Dunaalmás

magyar település

Dunaalmás (szlovákul Dunajské Jablko) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban.

Dunaalmás
Látkép
Látkép
Dunaalmás címere
Dunaalmás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásTatai
Jogállás község
Polgármester Ollé Árpád (független)[1]
Irányítószám 2545
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség1547 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség104,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaalmás (Magyarország)
Dunaalmás
Dunaalmás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″
Dunaalmás (Komárom-Esztergom megye)
Dunaalmás
Dunaalmás
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Dunaalmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaalmás témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Komárom-Esztergom megye északi peremén, a Gerecse északi nyúlványainál, a 10-es főút és az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal mellett található (Dunaalmás megállóhely) 1500 lakosú Dunaparti település.
Tatabánya 17 km, Komárom 16 km, Tata 9, Almásfüzitő 4 km távolságra található.

Nevének eredeteSzerkesztés

A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s e almaligetekről nevezték el a települést Almásnak.

TörténeteSzerkesztés

Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorláskori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első írásos említése 1093-ból való, Almás alakban.

A település valószínű, hogy abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet Szent István adott a pannonhalmi apátságnak.

1093-ban I. László király birtokai közt szerepel.

1216-ban III. Ince pápa az apátság önálló birtokai között sorolja fel Szent Lászlóról elnevezett templomával együtt. A szentmártoni apátság ősi birtokai közé tartozott és 1223-ban Endre király megerősíti Szent László adományát.

A tatárjárás alatt elnéptelenedett

1342-ben Károly Róbert király is megfordult Almáson, és innen keltezte egyik oklevelét is. 1367-ben Nagy Lajos király újra benépesítette, és visszavette a bencésektől. 1369-ben Ferenc nevű királyi orvost írják bérlőjének. 1422-1462 között a komáromi vár tartozéka Villa Almas néven. 1500 táján a Porkoláb családot találjuk birtokosaként.

1529-ben a törökök elpusztították. 1540-ben Erdőhegyi Benedeknek és társainak zálogbirtoka. 1570-ben népesült be újból, ekkor neve Rév-Almás . A zsámbéki basától a törökök idejében egy malmot kapott adományba a település.

1651-ben és 1673-ban a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a települést a király Puchaim Jánosnak adományozza.

1714-ben itt pihent meg XII. Károly svéd király, aki a török fogságból szabadulva hazafelé tartott. 1749-ben Takács János, Ferenc és Judit, Király Kata, Varga János, Mészáros István, Zuzsanna és Éva van megnevezve birtokosaként. Később a Zichyek lettek tulajdonosai 1853-ig, amikor eladták a klosterneuburgi kanonok-rendnek.

1815-ben a környéket és Almást is erős földrengés érte, romba döntve a község egy részét is.

1848-ban Klapka György seregei itt ütköztek meg a császári csapatokkal, s közben a község területén is heves utcai harcok folytak.

A település kőbányájából hordott kövekből építették fel például a komáromi várat, de már a rómaiak is bányásztak innen követ, Brigettio építkezéseihez, amit rabszolgák bányásztak ki és szállították el a máig fennmaradt ún. kőhordóúton keresztül. A római kor óta üzemelő kőbányát azonban mára már bezárták.

A település és környéke máig híres szőlő- és bortermeléséről.

1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Neszméllyel. A két település 1991-ben szétvált.[3]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1991–1994:
  • 1994–1998: Maár András (független)[4]
  • 1998–2002: Lévai Péter (független)[5]
  • 2002–2006: Lévai Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Lévai Péter (független)[7]
  • 2010–2014: Czeglédi Zoltán (független)[8]
  • 2014–2016: Czeglédi Zoltán (független)[9]
  • 2016–2019: Ollé Árpád (független)[10]
  • 2019-től: Ollé Árpád (független)[1]

Az egyesített településen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották polgármesternek.[11] Az egyelőre nem tisztázott, hogy a szétválás után melyik községet irányította tovább és melyik településen kellett időközi polgármester-választást tartani, de a következő, 1994-es önkormányzati választáson már egyik településen sem jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.

A településen 2016. június 16-án időközi polgármester-választást tartottak.

SportéleteSzerkesztés

Labdarúgó csapata van. [1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,3%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,3%, református 22,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (32,6% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

Ismert emberekSzerkesztés

KéptárSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  1. a b Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://magyaryterv.etata.hu/telepulesrendezes/kisterseg/neszmely/09_telepulesfejlesztesi_koncepcio/neszmely_telepulesfejlesztesi_koncepcio.pdf
  4. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  5. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  6. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  7. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  10. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  11. Almásneszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. Dunaalmás Helységnévtár
  13. Lenhardt György. artportal.hu. [2008. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 30.)

További információkSzerkesztés