Belváros (Győr)
A Belváros Győr egyik legkisebb területű, de annál nagyobb horderejű városrésze. A Belváros három kisebb egységre tagolódik. A történelmi városmag, az Óváros a Duna és a Rába találkozásánál fekvő egykor várfallal körülvett terület. Határai keletről az Újkapu, illetve Újvilág utcák, délről a Pálffy-Schweidel-Arany János utcák, illetve a Virágpiac vonala. Az ettől délre, illetve keletre elterülő városrészek a 19. század során az Óvárost körülölelő bástyák ledöntése után épültek ki. Az Óvárostól délre Ferdinándváros, attól keletre Ferencváros jött létre. Ma ezen elnevezések már nem használatosak, helyette a Belváros déli, illetve keleti része elnevezést használjuk. Mindkét városrészben a történelmi épületek mellett a 20. század építészete is megjelenik, ezzel szemben az Óváros, köszönhetően annak, hogy már az 1950-es években műemléki jelentőségű területté nyilvánították, épen megőrizte történelmi jellegét, s ma Magyarország egyik legszebb, leghangulatosabb barokk városképét mutatja.
| Belváros | |
 | |
| Az Óváros egy részlete madártávlatból | |
| Közigazgatás | |
| Település | Győr |
| Irányítószám | 9021–9022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 6 195 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 0 km |
| Elhelyezkedése | |
 Belváros
Pozíció Győr térképén
| |
 é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 17° 38′ 03″47.687222°N 17.634167°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 17° 38′ 03″47.687222°N 17.634167°E | |
Óváros
szerkesztés
A város idegenforgalmi szempontból legjelentékenyebb része, a műemléki látnivalók zöme itt található. (Nagy számban találhatók még műemlékek a város többi részén is, különösen Újvárosban, mely az Óvároshoz hasonlóan műemléki jelentőségű terület.)
Káptalandomb
szerkesztésA Káptalandomb, ez a Duna és Rába találkozásánál fekvő hordalékkúp Győr legősibb része, mai képe majd három évezredes fejlődés eredménye. Az utcák és terek beépítésének vonala, a házak elrendezése, a látszólagos beépítési szabálytalanság nem a véletlen szülötte; a Káptalandomb minden szegletének sajátos oka, története van. Itt található Győr két legősibb és egyben legjelentősebb műemléke, a püspökvár és a bazilika.
A Dr. Kovács Pál utca ferde vonalú északkeleti házsora mögött rejtőzik a római városkapu és a várfal. A belső várfal később épült ki és többször átépítették. A belső várat félköríves bástyaszerű sor védte. Ezek közül egyre többet sikerült kibontani (Király u. 5–7). A legmagasabb ponton a bazilika áll. Az eredetileg román stílusú templomot először a 14-15. században, gótikus stílusban építették át. A Bazilikához délről csatlakozó Héderváry-kápolnát is ekkor építették.
A Duna és a Rába találkozásánál áll a Püspökvár együttese, mely valójában a várban található egyházi központ, ami értékes műemléki együttes. Ennek kertje azonban magánterület; építészeti emlékei esetenként külön engedéllyel tekinthetők meg. A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg. A legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a 14. századból származó úgynevezett menekülő-folyosó, valamint az ahhoz kapcsolódó keresztboltozatos helyiség. A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püspök által 1481–86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. A mohácsi vész után (1526) a vár a várkapitányok kezébe került. A fenyegető török veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta. A legnagyobb átalakítás 1561–1575 között, az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Ennek ellenére a várat 1594. szeptember 29-én elfoglalták a törökök. Négy év múlva, 1598. március 28-án azonban ismét magyar kézre került, de a püspökök csak a 18. század közepén költözhettek vissza székhelyükre. Zichy Ferenc püspök (1743–1783) restauráltatta és a mai formájára bővítette az épületet. A vár és a palota utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. A felújítás során a torony falán előkerültek a középkori toronyhomlokzat részletei, amelyeket szintén restauráltak. 2004 júniusában állandó kiállítás nyílt Apor Vilmos püspökről, akit a vár alatti pincehelyiségben lőttek le orosz katonák 1945-ben. A kiállítás Apor Vilmos vértanúságának állít emléket: bemutatja életét, tevékenységét, megidézi áldozatát és vértanúhalálát. A püspök naplórészletei mellett tárgyi emlékek, dokumentumok, zene, fényhatások és különböző audiovizuális eszközök segítségével elevenítik fel Apor püspök vértanúságig menő életáldozatát.
A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000–1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a 11. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257–1267) épültek. A 14. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386–1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László-herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található. A mohácsi csata (1526) után tűzvész miatt ledőlt a templom egyik tornya, majd 1580 körül egy robbanás ledöntötte a másikat is. A törökök ágyúállásnak, raktárnak és istállónak használták az épületet.
