Főmenü megnyitása

Gyirmót

egykor önálló község Magyarországon

Gyirmót egykor önálló község Magyarországon, 1970 óta Győr városrésze.

Gyirmót
Katolikus templom
Katolikus templom
Gyirmót címere
Gyirmót címere
Közigazgatás
Település Győr
Városhoz csatolás 1970
Korábbi rangja község
Irányítószám 9019
Népesség
Teljes népesség1252 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség156,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8 km²
Távolság a központtól11 km
Elhelyezkedése
Gyirmót (Győr-Moson-Sopron megye)
Gyirmót
Gyirmót
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47° 38′ 09″, k. h. 17° 35′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 09″, k. h. 17° 35′ 33″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyirmót témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Győr dél-nyugati városrésze Gyirmót,az M1-es autópályától délre fekszik, Ménfőcsanak városrésztől a 83-as főút választja el.

TörténeteSzerkesztés

Gyirmót Árpád-kori település. Nevét 1267-ben említette először oklevél praedium Giurmoth és villa Giurmoth írásmóddal. Ekkor népes település lehetett, mivel már ekkor két Gyirmót nevű településből állt egymás mellett; az egyiknek a Koppán nemzetségből származó Babuna Miklós volt az ura, míg a másiknak külön birtokosa volt. Legrégibb birtokosai Babuna Miklóst követőleg a nagyváradi káptalan és a Gyirmóti család voltak.

1348-ban a káptalan elcserélte ezt a birtokát Kápoli Bán Miklós özvegyével és kiskorú fiával más birtokért. 1349-ben Gymolth néven említették. 1361-ben Fokra Miklós comes örököseit és Zsidov Mihályt, 1366-ban a Vecsey és az Akai Iváncz családok is a birtokosai voltak. 1594-ben a törökök elpusztították, hat évvel később azonban ismét megtelepült, de lakosai a törökök gyakori sanyargattatásai elől végül mégis elmenekülni voltak kénytelenek. A visszatelepült lakosok csak a Rákóczi szabadságharcig élhettek nyugalomban, mert Heister császári vezér a községet megrohanta és feldúlta. Ugyanekkor pusztult el Sebes falu is, melynek a Sebesi puszta őrzi emlékét. Ennek és Gyirmótnak határából alakult ki a mai község, ahova a Heister-féle dúlás után németeket telepítettek, akik azonban idővel megmagyarosodtak.

A mai településkép meghatározóan a 18. században alakult ki. Ezt követően a 19. század elején Koroncó irányában egy teleppel bővült a falu.

A 20. század elején Győr vármegye Sokoróaljai járásához tartozott.

1910-ben 764 lakosából 757 magyar volt. Ebből 756 római katolikus volt.

SebesSzerkesztés

Sebes falu már 1372-ben részben a Pok nemzetségbeliek birtoka volt, azonban a káptalan birtoklására nézve csak 1448-tól kezdődőleg találhatók adatok, amikor egy része a Meggyesieké volt. A 20. század elején a győri káptalannak és Csukássy Károlynak volt itt nagyobb birtoka. A sebesi pusztán kívül még a Csukássy puszta és az Iván-major is ide tartoztak.

NevezetességekSzerkesztés

Gyirmót mai barokk római katolikus temploma 1769-ben épült.

Gyirmót és Ménfőcsanak városrészeket a 83-as főút választja el egymástól. (Gyirmót az út nyugati oldalán található).

Az öt állomást felfűző Holt-Rába tanösvény Gyirmót határából indul és a Holt-Rába egyik ága mellett, valamint ennek árterén vezet végig, rajta fapadokkal és faasztalokkal ellátott pihenőt, valamint madármegfigyelő tornyot is találunk.

UtcáiSzerkesztés

Gyirmót „főutcája” a Szent László út. Erről a legelső mellékút a Tavirózsa utca, amely a Határ utcában folytatódik. A Határ utca 1 km-en párhuzamos a 83-as főúttal és a Szent László úttal. A Határ utcát és a Szent László utat összekötő (párhuzamos) utcák: Sárkereki utca, Gyirmóti utca, Ménfői utca. E három utcát a Tiborc utca köti össze. A Ménfői utca vége felé van egy, a Szent László úttal párhuzamos utca, a Laposi út, és ennek a végén egy 90°-os kanyar, majd kezdődik a Szertár köz, amely belefut a „főutcába”. Gyirmót másik felén van a főutcától befelé két utca, amelyek párhuzamosak: a Vaskapu utca, majd a Gerle utca. Ezeket a Szent László út felől az Erdei út, távolabb a Kenderföldi út köti össze. A Papréti út az 1-es valamint 37-es autóbuszok végállomása. A Ménfői úton található a Gyirmót FC Győr stadionja az Alcufer Stadion.

ForrásokSzerkesztés

  1. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 10.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés