Főmenü megnyitása

Kriston Endre (püspök)

egri segédpüspök

Kriston Endre (Kemecse, 1877. április 15.Eger, 1960. május 3.) magyar katolikus pap, egri segédpüspök,[2] vértanú.

Kriston Endre
Kriston Endre Kunszentmártonban bérmál
Kriston Endre Kunszentmártonban bérmál
Született 1877. április 15.[1]
Kemecse[1]
Elhunyt 1960. május 3. (83 évesen)[1]
Eger[1]
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • címzetes püspök
  • segédpüspök (1923. augusztus 23. – , Egri főegyházmegye)
  • katolikus püspök (1923. szeptember 30. – )
Iskolái Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet
Sírhely Egri főszékesegyház
egri segédpüspök
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1899. augusztus 23.
Püspökké szentelés 1923. szeptember 30.
Szentelők

Hivatal egri segédpüspök
Hivatali idő 1923–1960
Társszentelt püspökök
Meszlényi Zoltán1937. október 28.
Dudás Miklós1939. május 14.
Madarász István1939. augusztus 24.
Pétery József1942. november 8.
Endrey Mihály1951. április 1.

PályafutásaSzerkesztés

Kisnemesi család első gyermekeként született. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, a középiskolát Egerben,[2] a ciszterci rend főgimnáziumában, ahol 1895-ben érettségizett. Még ebben az évben felvételt nyert az egri szemináriumba, áldozópappá 1899. augusztus 23-án szentelték.[3][2] 1903-ban teológiai doktorátust szerzett.[2]

Papi szolgálataSzerkesztés

Felszentelése után alig egy évig Kálban teljesített kápláni szolgálatot. Innen főpásztora Egerbe hívta, ahol a főszékesegyház karkáplánja lett, és hitoktatói feladatot is ellátott. 1901. október 21-től 1902. június végéig a főszékesegyház hitszónoka volt.[2] Ekkor Samassa József bíboros-érsek udvari káplánjának hívta. Ettől kezdve haláláig központi szolgálatot látott el, miközben egyre magasabb funkciók ellátásával bízták meg főpásztorai. 1905. július 5-én főpásztorának segédtitkára lett, ellátta az irodai aljegyzői teendőket, sőt a levéltárat is vezette. 1909. április 19-től érseki másodtitkár, 1910. december 14-től főszentszéki jegyző, és az év december 23-tól már érseki első titkár lett. Addigi hűséges és eredményes udvari szolgálata jutalmául 1914. február 18-án megkapta a pápai kamarási címet. 1917. szeptember 3-án tagja lett a kanonoki testületnek. Ilyen minőségben került október 11-én[4] az érseki iroda élére.[3]

Az 19181919-es forradalmak időszakában rendkívüli állhatatosságot tanúsított. Állandóan főpásztora, Szmrecsányi Lajos mellett tartózkodott. 1919. április végén, amikor érsekét a Magyarországi Tanácsköztársaság helyi vezetői letartóztatták és elhurcolták Egerből, vállalta az életveszélyt is.[5] Az egri direktórium vezetője ultimátumot intézett a város lakosságához, hogy augusztus 2-án kivégeztet minden papot, szerzetest és apácát, ha legalább ötezer ember nem kéri aláírásával az életben hagyásukat. Az aláírásgyűjtés megkezdődött, ám az aláírásokkal teli íveket, melyeket a hívők nappal összegyűjtöttek, a direktórium tagjai éjjel megsemmisítették. Az aláírásgyűjtés ellenére mégis több papot tartóztattak le a kommunisták. 1919. június végén Kriston Endre levelet kapott a direktóriumtól, amely arra kérte fel, hogy a rászorulóknak élelmiszer-osztásban segédkezzen. A levél természetesen csapda volt, a segélyosztás megbeszélése helyett Kristont egy kaszárnyába (az egri várba[2]) vitték, ahol súlyosan bántalmazták, és hónapokig fogva tartották. Lélekjelenléte a börtönben sem hagyta el. Bár ő maga is szenvedett, rabtársai lélekben való megerősítésén fáradozott.[6]

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

Szmrecsányi Lajos Kriston hűséges helytállását élete végéig nem felejtette el. Ennek megnyilvánulása volt hogy előterjesztésére[3] 1923. augusztus 23-án gerazai címzetes püspökké és Egri segédpüspökké nevezték ki. Szeptember 30-án szentelték püspökké.[3][2] 1930-ban Csekó Gábor halála után őt nevezték ki nagyprépostnak, a főkáptalan fejének. Ilyen minőségben tagja lett a felsőháznak 1931-től 1944-ig. Segédpüspökként szinte minden évben bérmakörúton volt, és társszentelőként közreműködött 1937-ben Meszlényi Zoltán, 1939-ben Dudás Miklós és Madarász István, 1942-ben Pétery József és 1950-ben Endrey Mihály püspökszentelésén.[7] 1938. július 4-én a Szent István-év alkalmából Egerbe érkező Szent Jobb előtt mondott imát.