A templom helyreállítása Draskovich György püspök (1635–1650) nevéhez fűződik. Ő Giovanni Battista Rava neves olasz építészt bízta meg a tervezéssel. A torony és a sekrestye már Széchényi György püspöksége (1659–1681) idején épült. A templombelső barokk megújítását Zichy Ferenc püspöknek (1743–1783) köszönhetjük. A terveket Hefele Menyhért készítette, a freskókat és az oltárképek egy részét Franz Anton Maulbertsch és segédjei festették. Az oltárépítmények és a szobrok egy része Gotschall József bécsi kőfaragóműhelyében készültek. Az északi mellékhajó oltárát díszítő Szűzanya-kép Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelyévé tette a templomot. A torony megerősítése érdekében Handler Jakab 1823-ban klasszicista homlokzatot épített a nyugati oldalra. A 20. század elején Aigner Sándor és Csányi Károly tervei alapján bazilikális elrendeződésű tetőzetet kapott és neoromán stílusú részletekkel látták el. A második világháborúban a tetőzet megsérült, a toronysisak ledőlt. A bazilikát 1968 és 1972 között restaurálták.
- Szent László Herma
A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később Európa-szerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke. Az Európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles Árpád-házi királyábrázolásunk. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját.
- Boldog Apor Vilmos püspök síremléke
Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból, 1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké nevezték ki. A II. világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen. 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben orosz katonák lelőtték. A vértanú püspököt 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.
- Könnyező Szűzanya-kép
Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.
A Káptalandomb többi nevezetessége
szerkesztésA Bazilika déli oldalánál ódon, macskaköves tér az Apor Vilmos püspök tere húzódik. A tér közepén az Árpád-kori Szent Lázár plébániatemplom maradványai, és mellette Győr egyik legjelentősebb szobrászati emléke, a rokokó Szent Mihály-szobor áll (Szent Mihály arkangyal letaszítja a mennyből Lucifert, 1764,). A tér déli oldalát a Konferencia Hotel határolja, a keleti oldalon álló Apor Vilmos püspök tere 1-2. számú épület gótikus eredetű, mai formájában barokk. Egykor itt működött a püspöki jószágkormányzóság, ma a Borsos Miklós Gyűjtemény található az épületben.
A Bazilika északi oldalával szemben a Duna parton, a várfalakra építve áll a Győri Hittudományi Főiskola neoromán stílusú, 19. század végi épülete. Innen indul a Káptalandombról a Dunakapu térre vezető út. A Bazilika tövében a Gutenberg térre vezető út mentén harmonikus történelmi házsor húzódik meg. A 13. számú Őrkanonoki-ház egyszerű barokk homlokzatának legfőbb dísze a három konzollal alátámasztott zárt erkélye. Utcára nyíló udvarában a homlokzat fülkéjében szép Madonna-szobor látható, mely 1695-ben készült. A mellette álló 15. számú Nagypréposti palota négy épületből épült össze, jelenlegi formáját 1655-ben nyerte. A tört vonalú, emeletes, copf homlokzatú háznak két kapuja van, mindkettő felett zárterkéllyel. Sima földszintjén szalagkeretes ablakok közt állnak a vörösmárvány keretezésű kapuk. Az emeleten a könyöklős és szalagkeretes ablakokat vakolatból készített copf stílusú díszek veszik körül. Szemben a Káptalandomb 28. számú 18. századi barokk épület szép zárterkélyével hívja fel magára a figyelmet, a ház keleti oldala melletti szűk lépcsős köz az Egykori Papnevelde kétemeletes barokk épületéhez vezet, mely ma az Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kőtár otthona (Káptalandomb 26.).
- Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kőtár
A kincstár jellegében liturgikus tárgyakból áll: az ajándékozó püspökök, főurak a saját koruk stílusának megfelelő értékes ötvösremekeket, textilgarnitúrákat adományoztak az egyháznak. A 15-16. századból elsősorban magyar munkák, a 18. századtól egészen a múlt század elejéig az erős osztrák kapcsolatok miatt többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak. Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, melynek legkorábbi darabja a 15. század elejéről származik. A sodronyzománcos és filigrándíszes kelyhek a Mátyás-kori művészet gyönyörű emlékei. A 17. század végén készült a kincstár egyik legszebb úrmutatója, melyet 1701-ben ajándékozott a Székesegyháznak Keresztély Ágost püspök. A győri kincstár textilemlékei a 15-16. századból származnak, egykor a templomi felszerelésekhez tartoztak vagy a liturgikus papi öltözékek darabjai voltak. A muzeális könyvtár két értékes régi bibliotéka egyesítésével jött létre: az egykori Papnevelő Intézet és a Székesegyház régi könyvállományát tartalmazza. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet, 190 ősnyomtatványt és 362 darab 1850 előtt készült kéziratot őriz. A legértékesebb könyv a Hunyadi Mátyás könyvtárából származó Korvina, illetve a Nagyváradról Győrbe került legnagyobb magyarországi kódex, a Zalka-antifonálé. A kőtárban középkori, újkori kövek, kőmaradványok láthatók a győri Püspökvárból és a Bazilikából. Kiemelkedő műtárgyak: Anjou-címer (14. sz.), keresztelő medence töredéke (13. sz.), gótikus mérműves ablak (15. sz.), püspöki címerek (16–18. sz.). A kisteremben Lebó Ferenc szobrászművész kiállítása tekinthető meg.
