Főmenü megnyitása

Dr. Pétery József (szül. Petró József) (Miskolc, 1890. június 21.Hejce, 1967. november 25.) római katolikus pap, váci püspök.[2][3]

Pétery József
Született 1890. június 21.[1]
Miskolc[1]
Elhunyt 1967. november 25. (77 évesen)[1]
Hejce[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség katolikus püspök (1942. november 8. – )
Sírhely Nagyboldogasszony-székesegyház
váci püspök
COA bishop HU Petery Jozsef.png
Misericordias Domini in aeternum cantabo
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1912. december 29.
Püspökké szentelés 1942. november 8.
Eger
Szentelők

Hivatal váci püspök
Hivatali idő 1942–1967
Elődje Hanauer Árpád István
Utódja Kovács Vince apostoli adminisztrátor
Társszentelt püspökök
Hamvas Endre1944. március 25.
Mindszenty József1944. március 25.
Kovács Sándor1944. március 25.
Kisberk Imre1951. május 3.

Tartalomjegyzék

PályafutásaSzerkesztés

Teológiai tanulmányait Innsbruckban végezte, ott is doktorált. 1912. december 29-én szentelték pappá. Az egri szeminárium dogmatikaprofesszora, majd spirituálisa volt. 1918-tól 1921-ig szerkesztette az Egri Katholikus Tudósítót, 1922-től 1925-ig az Egri Egyházmegyei Közlönyt; 1923-tól 1926-ig a salzburgi Katholische Kirchenzeitung tudósítója volt.

1938-tól kanonok és az Egri főszékesegyház plébánosa volt. Nevét 1939-ben változtatta Pétery Józsefre.[2][3]

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1942. szeptember 24-én XII. Piusz pápa Váci püspökké nevezte ki. November 8-án[4] szentelte püspökké Egerben Serédi Jusztinián esztergomi érsek, Scheffler János szatmári püspök és Kriston Endre egri segédpüspök segédletével.[2][3] November 12-én iktatták be.[3]

Működése kezdetén elsősorban a papi utánpótlás biztosításán munkálkodott; Csongrádon például 1948-ban kisszemináriumot szervezett, jóllehet ennek megnyitására már nem kerülhetett sor. Budapest peremkerületeinek nagy lélekszámú plébániáit 3–4 plébániára osztotta fel;[2] itt 15 új plébániát alapított. A tanyavilág központjaiban is lelkészségeket, káplánságokat alapított; nevéhez fűződik a Váci székesegyház kifestése is.[3] A második világháború idején, 1944-ben megtiltotta papjainak, hogy a frontvonal közeledtével elhagyják a rájuk bízott híveket.[2][3]

A háború utáni földreform az egyház anyagi bázisát meggyengítette, de a hitélet fellendülését nem akadályozta meg. A kommunista hatalom azonban Mindszenty József bíborost ellenségnek tekintette, és a mellette kiálló Pétery püspök is hamarosan az üldözés célpontja lett. A Boldogasszony éve nevű ünnepségsorozat (19471948) közepén az egyházi iskolákat államosították, majd Mindszenty bíborost letartóztatták és koncepciós perben elítélték. Miután Pétery József eltiltotta papjait a papi békemozgalomban való részvételtől, először utazásaiban korlátozták, majd hónapokra házi őrizetbe került.[2] 1949-ben az Aquinói Szent Tamás Társaság védőelnökének választották.[3]

Végül 1953-ban Hejcére száműzték; innentől az egyházmegye kormányzását – 1959-ig általános püspöki helynökként, 1959-től apostoli kormányzóként – Kovács Vince vette át.[2] A hejcei szociális otthon lakója és az ottani apácák lelki gondozója lett.[3] Az 1956-os forradalom alatt rövid időre kiszabadult (október 31-én küldöttség ment érte Vácról, ahol november 1-jén ünnepélyesen fogadták),[2][5] majd újra Hejcére száműzték, ahol haláláig élt. Az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyezte, hogy a Váci székesegyház kriptájába temessék.[2]

 
Emléktáblája Vácott, a Konstantin tér 2. szám alatt

EmlékeSzerkesztés

2017 novemberében a váci püspöki palotában „Misericordias Domini in aeternum cantabo” címmel tudományos konferenciát rendezett a Váci Egyházmegyei Történeti Bizottság és az MTAPPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport Pétery József pappá szentelésének 105., püspökké szentelésének 75., és halálának 50. évfordulójára.[6]

MűveiSzerkesztés

  • Az utolsó óhaj. Elbeszélések. Budapest, 1919. (Népiratkák 329.)
  • A theológiai oktatás reformja. Eger, 1924
  • Az ősegyház élete. Budapest, 1929 (Szent István könyvek 63.)
  • A szentmise története. Budapest, 1931 (Szent István könyvek 90-91.)
  • Pázmány Péter prédikációi. 1-3. kötet. Sajtó alá rendezte. Eger, 1931–1933
  • Pázmány Péter teológiája. Budapest, 1932 (A Szent István Akadémia hittudományi-bölcseleti osztályának felolvasásai II. 7.)
  • Eucharisztikus gyermeknevelés. Eger, 1937 (3. kiad. Rákospalota, 1940; Lelki kultúra könyvei 10.)
  • A gyermekek korai szentáldozása. Szerk. Budapest, 1937
  • Papnövendékeink szociográfiája. Eger, 1937
  • Pétery József váci püspök nagyböjti főpásztori szózata híveihez a szeretetről. Vác, 1943
  • Pétery József váci püspök nagyböjti főpásztori szózata híveihez a szentbeszéd hallgatásáról. Vác, 1944[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Magyar katolikus lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat. (Hozzáférés: 2019. június 13.)
  2. a b c d e f g h i Pétery József Dr. (magyar nyelven). Váci Egyházmegyei Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
  3. a b c d e f g h i Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005.  
  4. más forrás szerint november 18-án, de ez a beiktatás dátuma utánra esne (Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005.  )
  5. Hornyák Máté (2006). „Egy katonai akció Pétery József váci püspök kiszabadításáért”. Egyháztörténeti Szemle 12 (3). (Hozzáférés ideje: 2017. június 9.)  
  6. Konferenciával emlékeztek Pétery József püspökre Vácon (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. december 2. (Hozzáférés: 2017. december 2.)

További információkSzerkesztés