Kollányi Ödön
Kollányi Ödön Elek (Komáromszentpéter, 1874. július 9.[4] – Kalocsa, 1957. január 15.) tanár, kalocsai polgári iskolai igazgató, szerkesztő.
Kollányi Ödön | |
Született | 1874. július 9.[1][2] Szentpéter[1] |
Elhunyt | 1957. január 15. (82 évesen)[1] Kalocsa[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Kalocsa (XXI. parcella 10.)[3] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésSzülei nemes Kollányi Károly jegyző és Irrip Cecília voltak.[5]
Iskoláit Komáromban a bencés gimnáziumban, Madaron és Budapesten (tanárképző főiskola) végezte.
Komáromszentpéteren volt segédtanító.[6] 1898-ban Törökszentmiklóson, 1899-1905 között a Tapolcai Állami Polgári Fiúiskolában tanított.[7] 1905-től a győri, 1908-tól a pozsonyi polgári iskola tanára. 1912-1917 között a tapolcai, 1917 szeptemberétől a kalocsai polgári iskola igazgatója lett. Közben 1914. október 5.-1916. január 16. között katonai szolgálatot teljesített, helyette Alpár Mór vezette az intézményt. Közreműködött tanítványai névmagyarosításaiban. 1939. július 1-én vonult nyugdíjba. Kalocsán nyugszik.
1903-ban alapította és szerkesztette Tapolca leghosszabb életű hetilapját, a Tapolczai Lapokat, majd 1904-ben Szigethy Ödönnek adta át a szerkesztést. Szerkesztette a tapolcai és a kalocsai iskolák évkönyveit.
Testvére Kollányi Ferenc (1863-1933) nagyváradi kanonok, egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, Kollányi Miklós Károly (1864) körjegyző,[8] Jolánta Anna (1872) és Kollányi Béla (1876) körjegyző.[9] Lánya Erzsébet (1923-2015) kalocsai tanítónő volt.[10]
Elismerései
szerkesztés- 1917 Polgári Hadiérdemkereszt
- 1937 A honvédelmi miniszter elismerő leirata a hősi és hadifogolysírok gondozásáért
Művei
szerkesztésNéhány évig rendszeresen megjelentek írásai a Tapolcza és Vidéke c. lapban. Helytörténeti kutatási közül kiemelkedik a Kapolcsi Takácscéh középkori történetének feldolgozása. Rendszeresen jelentek meg publikációi a lakóhelyeihez kötődő újságokban, a turisztikai és a pedagógiai szaklapokban.
- A komáromszentpéteri tájszólás (gyűjtés győri tanársága idején, 1905-1908 körül)[11]
- 1909 A dunaradványi molnárcéh. Komáromi Ujság 1909/19-21
- 1911 Furcsaságok a tanári cím körül. Polgáriskolai Közlöny 1911/16.
- 1912 Oklevelünk értékelése. Polgáriskolai Közlöny 1912/12.
- 1913 1872/73-1912/13. In: Kollányi Ö. (szerk.) A Tapolcai Állami Polgári Fiúiskola Értesítője az 1912-13. tanévről. Tapolca, 5-18.
- 1913/1915/1931 Segédkönyv a fogalmazás tanításához. Tapolca.
- 1917 Redl Gusztáv 1853-1917. Tapolczai Lapok 1917/14, 2-3 (1917. április 1.; újraközölve: Új Pedagógiai Szemle 1993)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ FamilySearch Historical Records
- ↑ https://kalocsaiertektar.hu/national_values/148
- ↑ R. kat. keresztelési anyakönyv Komáromszentpéter VI, 178 No. 1874/39
- ↑ 1862-ben házasodtak össze[1]
- ↑ Komlóssy Ferenc 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római katholikus iskolák története. Esztergom, 251.
- ↑ Redl Gusztáv 1900 (szerk.): A Tapolczai Állami Polgári Fiuiskola Értesítője az 1899-900-ik tanévről. Tapolca, 9.
- ↑ Miklós házassága 1890-ben
- ↑ Béla 2. házassága 1915-ben
- ↑ Sági György 2021: Két levél egy erzsébetvárosi "csillagos ház"-ból. Honismeret 49/2, 75.
- ↑ Péter László 1959: A Magyar Nyelvtudományi Társaság nyelvjárásgyűjtése (1905-1908). Magyar Nyelv 55, 285. (1949-es kéziratból)
Források
szerkesztés- Zádorfalvy János 1940 (szerk.): A kalocsai m. kir. állami gróf Klebelsberg Kunó polgári fiúiskola évkönyve az 1939—40. iskolai évről. Kalocsa, 2.
- Helytörténeti gyűjtemény, Balatonalmádi, Balatonfüred, Zirc (idézve a Veszprém megyei életrajzi lexikonból) helyismeret.hu (arckép festménnyel)