Az Egyházmegyei Múzeumtól kis utcácska vezet a Bazilikához, az utcácska északi oldalán hangulatos, kicsi, egyemeletes, késő romantikus lakóház áll (Káptalandomb 24.), a déli oldalon álló egyemeletes barokk épület (Káptalandomb 20-22.) több apró ház egybeépítésével jött létre, tört vonalú homlokzata ma is mutatja a korábbi házak elosztását. Az épület keleti homlokzatán még megmaradt a barokk oromzatos architektúra. Az Egyházmegyei Múzeumtól dél felé vezető utcában is ódon házakkal találkozunk, az utca folytatásában vezet le a Káptalandombról a keleti Lépcső köz, melynek lejárata mellől széles lépcsős utca vezet a Konferencia Hotel keleti oldaláig, innen indul a nyugati Lépcső köz, illetve egy szűk utcán az Apor térre is visszajuthatunk.
Váralja
szerkesztés
Váralja néven az Óváros Káptalandombon kívüli részét nevezzük összefoglalóan. Az itt sorakozó utcák, terek, hazánk legszebb, leghangulatosabb barokk városképeinek egyikét mutatják. Legjellegzetesebb építészeti jellegzetessége a sarkokon elhelyezett zárterkély, Győrt ezért gyakran nevezik a sarokerkélyek városának.
Bécsi kapu tér és környéke
szerkesztés
A szabálytalan alakú Bécsi kapu tér, Magyarország egyik legszebb barokk tere a Káptalandomb délnyugati lábánál terül el, nyugati része a 19. század közepe óta, az egykor itt állt reneszánsz Bécsi kapu lebontása óta nyitott. Ez Győr legrégibb tereinek egyike, mai formáját a barokk korban nyerte el. A tér valamennyi épülete műemlék. A tér közepén áll Kisfaludy Károlynak, a Győr vármegyei Tét szülöttének bronzszobra.
A tér déli oldalán a karmeliták barokk temploma, Győr egyik legjellegzetesebb műemléke áll. Győrött a karmeliták 1697-ben telepedtek le. Templomuk a rendbeli Athanasius Wittwer laikus testvér tervei szerint épült 1721–1725 között. A kolostor 1732-re készült el. Az épület olaszos karakterű főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik meg. A Szűz Mária előtt hódoló Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázoló főoltárkép Mario Altomonte műve. Az épületegyüttes híres Loretói-kápolnájában 1717-ben készült „Fekete Mária” szobor áll. A templomhoz délről hatalmas barokk rendház csatlakozik, mely ma szállodaként működik.
A Bécsi kapu tér többi oldalán barokk lakóházak sorakoznak. A teret keletről lezáró pompás barokk házak között a 16. századi eredetű, két sarokerkélyes kora barokk Altabak-ház, valamint a copf stílusú látszólag két, valójában egyemeletes Ott-ház a legfigyelemreméltóbbak. A tér északnyugati oldaláról két barokk ház közti kőkeretes kapun keresztül fedett átjáró vezet a festői szépségű Sforza-udvarba, ahol az Újkori Kőtár, az innen induló kazamatákban pedig a Római Kori Kőtár gyűjteménye tekinthető meg. A térről indul a Rába kettős híd, amely a Radó-szigeten át Újvárosba és Szigetbe vezet. A hídfőnél kis Óratorony látható. A Bécsi kapu térről lépcsősor vezet a Rába parti Bástya sétányra, ami a várfalak alatt a Dunakapu térre vezet. A sétány kezdeti, térré szélesedő részén Szent István lovasszobra látható, a várfalak tövében ágyúk sorakoznak.
- Virágpiac
A Bécsi kapu térről az Aradi vértanúk útja vezet a Virágpiacra. Ezen a téren állt a vár délnyugati bástyája, északról a Klastrom Hotel, délről romantikus műemléklakóházak keretezik. A tér délkeleti sarkán található az Arrabona Áruház, melynek bejárata az Arany János utcában van.
