Győri bazilika

Nagyboldogasszony-székesegyház, Győr

A győri Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária székesegyház a Győri egyházmegye főtemploma. A város legősibb részén, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombon áll, a Püspökvárral szemben, amely mellett a város legrégibb és legjelentősebb műemléke. Itt őrzik Magyarország egyik kiemelkedően fontos nemzeti ereklyéjét, a Szent László hermáját. A katedrálisnak 1997-ben II. János Pál pápa kisbazilika rangot adományozott.

Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária székesegyház
Bazilika homlokzat.jpg
Kathedrale gyoer.jpg
Vallás katolicizmus
Egyházmegye Győri
Védőszent Nagyboldogasszony
Stílus gótika
Település Győr
Elhelyezkedése
Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária székesegyház (Győr)
Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária székesegyház
Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária székesegyház
Pozíció Győr térképén
é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 17° 37′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 17° 37′ 53″

TörténeteSzerkesztés

Szent István király a győri püspökséggel együtt alapította. Első formájában román stílusban épült a 11. században, ebből a korból csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig. A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá, ekkor felmagasított szentélyt és altemplomot kapott. A 15. század elején a jobb oldali hajó mellé Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik ma a Szent László-hermát. A század második felében megkezdték az egész templom gótizálását, amit az 1480-as években Nagylucsei Orbán püspök fejezett be. Ezt a kéttornyú templomot Bonfinius, Mátyás király udvari történésze rendkívül fényes székesegyházként jellemezte.

A 16. század első felében, különösen a törökök 1529-es győri megjelenése után nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt. A másik tornyot az 1580-as években villám pusztította el. Akkoriban a székesegyház egy részét katonai raktárként használták, az 1594–98 közti török megszálláskor pedig erődnek rendezték be. Az északi hajót földdel ágyúállásoknak feltöltötték, egészen az ablakok magasságáig, a Káptalandomb Duna felőli oldalának védelmére. A déli oldal sekrestyéjét valamint a Héderváry-kápolnát lőszerraktárnak, a templom többi része istállónak használták.

A teljesen tönkrement székesegyházat Draskovich György (püspök) megbízásából Giovanni Battista Rava itáliai építész tervei alapján kezdték átépíteni. A kora barokk stílusú átalakítás 1639–45 közt zajlott. A templom jelenlegi, copf stílusú tornya az 1680-as években készült Széchényi György (érsek) megbízásából. A 17. század végén és a 18. század elején elkészültek a székesegyház barokk oltárai. A templombelső végleges kialakítását Hefele Menyhért tervei alapján fejezték be, az 1780-as években. Maulbertsch ekkor készítette a falakat és a mennyezetet borító pompás freskókat.

A 19. század elején az egyik torony ledőléssel fenyegetett, ennek megakadályozására 1823-ban nagy felületű klasszicista támasztófalat építettek elé. Az 1969-ben kezdett régészeti feltárás során tárták fel, és állították helyre a templom eredeti, román stílusú apszisát. II. János Pál pápa 1996. szeptember 7-én, győri látogatása során felkereste a székesegyházat is, ahol találkozott az egyházmegye papjaival és híveivel, s imádkozott a Szűzanya kegyképe előtt valamint Apor Vilmos püspök sírjánál. 1997. március 17-én, a Szűzanya kegyképe vérrel könnyezésének 300 éves jubileuma alkalmából Gilberto Agustoni bíboros, pápai legátus ünnepi szentmisét mutatott be az egész magyar püspöki kar jelenlétében a templomban. A szentatya ekkor emelte kisbazilika rangra a győri katedrálist.

2017-ben felújították a székesegyházat: a májustól decemberig tartó első szakaszban az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és a hangosítási rendszer korszerűsítése mellett a 20. század második felében lerakott járólapok helyett mészkőburkolatot raktak le, valamint restaurálták a Könnyező Szűzanya oltárát. A második szakaszban helyreállítják Franz Anton Maulbertsch mennyezetfreskóit, valamint felújítják a mellékoltárokat, festményeket, szobrokat, fal- és márványfelületeket is.[1]

Külső leírásaSzerkesztés

 
Légi felvétel a templomról

A keleti tájolású háromhajós bazilika klasszicista homlokzatán nagyméretű félköríves ablakok találhatók, felül timpanon, sarkain vázák, mögötte a torony copf sisakjával. A főbejárat bronzkapuját Schima Bandi, győri iparművész készítette 1938-ban.

A bazilika északi és déli oldalán vörösmárvány kapuzatok láthatók, 1774-ben készültek.

Az oldalhajók gótikus pillérei közt jól kivehetők a gótikus ablakkeretek. Déli oldalához gótikus kápolna, a Héderváry-kápolna csatlakozik. A nyugati oldalon a székesegyház eredeti, román kori apszisa látható.

