Főmenü megnyitása

Gyulai Rezső (Gyula) Rudolf (Terézváros (Pest), 1848. május 2.Budapest, 1906. október 12.) bencés rendi tanár, Komárom jeles helytörténésze.

Gyulai Rudolf
Született 1848. május 2.
Pest
Elhunyt 1906. október 12. (58 évesen)
Budapest
Foglalkozása helytörténész,
pedagógus

ÉleteSzerkesztés

Apja Prohászka Ferenc német származású nyomdász és szakíró. Anyja francia nemzetiségű, ezért korán elsajátította a német és francia nyelvet. Ezen kívül zenei neveltetésben is részesült. A forradalom végén Komáromba költöztek, ahol apja a Siegler nyomda művezetője lett. Fia elemi és gimnáziumi tanulmányait Komáromban, majd Pozsonyban végezte. Komáromban Zichy ösztöndíjban is részesült.

1864-ben belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán klasszikus nyelveket és teológiát tanult. 1871-ben felszentelték és Kőszegre helyezték tanárnak, ahol 1874-ig működött. Egy évre rá Budapesten tanári oklevelet szerzett filológiából. Történelem iránt érzett affinitása, azonban egy kisebb félreértés miatt nem teljesedhetett ki. Ezután saját döntéséből kifolyólag nem vált történelemtanárrá. 1875-ben Pannonhalmán magyar és görög irodalmat oktat, majd Esztergomba küldik a főgimnáziumba. Itt névtelenül jelennek meg cikkei a helyi lapokban (Esztergom, Esztergom és Vidéke).

1877-ben kerül Komáromba és a következő húsz évben itt fejti ki kultúrszervezői tevékenységét. 1886-ban elsősorban Németh Vilmossal és Magyary Szulpiccal részt vesz a múzeumi egyesület (Komáromvármegyei és Komáromvárosi történelmi és régészeti egylet) létrehozásában, melynek titkára lesz, idővel pedig szinte minden fontosabb feladat rá hárul. Többek között ő maga is előad, rendezi a gyűjteményt és megírja annak vezetőjét. 1887-től mind komolyabban foglalkozik a vármegye monográfiájának gondolatával. Több a város és vármegye történetét feldolgozó tanulmánya az egylet évkönyveiben jelenik meg. Ez képezi majd részben a Borovszky Samu-féle monográfia és más művek alapját. Az 1890-es évek elején a vármegye közönsége tárgyalásokba kezd vele a munka elvégzéséről, melyet azonban végül 1895-ben Takáts Sándorra bíznak, aki azt sajnos nem tudta befejezni.

Nem tudni hogy ezen okok miatt-e, de 1897-ben saját kérelmére a füssi plébániára helyezik. A közöny miatt az egyleti élet az 1890-es években hanyatlani kezdett, 1897-ban végül beszüntette gyakorlati működését és csak 1900-ban szervezték újjá Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület néven. 1899-ben még a párizsi világkiállításon is szerepelt 3 gyűjteményi tárgy. Gyulait 1901-ben a győrszentmártoni plébániára helyezték, mely által közelebb került Pannonhalma kultúrközpontjához. Betegeskedése ellenére 1905-ben elvállalta Pannonhalma könyvtárőri állását. 1906-ban az Irgalmasok budai kórházába vetette fel magát, ahol 58 éves korában elhunyt. Ennek kápolnájában temették el.

MűveiSzerkesztés

  • 1873 Felső vasmegyei várak, Értesitvény a kőszegi sz. B. r. r. kat. kisgimnáziumról 1873/4
  • 1880 Néhány szó Liviusról, Értesitvény a sz. B. r. komáromi kat. kisgimnáziumról az 1879/80 tanév végén
  • 1884 Városunk monográfiája, Komáromi Lapok 1884/46
  • 1885 A bregetiumi vízvezetékekről, Archaeologiai Értesítő V (XVIII), 332-335. (Komáromi Lapok VI/ 42)
  • 1886 A bregetiumi vízvezetékekről, Archaeologiai Értesítő VI, 347-350.
  • 1887 Megyénk a kőkorban, Komáromi Lapok VIII/14, 2.
  • 1887 Megyénk a bronzkorban, Komáromi Lapok VIII/15, 1-3.
  • 1887 Megyénk a népvándorlás és a vezérek korában, Komáromi Lapok VIII/18, 2-3.
  • 1887 A thuriszakállasi ref. góth templom, A Komáromvármegyei és Komárom városi Történeti és Régészeti Egylet 1887. évi Jelentése.
  • 1888 Adalék megyénk római hódoltsága korához, A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1887. évi jelentése, 1-10.
  • 1888 Brigetióban talált újabb feliratos kövek, A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1887. évi jelentése, 11-13.
  • 1889 Kalauz a Komárommegyei és Városi Történet-Régészeti-Egylet muzeumában. Komárom.
  • 1889 Komárom-vármegye és város Róbert Károly koráig való történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1889. évi jelentése, 3-45.
  • 1890 Komárom vármegye és város történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1890. évi jelentése, 3-89.
  • 1891 Komárom-vármegye nemes családainak történetéhez, A Komáromvármegyei és Komárom városi Történeti és Régészeti Egylet 1890. évi Jelentése, 108-165.
  • 1892 Komárom vármegye és város történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1891. évi jelentése, 3-165.
  • 1893 Adatok Komárom vármegye monográfiájához, A Komáromvármegyei és Komárom városi Történeti és Régészeti Egylet 1892. évi Jelentése, 3-48.
  • 1894 Törökvilág Komárom megyében
  • 1896 A cs. k. szabaditékos révkomáromi Biztositó Társaság története. Komárom.
  • 1896 Az alsócsallóközi ármentesitő társulat története. Budapest.
  • 1896 A komáromi benediktinus gimnázium és társház története. Komárom.
  • 1896 A komáromi kath. főgimnázium története 1812-től, A sz. B. r. Komáromi IV. oszt. kath. gimnáziumának Értesitője az 1895/6 évről.[1][halott link]
  • 1897 A komáromi Szent András templom és kath. elemi iskola történeti vázlata, Magyar Sion.
  • 1903 Komárommegye őskora, A Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület 1901/2. évi Értesítője XV-XVI, 24-38.

ForrásSzerkesztés

  • Alapy, Gy. 1907: Gyulai Rudolf élete és működése. Komárom.
  • Alapy, Gy. 1907: Gyulai Rudolf. A komáromvármegyei és városi muzeum-egyesület 1906. évi értesítője, 23-39.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.   [2]
  • 1986 A komáromi múzeum száz éve. Új Mindenes Gyűjtemény 5. Martin.
  • Gyulai Rudolf 2003: Az Alsó-csallóközi és Csilizközi Egyesült Ármentesítő és Alsó-csallóközi Belvízlevezető Társulat története. Pozsony, 7-15.
  • Kránitz Zsolt 2013 (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943. Pápa, 234. jegyzet.