1943. január végén Szmrecsányi Lajos érsek halála után káptalani helynök, majd általános helynök lett,[2] s az új főpásztor, Czapik Gyula kinevezéséig ő lett az egyházmegye első embere. Levéltári források szerint 1939-ben Czapik Gyula és Apor Vilmos mellett harmadik helyen szerepelt a Veszprémbe, 1940-ben Luttor Ferenc és Apor mellett második helyen a Győrbe, 1942-ben Glattfelder Gyula mellett második helyen a Kalocsára jelölt püspökök között.

Kriston püspök életét évtizedeken keresztül a szakadatlan hűséges szolgálat, a jó cselekedetek sorozata töltötte ki. Éppen ezért keltett nagy megdöbbenést országszerte,[3] hogy 1945. május elején, sajtó útján elkövetett háborús uszítással vádolva[2] a helybeli rendőrség államvédelmi osztályára idézték, majd a várban lévő internáló táborba kísérték, ahol egyik éjjel az őrök eszméletlenre verték. A bűntett bizonyítékául főként az egyik 1943-ban kelt pásztorlevelét hozták fel, amely részlegesen az egri helyi sajtóban is megjelent, és amelyben állítólag buzdított a háború folytatására Németország oldalán. A letartóztatás híre eljutott az Ideiglenes Nemzeti Kormányig, Rákosi Mátyás pártvezetőig és személyesen a pápáig. Az igaztalan vádakból nagy botrány kerekedett, ezért Kriston püspököt május 28-án szabadon engedték.[3]

Ezután csendes visszavonultságban, a bántalmazások miatt kialakult egészségi problémáktól küszködve élt előbb az egri szeminárium, majd az érseki palota épületében haláláig. 1960. május 3-án hunyt el, búcsút május 7-én vettek tőle az egri főszékesegyházban. Földi maradványait a Grőber-temetőben lévő családi sírboltba, szülei mellé helyezték. Innen koporsóját évtizedek múlva kivették, s a Bazilika kriptájába temették.[3]

EmlékezeteSzerkesztés

Szülővárosában, Kemecsén példaértékűen őrzik a vértanú püspök emlékét. A 2012. március 3-án megrendezett helytörténeti konferenciát Kriston Endre személyének szentelték, augusztus 19-én pedig könyv is megjelent Kriston Endre, a hűség püspöke címmel, kemecsei helytörténészek gondozásában.

MűveiSzerkesztés

Kriston Endre írói munkássága jelentős. Egy ideig ő volt az 1875-ben alapított Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület elnöke is.[2] Agriensis álnéven publikált a helyi sajtóban és több erkölcsnemesítő könyve jelent meg az Egri Népkönyvtár sorozatban. Írásainak ennek ellenére csupán töredéke lelhető fel a magyarországi közgyűjteményekben.

  • Emlékezések az Egri Irodalmi Egyesület megalakulásáról. 1875; Lyceumi Nyomda, Eger, 1907
  • A két Daru testvér; Liceumi Nyomda, Eger, 1912 (Egri népkönyvtár. Új folyam) (szlovák és német nyelven is; Peter und Hans Kranich, Eger, 1914)
  • Patkó Pista; Szent István Társulat, Budapest, 1912 (Jutalomkönyv)
  • Puskás kántor úr levelei a harctérről; Élet, Budapest, 1914 (Tábori levelek)
  • A harcos levele gyermekeihez; Élet, Budapest, 1914 (Tábori levelek)
  • Aggódó lélekkel...; Szent István Társulat, Budapest, 1915 (Népiratkák)
  • A kesergők leckéje; Érseki Liceumi Nyomda, Eger, 1916 (Egri népkönyvtár. Új folyam)
  • A beszélő madár. Elbeszélés a nagy háború idejéből; Szent István Társulat, Budapest, 1918 (Népiratkák)
  • Emberfészkek; Korda, Budapest, 1935 (Ébresztő írások)[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Magyar katolikus lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  2. a b c d e f g h i j k Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.  
  3. a b c d e f g Kemecsei Helytörténeti Krónika, I. évfolyam, 1. szám (2005)
  4. más forrás szerint már 1912-ben (Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.  )
  5. Szecskó Károly: Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek, in. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 7. évf. 3-4. sz. (1995)
  6. Krupa Sándor: A sarló-kalapács áldozatai, Youngstown, 1979, 166-207.
  7. http://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bkris.html

További információkSzerkesztés