Vass József (politikus)

politikus

Vass József (Sárvár, 1877. április 25.Budapest, 1930. szeptember 8.) római katolikus pap, kalocsai nagyprépost, kereszténypárti politikus, a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere.

Vass József
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1920. december 16. 1922. június 16.
Előd Haller István
Utód Klebelsberg Kuno

Született 1877. április 25.[1]
Sárvár
Elhunyt1930. szeptember 8. (53 évesen)
Budapest

Foglalkozás politikus
Vallás római katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Vass József témájú médiaállományokat.
Vass József (a fényképen jobbról a második) a Bethlen-kormány tagjaként

ÉleteSzerkesztés

Rómában a Collegium Germanicum Hungaricumban végezte a teológiát. Pappá szentelése után Adonyban lett káplán. Rövid idő után Székesfehérvárra helyezték, ahol katolikus napilapot szerkesztett. 1911-ben a Szent Imre Kollégium igazgatója lett. 1917-től a pesti egyetem teológiai karán volt tanár. Az 1920-as választáson a sárvári kerületben mandátumot szerzett, majd tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak is. Az 1923-as dunai árvíz idején ő szervezte a mentési és a helyreállítási munkálatokat. 1924. február 16-tól kalocsai nagyprépost. 1926-ban Esztergom díszpolgárának választották. A megyeri városrész érdekében tett erőfeszítéseiért Újpest város 1928-ban díszpolgárává választotta. Egyházi, közírói és publicisztikai tevékenységet is folytatott, rendszeres szónoka volt az 1920-as évek országos katolikus nagygyűléseinek. [2]

KormánytagSzerkesztés

Az első Teleki-kormányban közélelmezési miniszter (1920. augusztus 15.1921. április 14.), valamint vallás- és közoktatásügyi miniszter (1920. december 16.1921. április 14.). A két királypuccs idején mint jó legitimista kapcsolatokkal rendelkező politikus közvetített Horthy és a király között. 1921. április 14-étől a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt, majd 1922. június 16-ától haláláig népjóléti és munkaügyi miniszter. Bethlen István kormányában általában ő helyettesítette a miniszterelnököt annak távolléte idején: Vass József 1921 és 1930 között összesen csaknem két és fél éven keresztül, (1925-től kezdve minden év kb. harmadában) töltötte be a miniszterelnök-helyettesi pozíciót.[3]

Vass jegyzi az 1927-ben és 1928-ban megszülető szociálpolitikai törvényeket, amelynek pozitív hatását a városi munkásság döntő többsége élvezte. A lex Vass I (1927/XXI. tc) megnövelte a betegségi és baleseti járadék összegét a háború előtti időszakhoz képest. A lex Vass II. (1928/XL. tc.) pedig bevezette az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági ellátást és létrehozta az Országos Társadalombiztosítási Intézetet (OTI). A gazdasági világválság kirobbanása ugyanakkor megakadályozta a betegségi és baleseti biztosítás kiterjesztését a mezőgazdaságban dolgozók részére.

Halála után minisztériumában széles körű anyagi visszaéléseket lepleztek le (Dréhr-ügy).

Művei, publikációiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16548.htm, Vass József, 2017. október 9.
  2. Gianone András - Klestenitz Tibor (szerk.): Az országos katolikus nagygyűlések Magyarországon, 1920-1932. Válogatott beszédek és tudósítások. MTA BTK TTI, Bp. 2016. 230., 293., 350.
  3. „Taschek Zoltán: "Az ország szolgálatában megmaradni a legfőbb erkölcsi kötelesség" : Vass József miniszterelnök-helyettesi szerepe a Bethlen-kormányban. Clio műhelytanulmányok 2019/4.”.  

ForrásokSzerkesztés