Főmenü megnyitása

Kiszucaújhely (szlovákul Kysucké Nové Mesto, németül Ober-Neustadt vagy Kischütz-Neustadt) város Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járás székhelye.

Kiszucaújhely (Kysucké Nové Mesto)
A Szabadság tér
A Szabadság tér
Kiszucaújhely címere
Kiszucaújhely címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Turisztikai régióKiszucai
Rang város
Első írásos említés 1246
Polgármester Ján Hartel
Irányítószám 024 01
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám KM
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség15 132 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség594 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság362 m
Terület26,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiszucaújhely (Szlovákia)
Kiszucaújhely
Kiszucaújhely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 18′ 10″, k. h. 18° 47′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 10″, k. h. 18° 47′ 07″
Kiszucaújhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszucaújhely témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Zsolnától 10 km-re északkeletre a Kiszuca partján fekszik. Ókert és Újhelyszabadi tartozik hozzá.

TörténeteSzerkesztés

1254-ben IV. Béla király oklevelében "Terra Jesenin" néven említik először, amikor a birtokot a király a tatárjárás alatt tett szolgálataiért Szobeszláv fiának Bohumír comesnek adja. azelőtt a terület a trencséni várispánsághoz tartozott. 1321-ben Károly Róbert adománylevelében mint vámszedőhely szerepel "Jathasin" alakban. Ebben az időben kezdődik el a terület német jog alapján történő betelepítése, lakói valószínűleg már ekkor a mai szlovákok ősei voltak. Az először "Congesbergh"nek nevezett település hamarosan vásártartási jogot is kapott. 1325-ben a budatíni váruradalom része. 1358-ban "Nova Civitas" néven tűnik fel, lakói mezőgazdasággal, kézművességgel, kereskedelemmel foglalkoztak. 1507-ben említik mai magyar nevén először "Kisucza Ujhely" alakban. Első egyházi iskolája már a 16. század első felében működött. A 19. század elejére egyike lett a középső Vágmente legjelentősebb kézműves településeinek. Itt vezetett át az egyik fontos kereskedelmi út Szilézia és Lengyelország felé. A településen két templom, evangélikus iskola, sörfőzde és három malom is működött. 1813-ban és 1821-ben árvizek, 1823-ban tűzvész és pestis pusztította. 1848-ban lakói közül többen csatlakoztak a magyar szabadságharc ellen szervezett szlovák felkeléshez. 1904-ben hatalmas tűzvész pusztított a városban, melyre emlékmű emlékeztet.

Fényes Elek szerint "Ujhely (Kisucza-), (Nove mesto), Trencsén m. tót mv., a Kisucza vize mellett egy völgyben: 2024 kath., 1 evang., és 6 zsidó lak. Kat. paroch. és még más templomok; vámszedő hivatal; országos vásárok. Fő kincse szép fenyves erdejében és juhtartásában áll; borral is kereskedik. F. u. gr. Csáky Zsigmond. Ut. p. Csácza."[2]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásának székhelye volt.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 2014, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 16 558 lakosából 15 752 szlovák volt.

2011-ben 15 699 lakosából 14 329 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1284-ben épült, eredetileg gótikus stílusban, később neoromán stílusban építették át. A mellette álló Szent Kereszt kápolna 1740-ben épült.
  • A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1817-ben épült.
  • A Radolai kastély a 16. század második harmadában épült reneszánsz stílusban, ma a városi múzeum működik benne.
  • A sörfőzde 17. századi épülete.
  • A Belanského ulica 9. számú ház a 18. század második felében épült.
  • A Belanského ulica 15. számú ház eredetileg reneszánsz stílusú, a 18. században barokk stílusban építették át.
  • A Nepomuki Szent János szobor 1761-ben készült.
  • A korábbi temetőben (ma városi park) álló kápolna 1958-ban épült.
  • Andrej Majer költő szülőháza.
  • A kézművesek háza.
  • Az 1904. évi tűzvész emlékműve.
  • Az ötszáz éves hársfa Csaca irányában a vasúttól 100 méterre áll.

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született Bielek László (1744. augusztus 24. – Kőszeg, 1807. november 14.) piarista rendi pap, tanár.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés