Neszmély

magyarországi község Komárom-Esztergom megyében

Neszmély (németül Nessmühl) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban.

Neszmély
Neszmély2.jpg
Neszmély címere
Neszmély címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásTatai
Jogállás község
Polgármester Janovics István (független)[1]
Irányítószám 2544
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség1269 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség46,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Neszmély (Magyarország)
Neszmély
Neszmély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″
Neszmély (Komárom-Esztergom megye)
Neszmély
Neszmély
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Neszmély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Neszmély témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Neszmély Komárom-Esztergom megyei település, a Neszmélyi borvidék központja a Gerecse északi, Dunára néző nyúlványai alatt, a 10-es főút mellett található. Területét egy rövid szakaszon érinti a Süttő-Vértestolna közti 1127-es út, Szomódra pedig egy önkormányzati út vezet innen, amely Dunaszentmiklóstól a 11 136-os számozást viseli. Áthalad a településen a Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal is, amelynek itt két megállási pontja van: Neszmély vasútállomás és Várhegyalja megállóhely. Utóbbi a 10-es főút közelében fekszik, előbbi közúti megközelítését a 11 341-es út biztosítja.

Távolsága Budapesttől 70, Tatától 12 kilométer.

 
Neszmély, kisvár légi fotón
 
Neszmély, kisvár légi felvételen
 
Neszmélyi borpincék

TörténeteSzerkesztés

Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori itt talált leletanyag.

Első írott nyomát az 1237-40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.

1339-ben Károly Róbert az örökös nélkül elhalt ember birtokaként rá szállott Neszmélyt két szigettel, cserjésekkel, szántókkal, s száraz és vízi vámmal, valamint révvel egyetemben fia nevelőjének, Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak adományozza. Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelenik meg a forrásokban. Pécsi püspökké választása után Henckó, majd leszármazottai birtokolják a községet.

1341-ben Weech dédunokája, Miklós (Zovárd nembeli) neszmélyi birtokait is megemlíti végrendeletében.

Egy 1342- ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalják és Neszmélyre helyezik át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.

1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illeti.

1422-ben már oppidum (mezőváros), és vámja a komáromi váré.

1471-ben Longa-villa. Mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.

1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.

A törökök ezt a települést sem kímélték, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt, ekkor az összeírók összesen hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A település később mégis újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka szerepel.

A Zichy család is a település birtokosa volt később.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le. 1850-ben dézsmáltatni akarták a falu szőlőhegyét, aminek a lakosok ellenálltak és a karhatalom lépett közbe.[3]

A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. Az 1800-as években kitört filoxéra-vész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára már sikerült visszanyernie régi hírét. Mára már az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár- Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit.

1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.[4]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1991–1994:
  • 1994–1998: Jobbágy István (független)[5]
  • 1998–2002: Jobbágy István (független)[6]
  • 2002–2006: Benkő Ferenc (független)[7]
  • 2006–2008: Benkő Ferenc (független)[8]
  • 2008–2010: Horváth Béla (független)[9]
  • 2010–2014: Janovics István (független)[1]
  • 2014–2019: Janovics István (független)[10]
  • 2019-től: Janovics István (független)[11]

A Dunaalmással egyesített településen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották polgármesternek.[12] Az egyelőre nem tisztázott, hogy Balázs a szétválás után melyik községet irányította tovább és melyik településen kellett időközi polgármester-választást tartani, de a következő, 1994-es önkormányzati választáson már egyik településen sem jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.

2008. július 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani Neszmélyen,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 31,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,7% (21,7% nem nyilatkozott).[14]

NevezetességeiSzerkesztés

 
A református templom
 
A hajóskanzen Neszmélyen
  • A mai református templom épületén a késő gótikus stílusjegyek, s más adatok alapján két építési periódust különítenek el. Az első, 1396-1404 közötti periódusba tartozik a torony illetve a hajó nyugati része. A második, 15. századi periódusba tartozik a hajó keleti része a szentéllyel. Utóbbi bővítés talán Mátyás korában történt. Későbbi felújításakor e korból származó pénzeket találtak a toronyban. A templomból került a tatai múzeumba az ún. "neszmélyi fej", amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve. Sztehlo Ottó, a templom felmérője 1912-ben másodlagos beépítésben találta – feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja.
  • A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszer, amelyet török korinak vélnek.
  • A szőlőhegyen található a XV. sz-ban épített gótikus stílusú ún. Király-kút, amelynek neve Albert királyhoz köthető: a király 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.
  • A Duna-parti Hajóskanzen, ahol a hajók belülről is megtekinthetők.
  • A szintén Duna-parton helyet kapó Millecentenáriumi Park, kemencesorral, színpaddal, és fedett, 60-70 főt befogadó sütögetőhelyiséggel. Itt kapnak helyet többek között a falu rendezvényei, és a Dzsesszmély fesztivál is.
  • Itt található a Neszmélyi borvidék központja.
  • A régi téglagyár mögötti dombtetőn található a Hilltop Neszmély borászat és vendégház.
  • A neszmélyi iskola Makovecz Imre tervei alapján épült.
  • Neszmély híres a réteséről is.
  • A község határában található a Neszmélyi Arborétum, ahol országosan is jelentős atlaszcédrus telepítési kísérlet folyik.

Híres emberekSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ortutay András 1983: A neszmélyi zendülés. In: Komárom Megyei Levéltári Napok I-IX. Esztergom, 12-14. (eredetileg Dolgozók Lapja XXVIII/287 1975. december 7.)
  4. Archivált másolat. [2019. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  5. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  6. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. a b Neszmély települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. július 13. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  10. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  11. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  12. Almásneszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  14. Neszmély Helységnévtár

IrodalomSzerkesztés

  • Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1890. évi jelentése, 64.

További információkSzerkesztés

  • Neszmély Önkormányzatának honlapja
  • Neszmély közösségi honlapja
  • Neszmély régészeti leletei
  • Wenninger Mátyás: A romai katholikus templomok és iskolák Duna-Almáson és Neszmélyen; Engländer és Társa, Tata, 1903
  • Hatvani Margit: Istentől lett ez hit által. A Neszmélyi Árvaház története; bev. Cseri Kálmán; Pasaréti Református Egyházközség, Bp., 1990
  • Jobbágy István: A neszmélyi baptista temető története; Baptista Gyülekezet, Neszmély, 2000
  • Bárdos István–Szénássy Zoltán: Neszmély; szerk. Bárdos István; Száz Magyar Falu Könyvesháza, Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)