Szabó János (kántortanító)
Szabó János (Abda, 1872. augusztus 12.[1] – Budapest, 1928. április 18.[2]) udvardi kántortanító, igazgató.
| Szabó János | |
| Született | 1872. augusztus 12. Abda |
| Elhunyt | 1928. április 28. (55 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | tanító |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSzabó János és Takács Eszter fia. Testvérei Kálmán, Ignác, Rozália (Mózerné) és Mária voltak. 1896-tól felesége Báthy Ilona (Báthy Gyula és Kubicza Anna lánya) volt.[3] Báthy Gizella révén sógora volt Kollányi Miklós Károly (1864) körjegyző,[4] (Kollányi Ferenc és Kollányi Ödön testvére).
1891-ben Győrben szerzett képesítést. Előbb Ímelyen, majd Porubszky Károly nyugdíjazását követően 1896-tól haláláig Udvardon tanított. Az első világháborúban Przemyśl eleste után orosz hadifogságba esett, s Szibériából hét év elteltével tért haza.[5] A Tátrában kezelték, de 1928-ban betegsége miatt budapesti szanatóriumba vonult,[6] majd rövidesen szívbillentyű-elégtelenségben elhunyt. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Utódául az udvardiak Dinnyés Károlyt választották meg.[7]
Vezette az iskolásokat Glatz József udvardi plébános beiktatásánál.[8] Kezdeményezője volt a községi kultúrház, a “Népház“ felépítésének.[9] Az érsekujvárkerületi róm. kath. népnevelők egyesületének (Érsekujvárvidéki Kath. Tanítóegyesület) és az udvardi kerületi tanítói körnek volt az elnöke. Többek mellett a katolikus tanítók balatonlellei üdülőházának egyik megalapítója. A Komáromi Lapok munkatársa volt.
Emléke
szerkesztés- Udvard, emléktábla (1969) a régi iskola falán[10]
Művei
szerkesztésSzíndarabokat írt és zenét komponált, többek között a Népnevelőben jelentek meg írásai.
- 1901 Bethlehemi bakter, karácsonyi pásztorjáték. Budapest (Népiratkák 187.)
- 1904 A megkerült gyermek, karácsonyi pásztorjáték. Budapest (Népiratkák 219.)
- 1905 Béke, pásztorjáték. Budapest
- A földönmaradt angyal
- Többsincs királyfi.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 252.
- ↑ familysearch.org Budapest halálozás
- ↑ B. I. gyászjelentése; familysearch.org Házasság
- ↑ Miklós házassága 1890-ben
- ↑ Katolikus Magyarok Vasárnapja 60/32, 2 (1953. augusztus 9.)
- ↑ Nemzetnevelés 10/4, 60 (1928. február 15.); Komáromi Lapok 49/25, 3 (február 28.)
- ↑ KL 49/67, 4 (1928. június 5.)
- ↑ Esztergom 9/7, 5 (1904. február 14.)
- ↑ Az udvardi iskolák története
- ↑ Vasárnapi Új Szó 22/50, 5 (1969. december 14.); A Hét 15/8, 22 (1970. március 1.); 27/24, 16 (1982. június 12.)
Források
szerkesztés- Nemzetnevelés 10/9, 133-135 (1928. május 1.)
- Komáromi Lapok 49/48, 4 (1928. április 21.); 49/52, 5 (1928. május 1.)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Fényképe
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Komárom vármegye. Budapest, 1908, 362
- Néptanítók Lapja 61/17-18, 43 (1928. május 2.)
- Prágai Magyar Hírlap 7/94, 13 (1928. április 22.)