A bazilika belső tereSzerkesztés

 
A Héderváry-kápolna
 
Apor Vilmos sírja Győrben, Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész és Mattioni Eszter festőművész alkotása

A bazilika belső tere, melyet két oszlopsor választ szét három hajóra impozáns látványt nyújt. A belső térkiképzés a 17. századi átalakítást tükrözi. A négyszögletes oszlopok gótikus pilléreket rejtenek magukban, ezeken nyugszik mindhárom hajó fiókos dongaboltozata. A szentély boltozatán Maulbertsch 1772-ben készült mennyezetfestményén a magyar szentek hódolata látható. A mennyezet hat fiókboltozatának falsíkján a képek ó- és újtestamentumi témákat ábrázolnak. Az oszlopokkal keretezett főoltárépítményt Hefele Menyhért tervezte, az oltárkép Maulbertsch munkája, Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltár két oldalán és a szentély stallumai feletti nyílásokban aranyozott barokk szobrok állnak. Kétoldalt kanonoki stallumok húzódnak, faragott, aranyozott díszítéssel, a 18. század második feléből származnak. A bal oldalon levő püspöki trón kárpitja Mária Terézia számára készült, a trónt Zichy püspök vásárolta meg. Felette a székesegyház alapítását ábrázoló grisaille látható, a szemben lévő falon pedig Szent László vízfakasztó jelenete. A hajó mennyezetén lévő freskó, amely Krisztus színeváltozását ábrázolja Maulbertsch legnagyobb alkotása. A szentélyt a hajótól elválasztó márványkorlát végeinél két domborműves fekete oltár van. Értékes és ritka műalkotások, a barokk művészet kiváló példái. A copf márvány szószéknek díszes feljárója és barokkos hangvetője figyelemre méltó. A hajóban szépen faragott rokokó tölgyfapadok sorakoznak. A belső teret harmonikusan zárja le a kórus, aranyozott faragványokkal keretezett orgonaszekrényét angyalok díszítik.

Az északi mellékhajó legfőbb látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Vérrel Könnyező Szűz Mária-kép. A szentély jobb oldalán két mellékoltár van, Szent Anna és a Három királyok tiszteletére. A szentély jelenlegi zárófala mögött van a román kori apszis korabeli falfestményével.

A déli mellékhajó két pompás mennyezetképe közül az egyik Maulbertsch műve, a másik valószínűleg egyik tanítványáé. Az oltárok Hefele Menyhért tervei alapján készültek. Az oszlopos kiképzésű főoltár Szent István vértanú megkövezését ábrázolja, valószínűleg Paul Troger alkotása. A bal oldali két mellékoltár Szent Józsefé és a Fájdalmas Szűzé. A szentélyrész déli falán látható Maulbertsch-kép Krisztust ábrázolja a kereszten. Itt van még egy művészi kiképzésű keresztelőmedence. A hajót Mattioni Eszter stációképei díszítik.

A déli mellékhajóból juthatunk az 1404-ben épült gótikus Héderváry-kápolnába. A színes ablakokat Árkainé Sztéhlo Lili készítette. Itt őrzik hazánk legértékesebb ötvösművészeti remekét, egyben kiemelkedően fontos nemzeti ereklyénket a Szent László-hermát. Az aranyozott ezüstből készült fejrészt III. Béla idején Dénes mester készítette. A hermát a 14. században restaurálták, ekkor a régi mellrészt megnagyobbították, és sodronyzománcúvá alakították. 1600-ban Prágában készült a mai hengernyak, és itt illesztették rá a nyakgyűrűt erősítésül. Az eredeti négyágú gótikus koronát is ekkor alakították a mai tízágúra, melyet cseh gránátok, színtelen kvarc és üveg díszítenek. A herma nyakában függő ezüst kürt a 15. századból származik. A Héderváry-kápolnában van Győr vértanú püspökének, Apor Vilmosnak Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész és Mattioni Eszter festőművész által alkotott síremléke is.

A székesegyház északi oldalához két sekrestye csatlakozik. A külső sekrestye egyszerűnek tűnő berendezése közt több értékes darab van. A belső sekrestye a kanonokoké, faragott aranyozott bútorzata a 18. század második felében készült. Itt van a bazilika kincstára, amelynek legértékesebb darabjai: 15. századi sodronyzománc díszítésű kelyhek, középkori szentségmutatók, II. Rákóczi Ferenc ezüstkötésű imakönyve, 14. századi elefántcsont triptichonszárny, Bornemissza Pál erdélyi püspök igazgyöngyökkel kivarrt, drágakövekkel díszített infulája 1550-ből, Mátyás király által adományozott 15. századi firenzei miseruha. A székesegyház északi falában kívül befalazott római kori kövek találhatók, az északi bejárattól keletre lévő pillérbe építették be a híres Victoria-oltárt. Felette a székesegyház történetére vonatkozó bronz dombormű látható, alatta vésett évszám: 1466, amely a templom gótikus átalakítási munkálatainak kezdetét jelenti.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Advent első vasárnapjától ismét látogatható a győri Nagyboldogasszony-székesegyház (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. december 2. (Hozzáférés: 2017. december 3.)

További információkSzerkesztés