Dunaradvány (szlovákul Radvaň nad Dunajom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.

Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom)
Dunaradvány református temploma
Dunaradvány református temploma
Dunaradvány címere
Dunaradvány címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásKomáromi
Rang község
Polgármester Ľubomír Púchovský
Irányítószám 946 38
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám KN
Népesség
Teljes népesség697 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület15,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaradvány (Szlovákia)
Dunaradvány
Dunaradvány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 44′ 49″, k. h. 18° 22′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 49″, k. h. 18° 22′ 20″
Dunaradvány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaradvány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Komáromtól 18 km-re keletre, a Duna bal partján, Neszméllyel szemben fekszik. Zsitvatő (Žitava vagy Žitavská Tôň) és Baloghpuszta (Bystrička) tartozik hozzá. Nyugatról Pat és Virt, északról Marcelháza és Madar, keletről Dunamocs határolja. Keleti határa a történelmi vármegyehatárt követi Komárom és Esztergom vármegye között.

Dunaradványon keresztülhalad a Komáromot Párkánnyal összekötő 63-as út.

ÉlővilágaSzerkesztés

Dunaradványon két gólyafészek volt, azonban mára ebből csak a főút mentén maradt meg az egyik, illetve 2012-ben épült egy újabb gólyafészek szintén a főút mentén, ebben 2012-ben 2 fióka kelt ki, 2013-ban pedig nem volt költés, A másik fészekben 2011-ben 4 fióka volt, 2012-ben 2, 2013-ban 3, 2014-ben 4, 2015-ben pedig 2 gólyafióka szállt ki. 2016-ban mindkét fészekben 3 fióka volt.[2]

TörténeteSzerkesztés

Területe ősidők óta lakott. Zsitvatőnél késő avar kori temetőt tártak fel.[3] A sírok betöltéséből kőkori eszközök is előkerültek.[4]

1260-ban említik először Rodoan néven. A középkorban a királyi lovászok és kádárok faluja volt, IV. Béla király Sixtus esztergomi kanonoknak adományozta. 1303-ban Csák Máté felperzselte a falut. A 16.-17. században állandó harcok helyszíne a törökökkel. 1606-ban itt kötötték meg a zsitvatoroki békét. Egészen 1945-ig számos vízimalom működött a faluban (elsőként 1664-ben, a török adószedők jegyzékében említik a dunai malmokat), a hajósmolnároknak 1874-ig saját céhük is volt. 1885. június 10-én nagy tűzvész pusztított a faluban.[5]

Vályi András szerint "RADVÁNY. Magyar falu Komárom Vármegyében, földes Urai Nedeczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Mocsnak szomszédságában, mellynek filiája, határjában legelője saját marháinak van, réttye elég, de a’ forrás vizek néha károsíttyák, második osztálybéli."[6]

Fényes Elek szerint "Radvány, magyar falu, Komárom vmegyében, a Duna bal partján, Komáromhoz 2 1/2 mfdnyire; róna határa homokos és nem igen termékeny; számlál 2700 hold, mellyből 19 2/8 egész telek után 925 h. urbéri; 1500 hold majorsági birtok. 160 kath., 306 ref., 14 zsidó lak. Ref. anyatemplommal. F. u. Nedeczky, Balogh, Pyber, Kruplics, Maurovics, Trsztyánszky, Király stb. Ut. p. Neszmély."[7]

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.

1929-ben Baloghpusztára (Balogh-pustatina) 44 szlovák kolonista érkezett Kiszucaújhely környékéről, akik Práger Szerafina birtokából 170 hektáros területet vásároltak. A birtokvásárlás mögött a Csehszlovák Néppárt Martin Mičura vezette szlovák szekciója állt. A telepesek a kisbirtokok és eladósodásuk miatt állandó gondokkal küszködtek és 1938-ra gyakorlatilag megszűnt ez a kolónia.[8]

1938-1945 között ismét Magyarország része.

1944. július 2-án angolszász repülőgépek bombázták a falut, mely támadásnak több halálos áldozata is volt.[9] 1945. márciusában a dunaradványi partszakaszon szállt partra a Garam vonalától Komárom felé előrenyomuló szovjet folyami flotta. A partraszállás helyén, Zsitvatőnél emlékművet állítottak. Az utolsó hajómalom 1953-ban tűnt el. A szocializmus idején 120 hétvégi ház épült a radványi Duna-parton. 1990-ig Virt is Dunaradványhoz tartozott. A faluban ma egy paprikafeldolgozó is üzemel.

NépességSzerkesztés

1880-ban 722 lakosából 687 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1109 lakosából 1106 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1268 lakosából 1266 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1353 lakosából 1345 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1315 lakosából 1258 magyar és 35 csehszlovák volt.

1930-ban 1514 lakosából 1084 magyar, 379 csehszlovák, 6 zsidó, 3 ruszin és 42 állampolgárság nélküli volt. Ebből 922 római katolikus, 544 református, 18 izraelita, 1-1 görög katolikus és evangélikus és 28 egyéb vallású volt.

