Karád község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Karád
Karád látképe a szőlőhegyről
Karád látképe a szőlőhegyről
Karád címere
Karád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállás község
Polgármester Schádl Szilárd (független)
Irányítószám 8676
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség1561 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség29,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karád (Magyarország)
Karád
Karád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′ 22″, k. h. 17° 50′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 22″, k. h. 17° 50′ 38″
Karád (Somogy megye)
Karád
Karád
Pozíció Somogy megye térképén
Karád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karád témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Karád Külső-Somogy területén a BalatonlelleKaposvár közti 67-es főút és a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út között fekszik, az Andocs-Látrány útvonalon vezető 6514-es út mentén. A települést érinti a Kaposvár–Siófok-vasútvonal, melynek egy megállási pontja van itt; Karád megállóhely közúton a 6514-es útból kiágazó 65 312-es úton érhető el.

A községhez a legközelebbi városok Tab és Balatonlelle. Karád község a balatoni régió háttértelepülése, a Balatonboglári borvidék részét képezi.[2]

TörténeteSzerkesztés

A legújabb régészeti és történeti kutatások alapján Karád már Árpád fejedelem idején lakott volt. Erre bizonyíték a település „fekete” jelentésű kara török szóból származó neve.

Karád és vidéke, feltehetően 948 után, már a bizánci érdekszférához tartozhatott. Ezt még megerősíti Koppány herceg itteni kupavári és környéki birtoklása. Elmondhatjuk, hogy Karád ősi településének kialakulása már az Árpád-házi hercegekhez, de legkésőbb Koppány vezér 10. század végi uralkodásához köthető.

A régi katonai térképeken kikereshetjük Karád történelmi helyeit. Az északnyugati részen megtaláljuk a Guba- vagy Kupa-várat. Az már biztos, hogy itt Árpád-kori vár állott, mert 13. századi oklevél is említi. A történészek szerint III. Béla király is a makrai várnál lévő szőlőket földekkel, berkekkel és tartozékaikkal együtt adományozta a Jeruzsálemi Szent Theodózius görög monostornak.

A 10 000-es léptékű katonai térképen látható a mai Karád közepén az Alsó-Vár, a Kálvária-ajja vagy alja, valamint a Vásártér, ahol a korai Kara, az 1131-41 közötti időből származó oklevélben már leírt Karád temploma, települése és a 16-17. századi másik, úgynevezett török vára állt.

A mai Karád település területén a középkorban öt-hat falu állt templomokkal, kolostorral és várakkal. A török időben, többnyire a 17. században elpusztult települések ugyanis határukkal együtt Karádhoz kerültek. Így legalább 500 éve Karád fontos részei.

A török uralom felszámolása után, 1695-ben Karádot Kaposvár után Somogy vármegye legjelentősebb településének, fontos mezővárosának tartották. Szépen fejlődött a Rákóczi-szabadságharc küzdelmei után is.

1782-ben már mezővárosként szerepelt Karád: a lakosság lélekszáma 1978 fő volt, a karádi takácsok és szabók pedig céhet is alapítottak. A templomot 1742-ben kezdték el építeni. Az 1831-es kolerajárvány 161, az öt évvel későbbi 201 áldozatot követelt, majd ennyien haltak meg 1855-ben is.

A szabadságharc kitörése után a nemzetőrség segítségére sietett a Karádon tartózkodó lovasszázad, s részt vett Jellacsics csapatainak szétverésében. 1850-ben létrejött a Karádi járás, ahol vegyes szolgabírói hivatal kezdte meg működését. A korabeli nád- és zsúptetős házak nagy szegénységről árulkodtak. A kiegyezést követően a „közigazgatási harc” már 1870-ben megkezdődött Karád, Kötcse és Tab között a járási székhelyi rang megszerzéséért: két évvel később a település nagyközség lett. A századfordulót követő években élénk társadalmi élet jellemezte a települést, sorra alakultak az újabb és újabb civil szerveződések.

Az első világháborúban 119 karádi férfi halt hősi halált, emlékükre emlékművet állítottak fel a faluban. A harctérről tért haza Fischer Albert orvos, aki fő szervezője lett a községben a tanácsköztársasági eseményeknek. A helyi munkástanács államosította a malmot, a takarékszövetkezetet és a mészárszéket. Később, a megtorlások idején Fischer doktort és tíz társát felakasztották ekkori tevékenységükért.

1925-ben a parasztság igénye hívta életre a hitelszövetkezetet, amelynek segítségével a térség lakói könnyebben juthattak pénzhez. Az óvodát a térség legrégebbi gyermekintézményét 1894-ben alapította báró Hornig Károly veszprémi püspök, bíboros, Karád földesura. 1936 őszén missziós nővérek vették át.

1935 tavaszán alakult meg az Országos Magyar Bokréta Szövetség karádi csoportja. A karádi Gyöngyösbokréta jelentős hírnevet szerzett, bejárta Európa országait, legnagyobb sikereit a kanásztánccal érte el.

A második világháború után a községben megalakultak a pártok. Itt rendezték a Tabi járás első földosztását. 1950-től megalakultak a mezőgazdasági termelői csoportok, melyek 1956-ban oszlottak fel. 1957-ben szerveződött újjá a termelőszövetkezet.