Az Óváros délnyugati része
szerkesztésA Bécsi kapu tér és a város barokk főtere, a Széchenyi tér közti területet barokk lakóházakban gazdag utcák, és néhány középkori hangulatú kis köz hálózzák be. A Bécsi kapu térről három utca is vezet a Széchenyi térre.
A legészakibb, a Király utca a Káptalandomb déli várfalának vonalát követi. Az utca valamennyi épülete műemlék. Az utca nevezetesebb épületei a Napóleon-ház kétemeletes barokk épülete, a kora barokk Probst-ház, a Pápai pálosok háza, a kétemeletes sarokerkélyes Egykori Fekete Sas Fogadó , valamint az utca legvégén, a Széchenyi tér sarkán az Esterházy-palota barokk épülete, mely a Városi Művészeti Múzeum központi épülete. Az utcából két lépcsős köz vezet a Káptalandombra.
- Sarkantyú köz
A Bécsi kapu tér északkeleti sarkától kígyó alakban tekergőző kis köz vezet a Király utcába, alakjáról némi fantáziával sarkantyú juthat eszünkbe, innen ered a neve, az ódon kis utcácska a régi győri vár hangulatát őrzi.
- Szabadsajtó utca
A Bécsi kapu tér és a Széchenyi tér középső részét a Szabadsajtó utca köti össze, mely középkori eredetű, ezt már keskeny mivoltából kitalálhatjuk, jórészt barokk kori lakóházak határolják. A Baross út sarkán álló monumentális klasszicista, sarokerkélyes Krausz-ház a legfontosabb látnivalója, mely a Kisfaludy Károly Könyvtár otthona.
A Bécsi kapu tér és a Széchenyi tér déli részét összekötő utca szintén gazdag műemléki látnivalókban. Nevezetesebb épületei az Egykori Korona Szálló valamint a kétemeletes zárterkélyes Rozália ház. Az utca 4. számú háza Győr egyik legszebb kora barokk polgárháza.
- Sarló köz
Az Egykori Korona Szálló épülete mellől indul a kis középkori eredetű Sarló köz , mely az Aradi vértanúk útjáig, a Klastrom Hotel bejáratáig vezet. A kis köz házainak homlokzatát szabálytalanul elhelyezett, apró nyílások tagolják. Az épületek alaprajza megőrizte az egykori, utcára merőleges boltok falait valamint nehézkes boltozatait. A 15. számú ház udvarában reneszánsz fejezetes középkori kőoszlopot találunk, ezzel bizonyítva, hogy ezek a kis szabálytalan közök mentén találhatók a város legrégibb, kora középkori épületei többszörösen átépített formában.
- Kisfaludy utca, Arany János utca
A Virágpiac északkeleti sarkától indul kelet felé a Kisfaludy utca, mely egykor a győri iparosok és kereskedők szegényebb rétegeinek utcája volt. Hangulatát a klasszicista épületek határozzák meg. Különösen a 16. számú ház őrizte meg épen a 19. századi győri polgári ház típusát. A 15. számú késő barokk épület sarokerkélye is figyelemre méltó, közvetlenül mellette egy másik sarokerkély is található, már a Baross út sarkán. Az Óváros déli határát jelölő Arany János utca is a Virágpiacról indul kelet felé, és a Győri Nemzeti Színház 1978-ban emelt épületéig vezet. Házai jórészt a 19. századból származnak.
A Baross út Győr legjelentősebb sétáló- és üzletutcája, a Belváros észak-déli tengelye. Számos étterem, üzlet, cukrászda és fagyizó található itt. Az utca házainak nagy része romantikus stílusú, néhány a második világháború során elpusztult ház helyére az utcaképbe nem illő modern épület került. Több nagyvárosias kupolás, vagy épp sarokerkélyes többemeletes épület áll az utcában, mint például a Kisfaludy Károly Könyvtár (Baross út 4.). Figyelmet érdemelnek a különböző utcasarkokon elhelyezett szobrok, így a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán lévő Kőcsiga szökőkút, az Arany János utca kereszteződésében álló Dunai hajós szobra, a Kisfaludy utca kis teresedésénél lévő Halas szobor, valamint a Kazinczy utcai csomópontnál lévő Sárkányölő Szent György szobor. Az Arany János utcai csomóponttól délre állt a reneszánsz Fehérvári-kapu és annak tetején a 18. század végén barokk stílusban épült tűztorony, amit a 19. század végén lebontottak. A Baross úton vörös téglák jelzik a kapu egykori helyét. Az egykori tűztorony a városháza tornyának szolgált mintául.