1941-ben 1277 lakosából 1275 magyar és 1 szlovák volt.

1970-ben 1387 lakosából 1178 magyar és 195 szlovák volt.

1980-ban 1284 lakosából 1097 magyar és 167 szlovák volt.

1991-ben 766 lakosából 712 magyar és 51 szlovák volt.

2001-ben 738 lakosából 675 magyar (91,5 %) és 59 szlovák (8%) nemzetiségű.

2011-ben 725 lakosából 653 magyar, 67 szlovák, 1 morva és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.

NevezetességekSzerkesztés

 
Katolikus templom
  • Zsitvatőnél 15. századi gótikus templom maradványait tárták fel a régészeti ásatások.
  • A faluban fennmaradt néhány 19. századi nádtetős vályogépület és présház (hajlok).
  • A temetőben álló katolikus Szűz Mária-templom 1833-ban épült klasszicista stílusban.
  • A református templom eredetileg a 17. században épült, majd később klasszicista stílusban átalakították.
  • A Masan (Mašan) védett terület a közeli homokbuckák növényvilágát védi.
  • 1988 óta minden évben megrendezik a Baróti Szabó Dávid-napokat.
  • Régészeti feltárások:
    • A község területén ideiglenes római katonai tábor nyomait fedezték fel. Az 50 hektárnyi területen fekvő, egykor mély árokkal is védett tábor feltehetőleg a markomann-háborúk idején, a 167 és 180 közötti években játszott jelentős szerepet a kvádok elleni hadjáratokban.
    • Római sírleletek. Az ásatások jelentős lelete egy bronz markolatú tőr.

Emlékművek, emléktáblákSzerkesztés

  • A két világháború áldozatainak emlékműve (kopjafát körülvevő márványlapokkal) a református templom mellett található, 1994. július 2-án avatták fel.
  • Baróti Szabó Dávid emlékkopjafáját 1999-ben állították.
  • A hídverő napok emlékére állított kopjafa a Duna-parton található, 2006-ban avatták fel.
  • Az első és második világháború áldozatainak emléktáblája a református templomban található. Előbbit 1934-ben avatták fel.
  • A katolikus templom előtt található az első világháború áldozatainak emlékkeresztje.
  • A Csemadok 50. évfordulójának emléktáblája (1999.) a kultúrház falán található.
  • Zsitvatőn, a békekötés helyén 2006-ban avatták fel a zsitvatoroki béke emlékművét.
  • Zsitvatő és Dunaradvány között, a Duna-parton áll a szovjet flotta partraszállásának emlékműve.

KéptárSzerkesztés

Emlékművek, emléktáblákSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. bociany.sk
  3. Vojtech Budinský-Krička 1956; Zlata Čilinská 1963.
  4. Bárta 1965, 130.
  5. Komáromi Lapok VI/ 24, 3.
  6. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  7. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között
  9. Komáromi Lapok, 1944. július 8.

ForrásokSzerkesztés

  • Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
  • Vojtech Budinský-Krička 1956: Pohrebisko z neskorej doby avarskej v Žitavskej Tôni na Slovensku. Slovenská archeológia.
  • Juraj Bárta 1965: Slovensko v staršej a strednej dobe kamennej. Bratislava, 130.
  • Zlata Čilinská 1970: Druhé predveľkomoravské pohrebisko v Radvani nad Dunajom, SlA XVIII-1, 57-64.
  • Nyitray Dezső 1970: Dunaradványi vizimolnárok. Irodalmi Szemle 1970/3, 252-265.
  • Nyitray Dezső 1976: Lakodalmi szokások Dunaradványon. In: Néprajzi közlések II.
  • Jakab J. 1982: Antropologická charakteristika pohrebiska z konca 8. storočia v Žitavskej Toni. Časopis Národního muzea 151/3, 158-168.
  • Jozef Zábojník 1985: Zur horizontalen Stratigraphie des Gräberfeldes in Radvaň nad Dunajom-Žitavská Tôň. Slovenská archeológia 33, 329-346.
  • Elena Hanzelyová - Ivan Kuzma - Ján Rajtár 1996: Letecká prospekcia na Slovensku. AVANS 1994, 81-88.
  • Rajtár, J. - Tirpák, J. 1996: Rímske poľné tábory v Radvani nad Dunajom. AVANS 1994, 143-147.
  • Jozef Zábojník 1999: Sídliskový objekt z obdobia avarského kaganátu v Radvani nad Dunajom-Žitave. AVANS 1997, 166-167, 287.
  • Ivan Kuzma 2005: Letecká prospekcia v Nitrianskom kraji. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 13-20.
  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 201.
  • Peter Ivanič 2015: Majetky opátstva v dnešnom Hronskom Beňadiku v rokoch 1075 a 1209. Studia Historica Nitriensia 19/1.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaradvány témájú médiaállományokat.