Településrészi Önkormányzata, Győr, 2010