Neszmély

magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében

Neszmély (szlovákul Nesmily, németül Nessmühl) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.

Neszmély
Neszmély címere
Neszmély címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásTatai
Jogállás község
Polgármester Janovics István (független)[1]
Irányítószám 2544
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség1349 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″
Neszmély (Komárom-Esztergom vármegye)
Neszmély
Neszmély
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Neszmély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Neszmély témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Neszmély Komárom-Esztergom vármegyei település, a Neszmélyi borvidék központja a Gerecse északi, Dunára néző nyúlványai alatt, a 10-es főút mellett fekszik. Területét egy rövid szakaszon érinti a SüttőVértestolna közti 1127-es út, Szomódra pedig egy önkormányzati út vezet innen, amely Dunaszentmiklóstól a 11 136-os számozást viseli. Áthalad a településen a Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal is, amelynek itt két megállási pontja van: Neszmély vasútállomás és Várhegyalja megállóhely. Utóbbi a 10-es főút közelében van, előbbi közúti megközelítését a 11 341-es út biztosítja.

Távolsága Budapesttől 70, Tatától 12 kilométer.

 
Neszmély, kisvár légi fotón
 
Neszmély, kisvár légi felvételen
 
Neszmélyi borpincék

Története szerkesztés

Neszmély és környéke ősidők óta lakott hely, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori leletanyag.

Első írott nyomát az 1237–40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.

1339-ben Károly Róbert, az örökös nélkül elhalt ember birtokaként rá szállott Neszmélyt két szigettel, cserjésekkel, szántókkal, száraz és vízi vámmal, valamint révvel egyetemben fia nevelőjének, Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak adományozta. Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelent meg a forrásokban. Pécsi püspökké választása után Henckó, majd leszármazottai birtokolták a községet.

1341-ben Weech dédunokája, Miklós (Zovárd nembeli) neszmélyi birtokait is megemlítette végrendeletében.

Egy 1342-ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalták és Neszmélyre helyezték át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.

1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illette.

1422-ben már oppidum (mezőváros), és vámja a komáromi váré.

1471-ben Longa-villa. Mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.

1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.

A törökök nem kímélték Neszmélyt, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt. Ekkor az összeírók hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A falu később újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka volt.

A Zichy család is a település birtokosa volt később.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le. 1850-ben dézsmáltatni akarták a falu szőlőhegyét, aminek a lakosok ellenálltak és a karhatalom lépett közbe.[3]

A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. A 19. század végén kitört filoxéravész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára sikerült visszanyernie régi hírét, s az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár-Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit.

1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.[4]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1991–1994:
  • 1994–1998: Jobbágy István (független)[5]
  • 1998–2002: Jobbágy István (független)[6]
  • 2002–2006: Benkő Ferenc (független)[7]
  • 2006–2008: Benkő Ferenc (független)[8]
  • 2008–2010: Horváth Béla (független)[9]
  • 2010–2014: Janovics István (független)[1]
  • 2014–2019: Janovics István (független)[10]
  • 2019-től: Janovics István (független)[11]

A Dunaalmással egyesített településen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották polgármesternek.[12] Az egyelőre nem tisztázott, hogy Balázs a szétválás után melyik községet irányította tovább és melyik településen kellett időközi polgármester-választást tartani, de a következő, 1994-es önkormányzati választáson már egyik településen sem jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.

2008. július 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani Neszmélyen,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1325
1299
1269
1380
1324
1349
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 31,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,7% (21,7% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei szerkesztés

 
A református templom
 
A hajóskanzen Neszmélyen
  • A mai református templom épületén a késő gótikus stílusjegyek és más adatok alapján két építési periódust különítenek el. Az első, 1396-1404 közötti periódusba tartozik a torony, illetve a hajó nyugati része. A második, 15. századi periódusba tartozik a hajó keleti része a szentéllyel. Utóbbi bővítés talán Mátyás korában történt. Későbbi felújításakor e korból származó pénzeket találtak a toronyban. A templomból került a tatai múzeumba az ún. "neszmélyi fej", amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve. Sztehlo Ottó, a templom felmérője 1912-ben másodlagos beépítésben találta – feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja.
  • A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszer, amelyet török korinak vélnek.
  • A szőlőhegyen található a XV. században épített gótikus stílusú ún. Király-kút, amelynek neve Albert királyhoz köthető, aki 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.
  • A Duna-parti Hajóskanzenban a hajók belülről is megtekinthetők.
  • A szintén Duna-parti Millecentenáriumi Park kemencesorral, színpaddal és fedett, 60-70 főt befogadó sütögetőhelyiséggel. Itt kapnak helyet többek között a falu rendezvényei, és a Dzsesszmély fesztivál is.
  • Itt található a Neszmélyi borvidék központja.
  • A régi téglagyár mögötti dombtetőn található a Hilltop Neszmély borászat és vendégház.
  • A neszmélyi iskola Makovecz Imre tervei alapján épült.
  • Neszmély híres a réteséről is.
  • A község határában található a Neszmélyi Arborétum, ahol országosan is jelentős atlaszcédrus-telepítési kísérlet folyik.
  • 2023. június 29. óta kompjárat közlekedik a Dunán át Szlovákiába.

Híres emberek szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ortutay András 1983: A neszmélyi zendülés. In: Komárom Megyei Levéltári Napok I–IX. Esztergom, 12–14. (eredetileg Dolgozók Lapja XXVIII/287 1975. december 7.)
  4. Archivált másolat. [2019. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  5. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  6. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. a b Neszmély települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. július 13. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  10. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  11. Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  12. Almásneszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  14. Neszmély Helységnévtár

Irodalom szerkesztés

  • Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1890. évi jelentése, 64.

További információk szerkesztés