Komlóssy Ferenc (kanonok)

(1853–1915) esztergomi kanonok, pozsonyi prépost, pápai prelátus, író

Komlóssy Ferenc (Nagytapolcsány, 1853. április 23.Esztergom, 1915. október 3.) esztergomi kanonok, pozsonyi prépost, pápai prelátus, író.

Komlóssy Ferenc
Született1853. április 23.[1]
Nagytapolcsány
Elhunyt1915. október 3. (62 évesen)[1]
Esztergom
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1887. március 19. – 1892. január 4.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Kecskeméten végezte. Papnövendék lett Esztergomban, ahol a teológiát 1875-ig hallgatta, ekkor kilépve a Budapesti Egyetem bölcsész hallgatója lett. 1879-ben bölcsészdoktorrá avatták, 1880-ban pedig tanári oklevelet szerzett. 1881-ben Simor János hercegprimás újból felvette az esztergomi egyházmegyébe és június 29-én pappá szentelték. Modorban lett káplán, majd a nagyszombati főgimnázium tanára. 1883-ban tanári állása mellett szentszéki jegyző lett. 1884-től a verbói, 1887-től szenci, 1897-től a stomfai kerület országgyűlési képviselőjének választották. 1901-ben Trubinyi János néppárti jelölt indult ellene.[2] 1885-ben Kövesd, 1886-ban pedig Csúz adminisztrátora, majd 1890-től muzslai plébános. 1892-től a pápa udvari t. káplánjává, a prímás pedig ugyanakkor az esztergomi főegyházmegye főtanfelügyelőjévé nevezte ki.[3] 1893-ban esztergomi kanonok, 1896-ban szebeni címzetes prépost, 1905-ben pozsonyi prépost, majd 1907-ben pápai prelátus lett.

Több egyesület, főleg a tanítóegyesületek tiszteletbeli és dísztagja volt. Tanügyi, politikai és egyházi cikkeket írt. A Mérsékelt Antiszemita Párt képviselője az országgyűlésben. Beszédei 1883-tól a Naplókban vannak. 1881-ben szerkesztette a Fővárosi Napilapot, 1883-tól Ernyei Lajossal, majd 1884-1886 között Zelliger Józseffel Nagyszombatban, 1886-1888 között Budapesten Zelliger Alajossal és 1888-1894 között pedig Zelliger Vilmossal a Népnevelő című tanügyi lapot, melynek 1894-től főszerkesztője és tulajdonosa. 1895-től szerkesztette Budapesten a Katholikus Tanügyet.

Művei szerkesztés

  • 1879 Baron Joseph v. Eötvös. Grazer Morgenpost 256.
  • 1879 Culturgeschichtliches über die Frau in Ungarn. Grazer Tagespost 340.
  • 1879 Bosznia és Herczegovina jogviszonya Magyarországhoz a középkorban 1103-1528. Budapest
  • 1881 Néhány adat a bosnyák püspökség alapításához. Magyar Korona 236.
  • 1881 Az egyház jogosan szentesít uj hittani szólamokat. Uj Magyar Sion
  • 1882 Ki csökkenti a tanítók tekintélyét. Népnevelő
  • 1882 A valláserkölcsös nevelés és a közös iskolák. Népnevelő
  • 1882 Néhány szó a papi nyugdíjalaphoz. Magyar Korona 25, 26, 28.
  • 1882 A tanító és hazai irodalmunk. Magyar Korona 335.
  • 1882 A délszláv nő társadalmi állása. Nagyszombati Hetilap
  • 1882 Bosnia és Herczegovina története a legrégibb időktől napjainkig. Nagyszombat
  • 1882 Assisi szent Ferencz hétszázados emléke. Budapest
  • 1883 Mennyiben felelnek meg kath. tanító egyesületeink czéljuknak. Népnevelő
  • 1883 A tanfelügyelői intézményről. Népnevelő
  • 1883 Az iskolaszékekről. Népnevelő
  • 1883 A vasárnapi iskolák jelentősége, tekintettel az iparos osztály erkölcsiségére. Népnevelő
  • 1883 Az egyházi természet érdekében. Uj Magyar Sion
  • 1883 Ifjúsági szinház. Nagyszombat
  • 1884 István bácsi Naptára
  • 1884 Reformátorok. Történelmi előadások katholikus reformátorok és Luther Márton fölött. Eger. (Ismerteti: Uj Magyar Sion)
  • 1886 Sujánszky Antal. Élet- és irodalomtörténeti tanulmány. Pozsony
  • 1886 Az uzsorás áldozata. Budapest
  • 1887 Az éhező iskolás gyermekek. Népnevelő
  • 1887 Javaslatok a zsidókérdés megoldásához. Budapest
  • 1887 Zelliger József a nagyszombati kir. kath. tanítóképezde b. e. igazgatótanárának ... vázlatos életrajza. Budapest
  • 1889 Hol késik a kath. autonomia? Budapest
  • 1894 Rudolf király magyarországi diplomatiája. Esztergomi Közlöny
  • 1895 A szent mise a világ legnagyobb kincse. Elmélkedés és imakönyv. Esztergom
  • 1896 Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom. (Ism. Pesti Hirlap 3)
  • 1907 Eszmék és gondolatok gróf Széchenyi István műveiből. Összeállitotta Dr. Komlóssy Ferenc. Budapest Online
  • 1911 Széchenyi István gróf élete. Budapest

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08289.htm, Komlóssy Ferenc, 2017. október 9.
  2. Budapesti Hírlap 21/274, 3 (1901. október 5.)
  3. Havi Közlöny 1892/8, 885.