Kollányi Ödön

(1874–1957) lapszerkesztő, újságíró, iskolaigazgató, tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 19.

Kollányi Ödön Elek (Komáromszentpéter, 1874. július 9.[4]Kalocsa, 1957. január 15.) tanár, kalocsai polgári iskolai igazgató, szerkesztő.

Kollányi Ödön
Született1874. július 9.[1][2]
Szentpéter[1]
Elhunyt1957. január 15. (82 évesen)[1]
Kalocsa[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKalocsa (XXI. parcella 10.)[3]
SablonWikidataSegítség

Szülei nemes Kollányi Károly jegyző és Irrip Cecília voltak.[5]

Iskoláit Komáromban a bencés gimnáziumban, Madaron és Budapesten (tanárképző főiskola) végezte.

Komáromszentpéteren volt segédtanító.[6] 1898-ban Törökszentmiklóson, 1899-1905 között a Tapolcai Állami Polgári Fiúiskolában tanított.[7] 1905-től a győri, 1908-tól a pozsonyi polgári iskola tanára. 1912-1917 között a tapolcai, 1917 szeptemberétől a kalocsai polgári iskola igazgatója lett. Közben 1914. október 5.-1916. január 16. között katonai szolgálatot teljesített, helyette Alpár Mór vezette az intézményt. Közreműködött tanítványai névmagyarosításaiban. 1939. július 1-én vonult nyugdíjba. Kalocsán nyugszik.

1903-ban alapította és szerkesztette Tapolca leghosszabb életű hetilapját, a Tapolczai Lapokat, majd 1904-ben Szigethy Ödönnek adta át a szerkesztést. Szerkesztette a tapolcai és a kalocsai iskolák évkönyveit.

Testvére Kollányi Ferenc (1863-1933) nagyváradi kanonok, egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, Kollányi Miklós Károly (1864) körjegyző,[8] Jolánta Anna (1872) és Kollányi Béla (1876) körjegyző.[9] Lánya Erzsébet (1923-2015) kalocsai tanítónő volt.[10]

Elismerései

szerkesztés
  • 1917 Polgári Hadiérdemkereszt
  • 1937 A honvédelmi miniszter elismerő leirata a hősi és hadifogolysírok gondozásáért

Néhány évig rendszeresen megjelentek írásai a Tapolcza és Vidéke c. lapban. Helytörténeti kutatási közül kiemelkedik a Kapolcsi Takácscéh középkori történetének feldolgozása. Rendszeresen jelentek meg publikációi a lakóhelyeihez kötődő újságokban, a turisztikai és a pedagógiai szaklapokban.

  • A komáromszentpéteri tájszólás (gyűjtés győri tanársága idején, 1905-1908 körül)[11]
  • 1909 A dunaradványi molnárcéh. Komáromi Ujság 1909/19-21
  • 1911 Furcsaságok a tanári cím körül. Polgáriskolai Közlöny 1911/16.
  • 1912 Oklevelünk értékelése. Polgáriskolai Közlöny 1912/12.
  • 1913 1872/73-1912/13. In: Kollányi Ö. (szerk.) A Tapolcai Állami Polgári Fiúiskola Értesítője az 1912-13. tanévről. Tapolca, 5-18.
  • 1913/1915/1931 Segédkönyv a fogalmazás tanításához. Tapolca.
  • 1917 Redl Gusztáv 1853-1917. Tapolczai Lapok 1917/14, 2-3 (1917. április 1.; újraközölve: Új Pedagógiai Szemle 1993)
  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  2. FamilySearch Historical Records
  3. https://kalocsaiertektar.hu/national_values/148
  4. R. kat. keresztelési anyakönyv Komáromszentpéter VI, 178 No. 1874/39
  5. 1862-ben házasodtak össze[1]
  6. Komlóssy Ferenc 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római katholikus iskolák története. Esztergom, 251.
  7. Redl Gusztáv 1900 (szerk.): A Tapolczai Állami Polgári Fiuiskola Értesítője az 1899-900-ik tanévről. Tapolca, 9.
  8. Miklós házassága 1890-ben
  9. Béla 2. házassága 1915-ben
  10. Sági György 2021: Két levél egy erzsébetvárosi "csillagos ház"-ból. Honismeret 49/2, 75.
  11. Péter László 1959: A Magyar Nyelvtudományi Társaság nyelvjárásgyűjtése (1905-1908). Magyar Nyelv 55, 285. (1949-es kéziratból)