1950-ben alakult meg a településen a községi tanács, ekkorra ellátták a lakásokat árammal, államosították az óvodát, az iskolát és a gyógyszertárat. A hatvanas években létrejött a ruhagyár, mely munkát biztosított a helyi és környékbeli asszonyoknak. 1973-74-ben készült el a törpevízmű.

A rendszerváltást követően Karádon is létrejöttek a politikai pártok csoportjai - az MSZP, az MDF, a KDNP és a Kisgazdapárt. Sajnos a korábbi rendszer bukása után sok munkahely megszűnt és ezáltal a lakosság megélhetése nagyon nehéz lett. A 2002. évben volt Karád 1000 éves, s erről színvonalas, színes ünnepséggel emlékeztek meg.

A 2010-es évek elején az Európai Unió kohéziós alapjából származó pénzből felépült vadászok fogadására egy vendégház, amelyet Mondok József, Izsák város polgármestere kizárólagosan saját célra használ.[3]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Wiesner Sándor (MDF)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2012: Baranyai Károlyné (független)[5]
  • 2012/13?–2014: Schádl Szilárd[6]
  • 2014-2019: Schádl Szilárd (független)[7]
  • 2019-től: Schádl Szilárd (független)

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,3%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 3,2% németnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,4%, református 3,4%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 5,1% (27,7% nem nyilatkozott).[8]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Gárdonyi-iskola – a kisiskola épülete, ahol Gárdonyi Géza tanított és Kodály Zoltán zenét gyűjtött
  • A karádi hímzés
  • A karádi népdalok
  • A karádi néptánc
  • A karádi búcsú
  • Egyháztörténeti – egyházművészeti kiállítás

A római katolikus templomSzerkesztés

A római katolikus templom a Szent László tér 1. szám alatt található. A barokk stílusú templom alapkövét 1742-ben tették le, ekkor a sekrestye és a szentély került megépítésre. A felszentelt templom védőszentje Szent László magyar király lett. A templom 1749-ben szilárd anyagból készült tornyot kapott. 1861-ben a templomot két oldalszárnnyal bővítették és felül két karzattal. 1908-ban az oldalhajók bővítésre szorultak, ekkor alakult ki a jelenlegi állapot. A templom 1927. november 27-én 4 új harangot kapott, melyeket Szlezák László harangöntő készített. A templomban található freskókat 1934-ben újrafestették, a munkát Miskolczy Ferenc festőművész végezte el. A templom mennyezetét négy allegorikus freskóval, a fő ívet kiterjesztett kezű Jézus-freskóval, a galériák feletti íveket a négy evangelista freskóival, a szentély mennyezetét pedig szintén egy allegorikus freskóval díszítette. 1977-ben új liturgikus tér került kialakításra. 1983-ban az orgona átépítésre került.

TájházSzerkesztés

A tájház az Attila u. 12. szám alatt található. Az épület a 19. század végén épült és most is őrzi eredeti formáját. Ebben a népi lakóházban kerülnek bemutatásra a helyi népművészeti értékek. Az épület teljes felújítása és a bemutatott anyagok restaurálása 2002-ben fejeződött be és ezáltal újra látogatható.

Kopácsy-kúriaSzerkesztés

A Kopácsy-kúria az 1890-es években épült, klasszicista stílusban. A Kopácsy család tulajdona volt. Régebben itt volt a jegyzőség, majd ipari üzemként hasznosították. Az épületet tulajdonló cég az épületet - egyre romló állapotában - árulja.

Régi óvodaSzerkesztés

A régi óvoda épülete a Kossuth Lajos u. 2. szám alatt található. Az épület 1804 körül épült. A Veszprémi püspökség építtette és egyben tulajdonosa is volt. Az épületben felhasznált téglákat a leventék égették a helyi téglaégetőben. Az épület észak-déli szárnya csehsüvegboltozatos, a kelet-nyugati szárny stukatúrozott, gerenda födémmel, kettős cserépfedéssel.

Az épület fő funkciói voltak: tiszttartó lak, tiszti lak, iskola, óvoda, majd az általános iskola konyhájaként és étkezőjeként üzemelt. Az épületet a falu szerette volna felújítani és új funkciót adni neki. A tervek szerint turista- és diákszálló, valamint szolgálati lakás került volna kialakításra az épületben. Jelenleg (2014) továbbra is romos állapotban várja az időközben magánkézbe került épület a felújítást.

A településen gyűjtött népdalokSzerkesztés

Cím Gyűjtő Év
A karádi faluvégen Dávid Gyula 1933
Rén a bárány Vikár László 1953
Fót hátán fót, egy üngöm vót Dávid Gyula 1938

TestvértelepüléseSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  3. https://index.hu/belfold/2017/02/10/karadi_vadaszhaz_kepek/
  4. Karád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. Karád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  6. Karád Polgármesteri Hivatal (magyar nyelven) (honlap). Kárád Polgármesteri Hivatala, 2013. január 8. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  7. Karád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  8. Karád Helységnévtár

További információkSzerkesztés