Széchenyi tér és környéke
szerkesztés.JPG)
Győr hagyományos főtere a 14. század óta piactérként használt központi fekvésű Széchenyi tér, amely helyén valaha a római kori polgárváros volt. A török időkben föld alatti börtön volt. Később itt volt a pellengér. A mai múzeum épület előtt a nemesemberek kivégző helyéül szolgált. Itt volt az utolsó boszorkányégetés 1688-ban. 1715-ben a lőcsei fehér asszonynak, Korponay Jánosnénak itt vágták le a fejét.
- Mária oszlop
Az emlékművet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban Buda töröktől való visszafoglalása emlékére. A négy magas barokk szobor Szent Istvánt, Keresztelő Szent Jánost, Páduai Szent Antalt és Ausztria védőszentjét, Szent Lipótot mintázza. Szűz Mária, Magyarország védasszonya füzéres és angyalfejes magas oszlopon áll, fején a magyar koronával, jobbjában a gyermek Jézussal.
- Loyolai Szent Ignác Bencés templom és rendház
A Győrött 1627-ben letelepedett jezsuiták első temploma 1634–1641 között épült Baccio del Bianco tervei szerint, a római Il Gesu templom mintájára. A rendház és az iskola is állt már 1667-ben. A két torony 18. századi. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai (1802). A templom belseje kora barokk stílusú. A hajó díszítése a 18. század derekán született: a főoltárképet (Szent Ignác megdicsőülése), a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk festészet legjelesebb művésze alkotta. A gyönyörű barokk szószéket 1749-ben Gode Lajos készítette, az orgonaszekrény 1755-ből származik.
Az egykori jezsuita gyógyszertár ma is működő patika, s egyben múzeum is, barokk berendezése egyedülálló
- Vastuskós-ház
A kora barokk Vastuskós-ház kétemeletes, hengeres sarokerkélyére külön felhívjuk a figyelmet. Nevét a sarokerkélynél látható szögekkel kivert fatörzsről nyerte, mely a 19. században egy fűszerkereskedés cégére volt. Az épületben a Patkó Imre gyűjtemény található, 20. századi óceániai és ázsiai kultúrák életébe nyerhetünk bepillantást megtekintésével. A háznak az innen nyíló Stelczer Lajos utcában is van egy szép zárterkélye. A középkori eredetű utcácska látnivalója a Torkos-palota.
- Apátúr-ház
Az Apátúr-ház a győri barokk legszebb polgári emléke. Zárterkélyes, szobrokkal díszített homlokzata, udvara és a Múzeum köz és Stelczer utca felőli oldalának szép kovácsoltvasrácsai a legfőbb látnivalói. Az épületben működik hazánk legrégibb vidéki múzeuma a gazdag anyagú Xántus János Múzeum, mely Győr történetét bemutató kiállításain kívül, az Abád-Hauser család valamint a Petz család orvostörténeti gyűjteményének is otthont ad.
- Régi városháza
A Régi városháza lekerekített homlokzatú szép barokk épület, nyitott erkélye felett Győr kőből faragott barokk címere látható. Már 1502-ben itt volt a városháza. Az épületben ma Győr Megyei Jogú Város Levéltára működik. Az egykori városháza pincéjében lévő egykori börtön – ahol Korponay Jánosnét, a lőcsei fehér asszonyt is őrizték – megtekintésre érdemes.
- Lloyd-Curia Nobilitaris
A teret keletről a Lloyd eredetileg barokk, később klasszicista stílusban átalakított, majd a 20. században modernizált épülete határolja. Ma az épületben mozi működik. A Lloyd háta mögött a késő reneszánsz udvarú, barokk homlokzatú, sarokerkélyes Curia Nobilitaris áll. Ezen épület pincéjében született Kossuth Lajos felesége, Meszlényi Terézia.
Az Óváros keleti része
szerkesztés
A Káptalandombot kelet felé két úton is elhagyhatjuk, az egyik a Gutenberg térre, a másik a Dunakapu térre vezet.
- Gutenberg tér-Jedlik Ányos utca
- Frigyláda-szobor
Az olaszos hangulatú kis Gutenberg tér fő látványossága a Frigyláda-szobor, Győr legszebb barokk szobra. 1729-ben egy bigámiával, hamis névhasználattal és szökéssel gyanúsított katona az akkori jezsuita kolostorba menekült. A katonák körbe vették a kolostort. A blokád megszüntetése érdekében a püspök a menekültet megpróbálta a püspökvárba átmenteni. Az úrnapi körmeneten ministránsnak öltöztetett katonát társai felismerték és a fegyveres katonaság a körmenetre támadt. A dulakodás közben a monstrancia kiesett a pap kezéből és eltört. Az emlékművet III. Károly király emeltette 1731-ben az oltári szentségen esett sérelem kiengesztelésére.
A téren áll a középkori eredetű, mai formájában 18. századi bástyaszerű kialakítású Kreszta-ház. A házban tekinthető meg a Kovács Margit Gyűjtemény. A téren halad keresztül a Jedlik Ányos utca, kivételes szépségű barokk lakóházai közül különösen a 17. századi két zárterkélyes 9. számú érdemes megtekintésre. Az utca másik látnivalója, a 16. szám alatti romantikus épület, oldalán az Aranyhajó cégérrel.
- Dunakapu tér
A Gutenberg térről néhány lépésre fekszik a nagyméretű Dunakapu tér, mely a vár itt állt Dunai vagy Vízi kapujáról kapta nevét (a kapu maradványai a többi városkapuval együtt a Bécsi kapu téri Várkazamata-Kőtárban láthatók). A tér közepén Győr jelképét a Vaskakast ábrázoló díszkút áll. A térről indul innen északra a Duna felett átívelő Kossuth híd, mely Révfaluba vezet. A teret középkori hangulatú barokk házsor zárja délről, az épületek közt a Káposztás köz sarkán lévő két sarokerkélyes lakóház a legfigyelemreméltóbb. A kis köz az Apáca utcába vezet.
Az Apáca utca házainak kedves összevisszaságával a régi Győr hangulatát idézi. Az utca legmonumentálisabb épülete az 5. szám alatti Káptalani zenészek háza. A copf stílusú kétemeletes épület helyén állt az első ismert győri városháza. A 9. szám alatti zárterkélyes Fejérváry-ház a késő reneszánsz lakóház-építészet legszebb győri példája. A 13. számú ház toszkán oszlopos udvara, a 20. számú épület szép sarokerkélye érdemel figyelmet. Tovább is barokk lakóházak határolják az utcát, melynek végén az Orsolyiták barokk temploma, rendháza és gimnáziuma áll. Szemben a déli oldalon a 46. szám alatti barokk lakóház reneszánsz udvara figyelemre méltó műemlék, mellőle indul a keskeny Hó köz, mely a Rákóczi utcába vezet.
- Vörösmarty utca, Bástya utca
Az Apáca utcát keresztező Vörösmarty utca legfőbb látnivalója a Német Ispita és a hozzá tartozó barokk templom. A Vörösmarty utca a Bástya utcába vezet, melyben számos kis ún. pattantyús-ház található, ezekben az egykori várfalak mellé épült házakban szállásolták el a város lakói a katonákat, ilyen házak találhatók az Óváros keleti határát képező Újkapu utcában is.
.jpg)
A Rákóczi utcát főként barokk és klasszicista műemléki értékű lakóházak határolják. Az Újkapu utcai sarkon álló klasszicista Országgyűlés-ház neve onnan ered, hogy a ház helyén a középkorban álló Ferences kolostorban tartottak a 15. században a rendek Hunyadi János vezetésével országgyűlést. Az utca északi oldalán a 25. számú lakóház homlokzatán lévő pék-ábrázolás figyelemreméltó. A 21. számú barokk lakóház Győr legkeskenyebb telkén álló egy szoba szélességű háza. Az utca legfontosabb műemléke a Magyar Ispita épülete, melynek különösen két udvara a reneszánsz polgári építkezés egyik legszebb hazai példája. A Magyar Ispita ma a Váczy Péter Gyűjtemény otthona. Mellette áll a középkori eredetű barokk Magyar Ispita temploma. Néhány lépésre innen dél felé a Nefelejcs köz található.
- Nefelejcs köz-Gyógyszertár utca
A Nefelejcs köz valójában nem köz, hanem a város egy középkori kis tere. A teret délről a Rómer-ház sarokerkélyes barokk épülete határolja. Keletről az egykori román stílusú városi plébániatemplom, később ferences templom és kolostor majd megyeháza épülete határolja. A teret a keskeny, középkori eredetű Gyógyszertár utca köti össze a Széchenyi térrel. Az utcácska látnivalója a 14. századi eredetű mai formájában barokk lakóház, melynek előugró emeleti konzolsor középkori formáját megőrizte. Innen néhány lépéssel dél felé a Liszt Ferenc utca és a Teleki utca kereszteződéséhez jutunk.
A Liszt Ferenc utca és Teleki utca kereszteződést egyedülálló módon mind a négy oldalról sarokerkélyek határolják. A Liszt Ferenc utca innen nyugat felé néhány lépés után a Széchenyi térre vezet ki, a déli oldalon a Nemesi Konviktus copf palotája áll, az északi oldalon az utolsó ház a már említett Curia Nobilitaris. A Liszt Ferenc utcában található a Nefelejcs köznél már említett Régi Megyeháza klasszicista épülete. Az utca északi oldalán áll a romantikus stílusú egykori Jogakadémia épülete is. A déli oldalon klasszicista és barokk műemlékházak állnak, melyek közül a legjelentősebb a Zichy-palota. A sarokerkélyes épület bejáratát atlaszok tartják, az épület árkádos udvarral rendelkezik. A ház barokk berendezése egyedülálló. Az épületben házasságkötő terem található, valamint babakiállítás is van az épületben.
A Belváros déli része
szerkesztés
A Belváros déli része tekinthető ma a város valódi központjának, számos intézmény és iskola található itt. Az egykor Ferdinándvárosnak nevezett terület az 1821. október 21-én megkezdett bástyadöntés után kezdett beépülni. A 19. század első felében jórészt egyemeletes és földszintes szerényebb épületeket emeltek, melyek közül sokat már a 19. század második felében átépítettek. A Bajcsy-Zsilinszky úton több nagyméretű műemléki értékű klasszicista és romantikus lakóház található ebből a korból. Ebben az utcában, a 26. szám alatti szép neoreneszánsz épületben működik a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöki hivatala.
- Zechmeister utca-Jókai utca-Benczúr utca-Munkácsy utca
A Rába partján a Virágpiactól délnyugatra induló Zechmeister utcát egész sor harmonikus szépségű romantikus lakóház keretezi, a Jókai utca sarkán szép sarokerkély látható. A Jókai utcában található Győr első parkolóháza. Tovább a Benczúr utca a Petőfi híd lábához vezet, itt található a Tűzoltóság épülete. Innen indul délnek a Munkácsy utca, melyet nyugatról harmonikus 19. század végi eklektikus házsor határol. Az utca északkeleti végén az úgynevezett Vagongyári Bérház 20. század első feléből származó épülete található.
- Újlak
A Belvárosnak a Munkácsy utcától nyugatra eső része Újlak, itt érkezik a Belvárosba Újváros felől a Béke híd, felette pedig a déli városrészek, valamint a Pápa felől jövő forgalmat a belvárosba hozó felüljáró. Itt található a Győri Ítélőtábla és Fellebbviteli Főügyészség épülete.
- Szent István út és környéke
Ma a belváros déli részének a tengelye a Szent István út, mely a 19. század végi városfejlesztés eredménye, melynek célja új, méltó nagyvárosi városközpont létrehozása volt. Az épületeket eklektikus stílusban emelték, az út déli oldalán számos parkot, teret létesítettek. A 20. század második felében az út északi oldalán lévő számos épületet lebontottak, helyükre jellegtelen többemeletes házakat emeltek, melyek a Szent István úton haladók elől eltakarják a barokk óváros képét. Nyugat felől indulva a Szent István úton először a Kazinczy Ferenc Gimnázium épülete, mellette a nagyméretű parkosított Eötvös tér található, a parkkal szemben a Szent István úton a 19. század végén épült, kupolás MTESZ-székház (eredetileg Kereskedelmi és Iparkamara), valamint mellette a Jedlik Ányos Szakközépiskola vöröstégla épülete érdemel figyelmet. Az Eötvös tér után a déli oldalon az első épület a Megyei Bíróság klasszicista épülete. Néhány lépés után a déli oldalon egy újabb park, a Honvéd liget következik, melyet Rómer Flóris az 1848-49-es szabadságharc emlékére létesített, közepén áll a Csányi Sándor és Markup Béla által készített Szabadság-emlékmű, a parkot keletről a Révai Miklós Gimnázium neoreneszánsz épülete határolja. A Honvéd ligetet délről a pályaudvar hatalmas épülete határolja. A vasút vezetése, hogy megóvja a pályaudvar aluljárójának falait a firkálásoktól érdekes, nyilvános graffitikiállítást készíttetett.
- Városház tér
Tovább sétálva a Szent István úton rövidesen Győr legforgalmasabb terére a Városház térre érünk.
A tér déli oldalát a város egyik legszebb épülete, a Városháza határolja. A hatalmas neobarokk U alakú épületet 58 m magas torony koronázza. Az épület 1896 és 1898 között épült fel Hübner Jenő tervei szerint. Különösen szép a díszes, eklektikus stílusú, nagy tanácsterme és az elnöki fogadó szoba. A díszteremben több alkalommal hangversenyeket és más előadásokat is rendeznek.
A Városház tér északi oldalán az 1971-ben épült üvegépületben a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal és az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság működik. Előtte szökőkút található, melynek négy különböző szinten lévő, egymással összekötött medencéje a város négy folyóját, a Dunát, a Rábát, a Rábcát és a Marcalt jelképezi. Innen indul a Virágpiac és tovább a Bécsi kapu tér felé az Aradi vértanúk útja. Ebben az utcában található Richter terem, a Vaskakas Bábszínház, az utca nyugati oldalán több szép romantikus polgárház áll, a keleti oldal házsorában álló 19. szám a győri szecesszió egyik legszebb emléke. A Városház tér északkeleti sarkán található Győr legrégibb és legnagyobb szállodája, a Rába Hotel 19. század végi sarokerkélyes épülete, melyet a 20. század során többször bővítettek. Itt keresztezi a Szent István utat a Baross út, észak felé induló része a győriek kedvenc sétálóutcája, ahonnét maximum 10 perces sétával elérhetők a belváros műemlékei. A Városház térről indul Nádorváros felé a Baross híd. A híd nádorvárosi hídfőjénél van a Távolsági autóbusz-pályaudvar, mely gyalogos aluljárón keresztül is megközelíthető.
A hídfőtől keletre a Belváros teljes hosszában húzódik a Bisinger sétány. Közvetlenül a hídfőnél található az Országzászló. A Szent István út északi oldalát innen kelet felé modern épületek határolják, kivéve a Teleki utca sarkán álló Hilbert-házat, mely a német Jugendstil szellemében épült.
- A Győri Nemzeti Színház és környéke
A Szent István út északi oldalán a Városház térről nyugat felé az első utca a Czuczor Gergely utca, mely a Győri Nemzeti Színházhoz, és tovább a Széchenyi térre vezet. Az első keresztutca, az Árpád út sarkán a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ épülete áll. Mely az 1930-as évektől, a Radó-szigeti színház lebontása óta a mai színházépület megépítéséig színházként működött. A következő utca, a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán a Czuczor Gergely utca térré szélesedik, itt áll a Győri Nemzeti Színház 1978-ban emelt monumentális szoborszerű épülete. A színház építése óta a győri városkép meghatározó épülete lett, sísáncszerű teteje sok helyről látszik. A színház déli és északi homlokzatát Vasarely op-art alkotásai díszítik. A színháztól délre a Bajcsy-Zsilinszky úton áll a Főposta épülete. A színház északi oldalán a Schweidel utca kicsiny műemlék házai húzódnak. A színház mögötti tízemeletes panelházak közt a vár délkeleti bástyájának, az Újbástyának feltárt maradványai láthatók.
- Batthyány tér és környéke
A Pálffy utcán vagy a Bajcsy-Zsilinszky úton kelet felé sétálva a Batthyány térre jutunk, mely Győr belvárosának legnagyobb tere. A szépen parkosított téren Gárdonyi Géza szobra látható. A térről a Gárdonyi utca vezet a Bisinger sétány keleti végéig, ahonnan a 2006 nyarán átadott Nádor aluljáró átvezet Nádorvárosba, innen indul a Fehérvári út felett Gyárvárosba átvezető Bisinger híd is.
A Belváros keleti része
szerkesztés
A Belváros Óvárostól keletre eső része 1839-től kezdődően épült ki, korábban Ferencvárosnak nevezték. A terület jórészt lakónegyed jellegű, kevés műemléki épület található itt. A Kiss János utca 9. alatti Fruhmann-ház a 19. századi ferencvárosi iparosház szép ritka példája. A híres kályhásdinasztia háza földszintes , magas tetős saroképület, szerény díszeivel, tágas udvarával kedves benyomást kelt. Az épületben 2008 szeptemberben nyílt meg a Xántus János Múzeum gondozásában Az otthon melege – Cserépkályha-történeti kiállítás. A Liszt Ferenc utca legvégén található a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának monumentális, historizáló stílusú épülete. A Rákóczi utca végén lévő historizáló emeletes épület a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola otthona. A Belváros keleti részének védett természeti értéke Rákóczi utcai vadgesztenyefa, mely a Rákóczi utca 42. számú ház udvarában található. Ez Győr polgárvárosi részének legrégibb fája. A Széchenyi hídra felvezető út keleti oldalán található Győr legnagyobb bevásárlóközpontja az Árkád, melyet 2006 novemberében nyitottak meg. A Belváros északkeleti csücskében az egykori Elevátor épületéből nagyméretű, új társasházat építettek Dunapart Rezidencia néven.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Czigány Jenő: Győr. Panoráma Kiadó , 1974. ISBN 963-243-007-7
- Dr. Winkler Gábor – Fekete György: Győr (Budapest, 1993) ISBN 963-7540-32-6
- Magyarország útikönyv (Panoráma Budapest 1975) ISBN 963-243-015-8
- Ciglényi László: Győr (Budapest, 1986) ISBN 963-243-334-3
- Dr. Somfai Attila: A domborzat és a folyómeder-vándorlás szerepe Győr római kori és középkori településszerkezetének alakulásában – Falu Város Régió, 2001/1. szám, 22–28. old. (a 48. oldalon angol összefoglalóval)